A legkorábbi évszámhoz kapcsolódó
esemény, amely Zirchez kötődik a Képes Krónikában olvasható. A tudósítás
szerint 1060-ban az itteni udvarházban hunyt el I. András király, akit
sebesülten öccse, a trónkövetelő Béla herceg fogott el a Moson közelében vívott
csata után. Az udvarház létét régészeti ásatások is megerősítették, a kutatások
arra mutatnak, hogy Zirc lehetett a bakonyi királyi birtokok központja. A
„királyi udvarház” már akkor egy kisebb települést jelentett, ugyanis a
központi épület mellett voltak az uradalom vezetőinek és az udvari szolgáknak a
házai, valamint a gazdasági épületek, és mindig tartozott hozzá templom is.
Ezt a területet adományozta
1182-ben III. Béla a Clairvaux-ból hívott cisztercieknek, akik az udvarházban
élve építették fel apátságukat. A 13. században Zirc apátja kapta a legtöbb
királyi és pápai megbízást, ezért a pilisi ciszterci monostor mellett ez volt a
legjelentősebb, legtekintélyesebb magyarországi alapítása a rendnek. Az
udvarház körül alakult ki a középkori falu, ennek plébániatemploma pedig az
udvarház kápolnája lett. A falu lakói az apátság jobbágyai voltak.
A 14. század már a lassú pusztulás
idejének kezdete. Folyamatosan csökkent a szerzetesek létszáma, a kommenda
rendszer szétzilálta gazdaságaikat. Az Oszmán Birodalom uralma alatt a terület
lakossága folyamatosan csökkent olyannyira, hogy 1552-re, amikor a török
elfoglalta Veszprém várát, valószínűleg elnéptelenedett.1536-ban egy
adóösszeírás még 13 portáról tudósít, de ezek száma 1553-ra kettőre
zsugorodott. Később már pusztaként adományozták tovább az apátság többi
birtokával együtt.
Az apátságot a török kiűzése után a
sziléziai Heinrichau (ma Henryków, Lengyelország) monostora alapította újra. Az
első kolonizációs kísérlet kudarcba fulladt, mert 1704-ben a Heinrichau
környékéről érkezett német telepesek házát a kuruc csapatok felgyújtották.
Később a középkori monostor mellett, de annak köveit felhasználva építették fel
az új épületet, amelynek templomát 1752-ben szentelték fel. A szerzetesek száma
folyamatosan nőtt, 1799-ben már 28-an éltek a megszentelt falak között. A falu
felélesztéséhez főleg német nyelvterületről érkeztek katolikus telepesek, így
többek között Sziléziából, Türingiából, Brandenburgból és az osztrák
tartományokból. Kezdetekben mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 18. század
második felére kialakult az iparosság is. Az alapfokú oktatás kezdete is erre
az időszakra tehető, 1771-ben az iskola rektora német nyelven tanította az
elemi ismereteket.
Zirc fejlődésének nagy lendületet
adott, amikor 1814-ben az apátság függetlenedett Heinrichautól, és egyesítették
Pilis és Pásztó apátságával. Dréta Antal (1814-1823), majd Villax Ferdinánd
(1826-1857) nagyszabású építkezéseinek köszönhetően nyerte el az apátsági
épület a mai, a városképet is meghatározó formáját. Az építkezéseknek
köszönhetően a zirci iparosréteg is megerősödött, a helyi kőművesek az egész
Dunántúlon jó hírrel bírtak, de a környék erdősségei a fafeldolgozásnak is
lehetőséget biztosítottak. A település városi jellegét nagyban befolyásolta,
hogy 1867-ben a járás székhelye lett Zirc, ezzel a Magas-Bakony közigazgatási,
gazdasági és kulturális központjává vált. Itt fontos megemlíteni a település
leghíresebb szülöttjét, Reguly Antalt (1819-1858), aki néprajzkutató és a
magyar finnugrisztika kiemelkedő képviselője volt. A lakosság száma 1900-ban
már 5437 fő volt, és őrizte német jellegét. A polgárosodást számos egyesület
(olvasókör, kaszinó, gazdakör, iparoskör, legényegylet), a takarékpénztár és
hitelszövetkezet, a Zirc és Vidéke hetilap megjelenése, az Erzsébet Kórház
felépítése is jól mutatja. A gazdaságra előnyösen hatott a Veszprém-Győr
vasútvonal megvalósulása (1906). A kommunista államhatalom 1950-ben betiltotta
a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is, a szerzeteseket
Zircről elköltöztették. Az 50-es évek elejétől, a kistérség fejlődésének
irányát, a dudari szénbánya nagyszabású fejlesztése és működése határozta meg.
