Zirc és az apátság története elválaszthatatlan

Interjú dr. Vida Beáta történésszel a Zircről megjelent könyvpáros kapcsán

A közelmúltban került bemutatásra a Zirc története könyvsorozat első két kötete, amely Zirc középkori és újkori történetét ismerteti. A szerzővel, dr. Vida Beáta történésszel, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház munkatársával, jelenlegi megbízott igazgatójával beszélgettünk.

– Mikorra nyúlik vissza a Zirccel történő kapcsolatod? Úgy tudom, már azelőtt is kutattad a ciszterci rend történetét, hogy idekerültél.

– Valóban, már a szakdolgozatomat is a ciszterci rend történetéből írtam, mellyel a kétezres évek elején kezdtem el ismerkedni, amikor önkéntesként egy ásatáson dolgozva a Szepességben található savnyiki ciszterci apátság alapkutatását, feltárását kaptuk feladatul. Ekkor került a látókörömbe Zirc, hiszen itt volt a középkorban a ciszterciek egyik legjelentősebb apátsága. 2014-ben kerültem a múzeumhoz, és akkor kezdtem meg a kutatómunkámat, ám ekkor már nem pusztán a rend volt a középpontban, hanem a település története.

– Idáig vezethető vissza a két könyv, amit most a kezünkben tarthatunk?

– Maga a kézirat nem itt kezdődött. 2008-ban készült el a szakdolgozatom, ez alkotja a vázát és az alapját a köteteknek. „A ciszterci rend története a magyar királyságban különös tekintettel a zirci apátságra” címet az indokolja, hogy a középkori időszakot tekintve nagyon gyér forrásadottsággal rendelkezünk, és ahhoz, hogy be tudjuk mutatni a település történetét, az alapítóval, a földesúrral kell elsősorban foglalkozni, mely az apátság volt. Az apátság pedig része a ciszterci rend történetének, és ezért volt szükség egy tömör, de közérthető, értelmezhető bemutatására a rendnek a középkori Magyarországon.

– Megjelent már egy kis előzetes a zirci írott sajtóban a Dubniczay Napok Zircen program keretében bemutatásra kerülő könyvekről, és akkor említetted, hogy alapkutatásokat tartalmaznak a kötetek, hiszen közel száz éve, hogy Zircről megjelent egy történeti mű. Az alapkutatáson konkrétan mit értünk és milyen kutatási eredményeket sikerült felszínre hozni?

– Nemcsak Zirccel kapcsolatban, hanem a rendet illetően is a fő csapásirány Békefi Remig apát idejében történt. A 19. század legvégén, a 20. század elején zajlottak ezek a kutatások. A ciszterci rend leltára helyben volt, és az abban található információkat publikálták. Zirc történetét utoljára 1930-ban adták ki, Horváth Konstantin ciszterci szerzetes szerzőségében. Az alapkutatás azt jelenti ebben az esetben, hogy az elmúlt száz évben óriási fejlődés történt a levéltári anyagok ismeretével és hozzáférhetőségével kapcsolatban. A középkori forrásokat digitalizálták, elérhető szinte mindenki számára az interneten, ami persze nem jelenti azt, hogy bárki el tudja olvasni, hiszen középkorban íródott oklevelekről, összeírásokról van szó. Ezek új értelmezést is nyerhetnek, ugyanis az európai levéltárak is megnyíltak, a külföldön publikált könyvek, ismeretek eljutnak hozzánk, ami egy nóvum lehet, olyan szemszögből próbáltam megközelíteni az eseményeket, amelyekről eddig nem nagyon lehetett olvasni. A bencések és a pálosok esetében már egy hasonló kutatás lezajlott, a ciszterciek fehér foltnak számítanak ebből a szempontból a kutatás terén. A kézirat készítése során több szakértővel is konzultáltam a részeredményeket, a legtöbbet a könyv lektorával, dr. Hunyadi Zsolttal. Ezzel elindítottunk egy összehasonlításra alkalmas anyagot, megpedzegettem néhány témát, kidolgoztam feltételezéseket és elméleteket, melyeket bizonyítani próbáltam a gyér forrásadottság tükrében. Összehasonlításokat is végeztem, ami azt jelenti, hogy majdnem minden egyes tétel, megállapítás, ami leírásra került, további kutatás alapjául szolgálhat. Tehát az alapkutatás azt jelenti, hogy felhívtam a figyelmet bizonyos problémákra, amit alátámasztottam hiteles forrásokkal, és ezek még tovább fejleszthetőek.

„Az első európai parlamentnek nevezik a ciszterci rend gyűléseit.”

– Milyen nehézségek, esetleges problémák merültek fel a kutatómunka során, és ezeket hogyan sikerült áthidalni?

