A zuzmók színes világától a harmincas évek báli hangulatáig

Ha eddig esetleg ismeretlen volt bárki számára is a zuzmók világa, annak lehetősége nyílt felfedezni a különleges élőlényeket a zirci Múzeumok Éjszakáján, miképpen az időben is visszarepülhettünk csaknem száz évet, ha beléptünk egy boltíves kapun.

A Múzeumok Éjszakájának zirci programja immár hagyományosan egy időszaki kiállítással vette kezdetét az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának SarokGalériájában „Fedezd fel a zuzmók ismeretlen világát!” címmel.

Éppen befordultunk a szombat estébe, amikor dr. Kutasi Csaba, a tárlatnak helyet adó intézmény igazgatója köszöntötte az érdeklődőket. Elmondta, hogy

országosan ez a huszonkettedik Múzeumok Éjszakája, intézményük pedig majdnem a kezdetektől, 2006 óta csatlakozik a programhoz.

A kiállítás-megnyitóról bővebben kapcsolódó írásunkban olvashatnak.

A zuzmókat nemcsak életnagyságban, hanem mikroszkóp alatt is szemügyre lehetett venni a múzeum saroképületében,

ultraviola-fény mellett is elénk tárult a színes világuk. Kész laboratóriummá alakult át a közművelődési terem, nem volt olyan asztal, ahol ne vizsgálgattak volna valamit az intézmény munkatársainak közreműködésével: nemcsak a SarogGaléria újdonsült hőseit nagyították fel, hanem a baglyok étlapjába is bepillantást nyerhettek azok, akik a mikroszkóp csövére helyezték a szemüket.

„Miből lesz a cserebogár?”

– tesszük fel a kérdést, amikor nem gondoltuk volna valakiről, hogy ennyire viheti az életben, nos ezúttal szó szerint keresték rá a választ, hiszen a rovarok fejlődési módját is végig lehetett kísérni a lárvától az imágóig, még kísérletet is végezhettek a vállalkozó kedvűek az azúrlepkével, vagy éppen a rózsabogárral. Alkalmi tárlatok is várták az érdeklődőket: a gyerekek előszeretettel simították végig a szürke farkas, az európai borz, vagy éppen a vidra szőrét, egy vitrinből dinófejek meredtek ránk, a falakat pedig Ujvári Zsolt lenyűgöző makrofotói színesítették.

A 2024. év ősmaradványának a gyapjas mamutot választották, és mivel Zircen két „jégkorszaki óriással” is találkozhatunk, szinte adta magát egy ehhez kapcsolódó kiállítás és kötetlen beszélgetés a geológiai gyűjteményben.

A kézműves foglalkozások is ehhez a tematikához kapcsolódtak, át lehetett élni egy kicsit az ásatás izgalmait, és az idei év emlősének választott vadmacskát is megalkották a gyerekek.

A Múzeumok Éjszakáján már hagyományosnak mondható, mindig sok érdeklődőt vonzó Éjszakai denevérparti is az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának szervezésében zajlott le, Mészáros József denevérkutató az arborétumi tónál tartotta meg izgalmas bemutatóját.

A Rákóczi téren van egy boltíves kapu, amelyen szombat este átlépve egészen a múlt század harmincas éveiig repülhettünk vissza az időben: a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház a közelmúltban megnyílt, Cuhavölgyi Klára kutatásaira épülő „Zirci nők” című időszaki kiállítása köré építette programját Szent Iván éjjeléhez kapcsolódóan.

Az időutazáshoz persze nem volt elég átlépni a boltíves kapun, kellettek hozzá az ötletgazdák, és az önkéntesek, támogatók, akik által a program megvalósulhatott, igazi retro élménybe részesítve a vendégeket.

Megidézték, hogy milyen is volt a zirci bálok légköre, az arra való felkészülés az 1930-as években. Nem véletlen, hogy a házigazdák közül is láthattunk pöttyös ruhában sürgő-forgó munkatársakat, akár egy nyári farsang, úgy rejtette el a korabeli viselet a frizurával együtt a valódi éneket.

A lázas készülődés a műhelyekben folyt, ahol még szépségszalon is várta a hölgyeket, maga a fodrász is mintha a harmincas évekből bújt volna elő. A kézműves foglalkozások során legyezők is készültek, amelyek nemcsak a bálban, de a fülledt nyári melegben is jól jöttek, még akkor is, ha szombatra már megpihent a korábbi napok kánikulája.

A mézeskalácsosműhelyben több generáció gyúrta együtt a tésztát, kopogott a sodrófa, büszkén mutatták a gyerekek az apró szívecskét, tulipánt, amit aprósüteményként megformáztak. A műhelysoron egy korabeli borbélyüzletet is berendeztek, és a „női uralom” közepette az urakról sem feledkeztek meg, számukra bajuszversenyt hirdettek a szervezők.

Majd elfelejtettük elújságolni, hogy a múzeumba betérők – közöttük sok családdal is találkozhattunk – egy hirdetőoszlopról informálódhattak, melyen jól megfért a korabeli nők portréja, a Zirc és Vidéke újság 1935-ös száma, és a magyar filmklasszikus, a Meseautó reklámplakátja. A filmet késő este le is vetítették a kerti moziban.

A Bakonyi Veterán Klub jóvoltából két cabrio is leparkolt az udvarra, ők ugyan nem ’34-ből repültek előre kilencven esztendőt, de a szóban forgó mozifilm ezredfordulós feldolgozásában már láthattunk ilyet, veterán kortársaik pedig a múzeum mögötti területen sorakoztak fel a közönség előtt.

Volt, aki be is pattant napjaink meseautójába, mások egy asztalt körülülve társalogtak, a kockás abroszokon előkerültek a kártyapaklik, és amikor besötétedett, a reflektorok is felgyúltak, színpadra lépett a veszprémi Swing-swing együttes, hogy még tovább fokozza a harmincas évek báli hangulatát.

Maga az események kiindulópontja, a „Zirci Nők” című tárlat is tárt kapukkal várta az érdeklődőket, és a Regulyversum – mindent Regulyról állandó kiállítást is ingyenesen meg lehetett tekinteni.

A Zirci Piac sem először mutatta meg „éjszakai arcát”,

a kitelepülő árusok mellett különböző programokat kínált a közönségnek a „Vidéken Bénázók” Egyesület, tekintettel a szomszéd, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház „nőies” tematikájára is. Ezen az estén nemcsak a vásárlóké, hanem „Mindenkié” volt a piac, a gyerekek például mókás játékok során tehették próbára ügyességüket.

A Zirci Ciszterci Apátság is csatlakozott a Múzeumok Éjszakája programhoz, a Látogatóközpont valamennyi attrakciójába ingyenes volt a belépés.

„Mesél a Kert” címmel vezetett sétákra lehetett előzetesen feliratkozni. A bazilikában nyáresti orgona- és szaxofonkoncerttel kedveskedtek a szervezők Szepesi Bence klarinét- és szaxofonművész, valamint Finta Gergely orgonaművész közreműködésével.

Az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében újabb rendhagyó tárlatvezetésre került sor a Ciszterci Műemlékkönyvtárban, és az igényes zene a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal sem hiányozhatott a könyvtár falai közül, a Barokk teremben az Uher Bálint Quartet lépett fel.