A bányászokat, bányamérnököket az ország távolabbi vidékeiről toborozták.
Lakhatásukat nagyrészt Zircen oldották meg az ehhez szükséges infrastruktúra
kiépítésével. A bányászat munkaerő utánpótlásának megoldására az apátsági
épületben vájáriskola és kollégium létesült. A bánya fejlesztésének időszakában
több ipari és szolgáltató üzem is létrejött, amelyek szintén hozzájárultak Zirc
lakosságának gyarapodásához. A település megőrizte a környék gazdaságában,
közigazgatásában, egészségügyi ellátásában, valamint kultúrájában és
oktatásában betöltött központi szerepét. Ez utóbbit színesítette, hogy a
szakiskola profilját kibővítették mezőgazdasági gépszerelő szakkal, 1962-től
pedig gimnáziumi képzést indítottak. A Bakonyi Természettudományi Múzeumot
1972-ben alapították. A fejlesztéseknek köszönhetően Zirc 1984-ben városi
rangot kapott. A bánya gazdasági erejének köszönhetően rendkívül élénk
sportélet bontakozott ki. A Zirc-Dudari Bányász SE versenyzői labdarúgásban,
röplabdában, kézilabdában, vívásban, cselgáncsban és birkózásban értek el
jelentős sikereket.
A rendszerváltás után a szerzetesek
visszatérhettek, így újra Zirc lett a ciszterciek központja Magyarországon. Az
apátságot több ütemben újították fel, 2013 óta modern látogatóközponttal is
várja az érdeklődőket. A Szakképző Iskola 1994-ben költözött át a monostorból
az új, modern épületébe, amihez kollégium és egy többfunkciós tornaterem is
csatlakozik. A városban a 1990-es években korszerűsítették a közműveket,
illetve vezették be a gázt. 1992-ben nyílt meg a Reguly Antal Múzeum és Népi
Kézműves Alkotóház a település egyik legrégebbi épületében, a Dubniczay
–házban, az intézmény Reguly Antal munkásságát, a Bakony népművészetét és a
település helytörténetét hivatott bemutatni. Ugyancsak a rendszerváltás után
alakultak ki Zirc testvérvárosi kapcsolatai, 1990-ben Polheim (Németország) és
Barót (Románia, Erdély), 1998-ban Nivala (Finnország), 2015-ben Dercen
(Ukrajna, Kárpátalja) településével kötöttek megállapodást.
A térség gazdaságát jelentősen
megrázta a dudari szénbánya 1994-től kezdődő folyamatos leépítése, majd
1999-2000-es felszámolása. Ennek hiányát a mai napig sem sikerült megszüntetni,
mert bár jelentős a szolgáltató szektorban és helyi mikro- és
kisvállalkozásokban dolgozók száma, a lakosság egy része a közeli nagyobb
városokba (Veszprém, Győr, Mór, Székesfehérvár) jár dolgozni. Nagyon pozitív
változás volt a 100 éves Erzsébet Kórház – Rendelőintézet teljes felújítása,
amely során az épületeit bővítették, modernizálták. Ma a krónikus gondozás, és
a mozgásszervi rehabilitáció van a kórházi ellátás középpontjában.
A város nagy, országosan is ismert
rendezvényei a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta.
Összegzésként elmondható, hogy Zirc
az elmúlt több mint félévszázad alatt nagy fejlődésen, változáson ment
keresztül. A lakott, beépített terület meghaladja a négy négyzetkilométert,
szinte a teljes Zirci-medencét betölti. Zirc napjainkban méltán nevezhető a
Bakony fővárosának, a zirci járás központjának, és ezt a „státuszt” tovább
erősítik a 2010-es években megvalósult infrastrukturális fejlesztések, melyeknek
köszönhetően településünk egy folyamatosan megújuló város képét mutatja,
magában hordozva a múlt értékeit.