– A legnagyobb nehézség a forrásoknak a hiánya, főleg a középkori történelmet illetően. Óriási segítség volt, konkrétan a település történetével kapcsolatban is, hogy a ciszterci rend egy központosított intézmény az alapításától kezdve, ami azt jelenti, hogy egységesített szabályzatok szerint működik. A kutatók rendszeresen az első európai parlamentnek nevezik a ciszterci rend gyűléseit, melyeken minden egyes apátság képviselője megjelent és megvitatták az esetleges problémákat. Így nem csak az apátságokról és a bennük élő szerzetesekről, hanem a körülöttük kialakult falvak történetéről is információkat szerezhetünk.

– Elsősorban kiknek ajánlod ezeket a könyveket? Mennyire olvasható, emészthető?

– Bízom benne, hogy olvasható és emészthető. A múzeumban jó gyakorlat a múzeumpedagógiai foglalkozások tartása, fel vagyunk készülve arra, hogy különböző korosztályok számára tartunk előadásokat, foglalkozásokat, amelyek kutatáson alapulnak, de a saját nyelvükre lefordítva, érthető, értelmezhető módon. A könyvben is próbáltam a közérthetőségre törekedni, az idegen kifejezéseket elmagyaráztam, körbeírtam történéseket, eseményeket, hivatkozások találhatók a lábjegyzetekben. Több olvasó-szerkesztője, lektora is volt a kéziratoknak, és mindenki olyan szemmel nézte át a köteteket, hogy ne csak a szakma számára legyen olvasható, egyértelmű, érthető, hanem bárki, aki rendelkezik alapvető iskolai információkkal, történelmi tudással, fel tudja dolgozni, értelmezni, és esetleg még élvezze is.

„Az apátság mindenkori vezetője volt Zirc földesura.”

– Középkorról és újkorról beszélünk, de ha egy kicsit konkrétabban le tudnád fedni ezeket a korszakhatárokat, hogy mettől meddig tart az első kötet, mettől meddig tart a második kötet, és ha egy kicsit jellemeznéd az akkori Zircet, milyennek kell elképzelnünk?

– A korszakhatárok adottak voltak. Van egy nagyon rövid visszatekintés a benedeki kezdetekre a hatodik századból. A ciszterci rend keletkezése a 11-12. századra vezethető vissza, és ezzel egyidőben kezdődnek a zirci események is. Fontos tudni, hogy a ciszterciek nem Zircre, hanem a Bakonyba jöttek, itt alapították meg az apátságukat, rendelkeztek egy kezdetleges lakóhellyel, amely szintén nem Zircen, hanem a Bakonyban volt, és maga a Zirc településnév, megnevezés csak a későbbi időben jött létre. Az első kötet a 16. századig nyúlik vissza. A mohácsi csatát szokták emlegetni korszakhatárnak, ami politikatörténeti szempontból egy követhető esemény, de a mindennapokban nem jelentett egy olyan korszakhatárt, hogy augusztusban még a középkorban, szeptemberben már az újkorban vagyunk. Itt is ez történt, nem 1526-ban, hanem az 1550-es években ért véget a középkori történet, ugyanis a szerzetesek elköltöztek, a falu lakói gyéren maradtak jelen, és elkezdődött a török uradalom időszaka. Ez az időszak a kezdete a második kötetnek, melynek elején a 16-17. századnak egy bevezetője található, és eljutunk egészen 1814-ig, ami egy jelentős korszakhatár a település, a szerzetesek, a lakosok életében, ugyanis ekkor Zirc lett a ciszterci rend központja, új, magyar apátja lett a rendnek, és új felfogás, rendszer alapján kezdték el irányítani a települést, a birtokokat és az apátságot is. Fontos megjegyezni, hogy a település és az apátság története nem választható el egymástól, ugyanis az apátság mindenkori vezetője volt Zirc földesura, őtőle függött a település fejlődése. Hangsúlyoznám továbbá, hogy Zircre nem csak önálló településként kell gondolni, hanem mint a zirci uradalomnak a központjára, mivel egy apátságot és a körülötte létrejött falut nem tudták volna fenntartani abból a kezdetleges településből, ami a 18. században kialakult. Szükség volt a birtokokra, egyéb jövedelmekre, amiből el tudták látni a lakókat is, illetve a későbbiek során iskolákat tudtak alapítani, fenntartani, hiszen ekkor már többszáz szerzetesről beszélhetünk az apátságban.

– A könyvek szerkezetileg hogyan épülnek fel?

