Zirc környéki vizes élőhelyek szerepe és védelme


Víz nélkül nincsen élet a Földön. Ezt a megállapítást mindannyian ismerjük, és könnyen beláthatjuk, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az emberi test 75 %-a víz. Fontos, hogy megóvjuk ezt a természeti kincsünket, amely nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. A védelem különösen fontos az olyan karsztos területeken, ahol Zirc is található. A karsztosodást jól mutatja a város 6 víznyelője, melyek közül három az országos barlangnyilvántartásban is szerepel (Kardosréti-zsomboly, Pipa-zsomboly, Kis-Pipa-zsomboly).

Nagy jelentősége miatt évről-évre az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumában is megemlékezünk a Víz Világnapjáról, kiállítások vagy előadás formájában. A járványhelyzet miatt már tavaly sem tudtuk megnyitni azt a kiállításunkat, melyben zirci amatőr fotósok e témával kapcsolatban, a környék élőhelyeire fókuszáló alkotásait tártuk volna az érdeklődők elé. Ebben az évben ezt a hiányosságot virtuális módon, a honlapunkon pótoljuk.

Néhány évvel ezelőtt mutattuk be a „Sokszínű élővilág a Bakony fővárosában” című vándorkiállításunkat, melyben Zirc környékének természeti értékeire hívtuk fel a figyelmet. Városunk nem csak a Bakonyban betöltött központi elhelyezkedése és járási központként érdemli ki a fővárosi rangot, hanem a térség vízrajzi központjaként is. A három legnagyobb bakonyi patak (Gaja, Cuha, Gerence) a város 5 km-es körzetében ered. Zirc számára legmeghatározóbb a településtől délre eredő Cuha-patak, amely a városon, majd a Cuha-völgyön keresztül indul 81 kilométeres útjára, egészen a Dunáig. Rendszerint csekély vízmennyiséget szállít, de hóolvadás és nagyobb esőzések után jelentősen megnő a vízhozama. A patakban és a patakparton gazdag az élővilág, jóllehet a halak közül a hegyvidéki szakaszon csak a kövi csík és a fenékjáró küllő fordul elő. A patakban élő tegzeslárvák a víz tisztaságát jelzik. A madarak közül a patak mentén költ a hegyi billegető, valamint a vonulási és a téli időszakban előfordul a jégmadár, alkalmanként még a szürke gém is megjelenik. Az utóbbi években a patak legújabb vendége az eurázsiai hód.

A Cuha-patakon kívül több értékes vizes élőhely található a környéken, a vizekben és vízpartokon számos élőlény talál otthonra. Már az időszakos pocsolyák is fontos élő- és szaporodóhelyet nyújtanak a kétéltűek számára. Fontos szerepük van a mesterségesen kialakított halastavaknak is, de az élővilág a még jórészt természetközeli élőhelyeken a leggazdagabb. Ezek közé tartozik a Király-kúti égerláp, a Kettős-tó, valamint a Tündérmajor és Pálinkaház-puszta között található forrás és környéke. Két gőtefaj (pettyes gőte, alpesi gőte) mellett hét békafaj is előfordul ezeken az élőhelyeken. Ez a táplálékbőség időnként a fokozottan védett fekete gólyát is idecsábítja. Több forrás is fakad a városban, legismertebb talán a Pintér-hegy tövében található Fiatalító-forrás. A vízi élőlények szempontjából a források táplálta, sokszor csak időszakos patakok is jelentős szereppel bírnak. A Kardosréti-patak az egykori Walla-kert felé kanyarog, ahol a természet visszafoglalta az egykor fürdőhelynek kialakított tavat, a mocsaras élőhely kiváló életteret nyújt a vízi- és vízparti élőlényeknek. Az itt felsorolt élőhelyek gazdag tárházát kínálják a Bakony természeti értékeinek, érdemes lenne addig feltárni és megóvni őket, amíg lehetséges. A vizes élőhelyek ugyanis világviszonylatban is veszélyeztetettek, sérülékenyek jórészt az emberi hatásokra és a klímaváltozás eredményeként is degradálódnak, gyakran megsemmisülnek. Emiatt a vízi- és vízparti élőlények nagy része veszélyeztetett, az utóbbi 40 évben a rovarok faj- és egyedszámának drasztikus csökkenése is legjobban a vízi rovarokat (tegzesek, álkérészek, kérészek) sújtotta.

A víz nem csak az ember, hanem minden élőlény számára nélkülözhetetlen, fontos, hogy megakadályozzuk a vizekbe jutó szennyeződéseket, felszámoljuk, illetve megelőzzük a vizes élőhelyeket sújtó negatív hatásokat, így fenntartva a sokszínű vízi- és vízparti életet.


dr. Kutasi Csaba