– A belső erő által képes az ember még a legnagyobb nehézséggel, félelemmel, fájdalommal és igazságtalansággal is szembenézni. Hiszen, ha a szándék nemes, őszinte, igaz és tiszta, akkor végül győzedelmeskedni fog.
Kadnár Laura önkormányzati képviselő hangsúlyozta ezt Zirc város 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségén, az I. András téren található Büszkeségpontnál.
Hozzátette,
a forradalmárok célja világos volt, véget vetni a diktatúrának, hogy Magyarország újból szuverén, demokratikus és független állam lehessen, megszüntetve ezzel azt a mély társadalmi és gazdasági elégedetlenséget, amelyet az elnyomás kiváltott.
– Az a rendszer, amit a terror alakított ki, megszüntette a demokratikus jogokat, bebörtönözte és kíméletlenül büntette az ártatlanokat és nem kegyelmezett a politikai ellenzéknek sem. Elnyomásra és megkülönböztetésre épült. Mindezeken túl a mezőgazdaság is romokban hevert, mert a fokozott figyelem a nehézipar fejlesztésére fordult, ezáltal élelmiszerhiányba és gazdasági romlásba helyezte az országot – sorolta az ünnepség szónoka, mi minden vezetett az 1956-os forradalom kitöréséhez.
„A mérhetetlen fájdalomnak és végtelen elkeseredésnek is van egy határa”
– folytatta gondolatait Kadnár Laura halk aláfestő zene kíséretében, immár a hetven évvel ezelőtti események felidézésének szellemében. Szólt a magyar társadalom legfontosabb követeléseit magába foglaló tizenhat pontról, a rádió ostromáról, mely az első halálos áldozatot követelte és mellyel visszafordíthatatlanul is kezdetét vette a szabadságharc.
Az események felgyorsultak, a politikai vezetés megbénult, a társadalom pedig a saját kezébe tudta venni az irányítást. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok és harckocsik ellen fegyveres ellenálló csoportokat hoztak létre, barikádokkal és Molotov-koktélokkal vették fel a harcot velük szemben, majd az elnyomást szimbolizáló Sztálin-szobor is ledöntésre került általuk. Október 25-én, az úgynevezett „véres csütörtökön”, a forradalom egyik legtragikusabb napján a parlament előtt tüntető, fegyvertelen tömegbe brutális sortüzet nyitottak, ezzel több száz ember életét kioltva és végleg elvágva a békés megegyezés lehetőségét.
A tragikus események után, a nép akaratára Nagy Imre átvette a miniszterelnökséget és október 28-án a rádióban nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította az eseményeket, fegyverszünetet hirdetett, majd megkezdte az ÁVH feloszlatását, és a szovjet csapatok kivonulásáról szóló tárgyalást. A következő néhány napban Magyarország úgy érezte, hogy fellélegezhet, de végül november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg egy mindent elsöprő hadművelet indított, ami véget vetett az eseményeknek és vérbe fojtotta a forradalmat.
Kadnár Laura hangsúlyozta, mindezek ellenére a szabadságharc követelései nem vesztek el, hanem a magyar történelem szilárd alapjaivá váltak. Ahogy az élet mindig igazol, úgy a sors és a történelem igazságtételeként a forradalom és szabadságharc 33. évfordulójának napján, 1989. október 23-án kikiáltották a Harmadik Magyar Köztársaságot, mely végül bebizonyította, hogy az igazság mindig utat tör magának, és győzedelmeskedik.
„1956. október 23-a napján, a délelőtti órákat átjárta a bizonytalanság. De a remény és annak a hite, hogy Magyarország sorsa idegen elnyomástól mentes legyen, sokkal erősebb volt. A nap, ahol sorsok, döntések és emberi életek kitörölhetetlen nyomokat hagytak a jelenkor magyar állampolgárai életében. A múltbeli küzdelmek előtt fejet hajtva, tiszteletet adva és hálával tartozva állunk ma itt, ugyanis ezek azok a sorsfordító cselekedetek, melyek a mai társadalmunkat formálták”
– zárta gondolatait az ünnepség szónoka.
Az ’56-os emlékkőnél elhelyezte a tisztelet koszorúit Zirc Városi Önkormányzat, a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Veszprémi Rendőrkapitányság Zirci Rendőrőrs és a Zirci Önkormányzati Tűzoltóság, a helyi történelmi egyházak, a Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportja, a Fidesz-KDNP helyi szervezete, valamint a Második Reformkor Párt képviselete.
A koszorúzást Keresztesi László színész, előadó lélekemelő ünnepi műsora követte, melyben irodalom és zene egyaránt helyet kapott, erős érzelmek törtek felszínre a hetvenéves jelkép, az őszi szél lobogtatta lyukas nemzeti zászló mellett.
Zirc város 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepsége szentmisével vette kezdetét a Kistemplomban, melyet Huszár Lőrinc plébános celebrált.
A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB által szervezett ünnepi műsort Szakács Ildikó vezette, versrészlet tolmácsolásával is emelve az ünnep fényét.
Kelemen Gábor