A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Kérdezz! Felelek! – Ambrus Árpáddal


Horváth Attila, a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskola igazgatója azt kérdezi Ambrus Árpádtól, a Zirc és Környéke Ipartestület elnökétől, hogy milyen kondíciókkal tudnak a „felszabadult” diákjaik a térségben munkát vállalni, illetve milyen Zirc és környékének a munkaerő-piaci igénye, mely területeken mutatkozik, magasnak mondható-e a megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalók hiánya.


– Inkább az építőiparra vonatkoztatva tudok választ adni, abban dolgozom több mint negyven éve, de természetesen azért az ipar más területeiről is vannak információim. A szakképzett munkavállalókra nagy a kereslet, csak az iskolából frissen kikerülteknél nagy a fluktuáció, melynek több oka is van. Elmondható, hogy kevés az igazán jó szakember. Az a tapasztalatom, hogy akik kikerülnek az iskolákból, azoknak nincs elegendő gyakorlati szaktudásuk, ez sajnos országos probléma. Még a festőkről mondható el, hogy a tanműhelyben sikerül elsajátítaniuk a szakmát. A kőműves szakma vonatkozásában a modern technikák, technológiák megismertetését a tanulókkal – így például a gépi vakolást – hiányolom az oktatásból. Az asztalos vállalkozók szerint vannak olyan dolgok, amiket megtanulnak a gyerekek a tanműhelyben, de a gyakorlatot, a modern eszközöknek a használatát nem sajátítják el. Tehát összességében elmondható, hogy a szakmunkások képzése még nem tökéletes a tanműhelyek szerény felszereltségéből adódó technológiai hiányosságok miatt.



– Pár éve bevezették, hogy kihelyezik vállalkozásokhoz a szakmunkásokat, nem csak bent a tanműhelyben okítják őket. Sajnos ennek is van hátulütője. Azzal, hogy kötelezővé tették, hogy mester szakmunkás mellé lehet csak szakmunkástanulót tenni, a vállalkozások inkább nem fogadnak tanulókat. Az általános szakemberhiány miatt nincs sem idő, sem lehetőség a tanulókkal való foglalkozásra, és sokszor a már említett feltételeknek sem tudnak megfelelni. Kész szakembereket szeretnének, mi is kész szakembereket szeretnénk a cégünknél, noha tudjuk, hogy ez egy ördögi kör. Sok fiatal kikerül az iskolából, s mindjárt kiemelt bérezést várna el, pedig ő egy „félkész szakember”. A fiatalok többségének hozzáállása se olyan, hogy a szakma jól elsajátítható, lelkiismeretesen végezhető legyen akár az iskolában, akár a munkahelyen. Ahhoz, hogy kitermeljék egyáltalán a minimálbért, nagyon sokat kell dolgozni. Nekem egyetlen olyan emberem volt a cég huszonhét éves fennállása óta, aki ki tudta termelni. Precíz volt, pontos volt, és akart dolgozni. Illetve volt egy olyan – a zirci szakképző iskolában végzett – évfolyam, melyből hat-hét fiatalt felvettem, be is dolgozták magukat, de aztán amikor lehetett, önálló tevékenységbe kezdtek.


– A megfelelő végzettséggel és szaktudással rendelkező munkavállalók hiánya magasnak mondható minden szakmában. Ennek okát abban látom, hogy volt egy olyan időszak, amikor mindenki egyetemet, főiskolát akart végezni, indultak a különféle menedzser szakok, elvégezték, túlképzettek lettek, és nagyon sokan nem tudnak elhelyezkedni, vagy nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, az igazi szakmunkások pedig hiányoznak.


Ambrus Árpád a következő számban azt kérdezi Lencse Ferenctől, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatalának foglalkoztatási osztályvezetőjétől, hogy tudnak-e kínálni munkaerőt a vállalkozások számára a regisztrált álláskeresők között.


Kelemen Gábor