– Nagyon sokáig gondolkodtam azon, hogyan legyenek felépítve a kötetek. Végül azt a lehetőséget választottam, hogy megpróbáltam elkülöníteni az eseményeket és a csoportokat. Külön fejezetek szólnak a rend történetéről, külön fejezetekben olvashatunk az apátság történetéről, és el vannak választva a település történetére vonatkozó szakaszok. Az első kötet bevezető fejezete egyetemes rendtörténet, majd magyar történettel folytatódik, ezt követően pedig elkezdődnek a zirci események, amelyek a királyi udvarház meglétével, illetve a bakonyi ispánság kérdésével foglalkoznak a középkorban. Egy listával is bővítettem az első kötetet, ahol a zirci elöljárókat soroltam fel, ami azért is fontos, mert, ahogy korábban említettem, a mindenkori apát volt a földesúr. A következő kötet hasonló elvek mentén épül fel, a 17. század történéseit egyetemesen próbálja meg bemutatni. Heinrichau és Zirc kapcsolata a következő fő téma a kötetben, ugyanis a sziléziai, ma Lengyelországban található Heinrichau apátságából élesztették újjá Zircet, egy hatalmas korszakhatár volt a település történetében, hogy a 18. század legelején fel kellett építeni, majd jogilag újjá kellett alapítani a települést. Ebben a kötetben is külön taglalom az apátságot, illetve a falu történéseit érintő eseményeket, ezért is lett egy kicsit sejtelmes a címe a könyvnek: „Zirc és az apátság története az újkor hajnalán”. Az apátság szempontjából ugyanis egy nagyon stabil határt, az 1814-es évet találtam az események lezárásául, ekkor történt Dréta Antal apát kinevezése. A település mindennapjai azonban nem voltak ennyire szoros kapcsolatban az apátságéval, ezért itt megpróbáltam a 18. század végén véget vetni a történéseknek, ugyanis egy olyan óriási fejlődés ment végbe a 19. század legelején, mely alapvetően megváltoztatta a település jellegét, struktúráját. Ebben a korban a földművelő, gazdálkodással foglalkozó lakosságból fizikailag, területileg is kiváltak az iparosok, új utcákat nyitottak, új településrész jött létre Zircen, ami megérdemelne egy következő, nagyobb lélegzetvételű munkát.

– Kik voltak a támogatók, akiknek köszönhetően létrejöttek ezek a könyvek, illetve a közreműködők, akik segítették a munkádat?

– Két pályázati lehetőséggel is éltünk a könyv kiadása kapcsán. Az egyik a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadási Kollégiuma, amely szép összeggel támogatta a könyv kiadását. A másik a „Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” program volt, melynek keretein belül támogatást nyert az a rendezvény, amelyen bemutattuk a köteteket, a pályázati forrás egy része pedig közvetlenül a könyvek tördelésére, nyomtatására lett fordítva. Ahhoz, hogy a kutatás megvalósulhasson, nagyon jó kapcsolatot kellett kialakítani a levéltárakkal és a forrás őrzőivel, ami többéves munkára vezethető vissza. Szakmai szempontból pedig a legnagyobb segítséget a lektorok jelentették, akikkel bármikor konzultálhattam, ha egy új ötlet született, vagy kérdés merült fel. Nagyon sok közreműködője volt a könyveknek, viszont a legnagyobb segítséget a munkatársaim jelentették, akik egyrészt biztosították a zavartalan munkavégzésemet, másrészt pedig elviselték a kutatás során jelentkező problémákkal járó stresszt. Nem szabad megfeledkeznem arról sem, hogy 2016-ban állandó munkahelyem jött létre a múzeumban Zirc Városi Önkormányzatnak köszönhetően.

– Hol kaphatók a könyvek? Aki el szeretne mélyedni Zirc középkorában, újkorában, annak hova kell mennie?

– Jelenleg intézményünk, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház ajándékboltjában kaphatók a könyvek. Folyamatban van az egyéb elérhetőségek biztosítása is, ám aki szeretne biztosra menni, azt szeretettel várjuk a boltunkban.

„Egy kutatásnak soha sincs vége, a könyvvel megálljt parancsolunk.”

– Egy könyvsorozatról beszélhetünk, melynek az első két kötete már napvilágot látott. Hogyan folytatódhat a kutatómunka? Beszéljél egy kicsit a további tervekről!

– Egy ilyen kutatásnak soha sincs vége, de ahhoz, hogy egy könyv létrejöhessen, egy bizonyos ponton megálljt kell parancsolni, és a rendelkezésre álló szöveggel kell dolgozni, szükséges azt az utolsó pillanatig pontosítani. A fizikai kutatás, a levéltári feltárás folyatódik, jelen pillanatban is feldolgozás alatt áll több téma. A cél az volt, hogy nem egyszerzős sorozatot szeretnénk létrehozni, ugyanis egy kutató nem lehet jártas minden egyes történelmi korszakban, azzal számoltunk, hogy több szakértő fogja megjelentetni a Zirccel és környékével kapcsolatos publikációkat. Annyit talán elárulhatok, hogy a jövő évre terveztünk két következő kötetet is. Az egyik a ház történetéről fog szólni, ugyanis a Dubniczay-, Reguly-ház az újjáalapított település egyik legrégebbi épülete, a múzeumnak ad otthont, amely egy teljes körű felújításon esett át, és ezt a tényt szükséges dokumentálni. Kiemelném, hogy egy nagyszerű szerzőcsapatot sikerült összehozni erre a kötetre. Külső megkeresésre egy Zirc prominens személyeiről szóló kötetet is szeretnénk a sorozatban megjelentetni, folyamatban van már néhány kéziratnak a feldolgozása. Emellett természetesen folytatódik a település történetének további feltárása is, de hozzátenném, a 19-20. század olyan bőséges kínálattal rendelkezik, ami több időt igényel, hosszasabb folyamatról lesz szó.