Virágozzon az idők végezetéig! - 120 éves a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet

Dr. Vermes Tamás igazgatói periódusokra bontva haladt végig dióhéjban az elmúlt százhúsz éven. Kiemelte, hogy

az állandóság jellemezte a kórházat, az első hatvan évben mindössze négy igazgatója volt, és az intézmény eddigi teljes története során is mindössze kilencet jegyezhetünk fel. Örömét fejezte ki, hogy ez a jó szokás továbbra is él a zirci kórházban.

A történeti áttekintésről a cikk végén található keretes írásunkban olvashatnak bővebben.

„Korszerű infrastruktúra, letisztult portfólió, maximális kapacitás-kihasználás és gazdaságilag stabil működés”– így értékelte a kórház jelenlegi helyzetét a főigazgató. Hozzátette: a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet jó és követendő példája lehet a funkcióváltó kórházaknak, mert egy egészségpolitikai célt is kitűnően szolgál azáltal, hogy lakosság-közeli, korszerű ellátást nyújt és gazdaságilag is stabilan működik. Ma ennél többet nem kívánhat egy kórház.

A jövőt illetően célként tűzték ki a további szakmai és szakemberi fejlődést. A legfontosabbnak a biztos megmaradást és biztos munkahelyet nevezte, erre a „COVID-os világ” különösképpen rámutatott. Hangsúlyozta, hogy nincs jelenleg jelentős munkaerőhiány, minden dolgozójukhoz ragaszkodnak és megbecsülik őket. „A zirci kórház volt, van és lesz” – mondta, majd Vajda Ödön apátnak a kórház átadásán elhangzott gondolatait idézve fejezte be ünnepi beszédét:

„A Zirci Járási Erzsébet Kórház pedig virágozzon az idők végezetéig”.

– Ez a kórház százhúsz esztendeje nagyon sok érdekességet nyújtott a helyi közösség számára a gyógyításon kívül. Küzdelmet és összefogást adott ennek a településnek és a környéknek

– mondta dr. Kovács Zoltán, Zirc térségének országgyűlési képviselője, utalva az intézmény történetének nehezebb időszakaira. Hozzátette, mindez azért fontos, mert a helyiek és környékbeliek magukénak érezték ezt a kórházat, akármilyen helyzetben is volt, mindig kiálltak érte, sokat tettek azért, hogy megmaradjon. Beszélt arról is, hogy az elmúlt másfél évtizedben egy ugrásszerű fejlődésnek lehetünk a tanúi, ami azt jelenti, hogy a helyi és a központi döntéshozók úgy gondolják, hogy érdemes ezt a kórházat fenntartani. Azt kívánta, hogy az összefogás, ami a térség polgárait és az egészségügyi dolgozókat összehozta a kórház ügyében, továbbra is fennmaradjon, és akkor még hosszú jövője lesz az intézménynek.

Az elmúlt húsz évben számos jelentős, az intézmény sorsát, hosszú távú jövőjét jelentősen befolyásoló, meghatározó esemény, változás és fejlesztés történt, ezért az intézmény vezetősége úgy döntött, hogy a korábbi könyv történetét folytatva új könyvet jelentet meg az évfordulóra

– mondta Venczel Ildikó. Hozzátette, a fejlesztések bemutatása mellett helyet kaptak a kiadványban a korábbi igazgatók, a kórház történetét jelentősen befolyásoló munkatársak szubjektív visszaemlékezései is. Számos fotóval is kiegészült a kiadvány.

Az emlékkönyvet részletesebben Müller Anikó, az egyik szerkesztő mutatta be. Mint mondta, mindannyiunknak van valamilyen emléke, kötődése a kórházhoz, s fel is idézte a gyerekkori emlékeit. Megtudtuk, hogy a könyv szerkesztését hárman végezték a kórház jelenlegi vezetőivel, dr. Vermes Tamás főigazgatóval és Varsányi Attila gazdasági igazgatóval. Nem gondolták, hogy ekkora munka lesz, az utóbbi egy évben nagyon sok időt töltöttek a könyv szerkesztésével. A fejlesztések bemutatásánál arra törekedtek, hogy a számszerű adatok mellett személyes vallomások is helyet kapjanak. A könyvet jellemző gazdag fotóillusztrációval egy értékmentő folyamat is elindult, amit szeretnének folytatni a jövőben.

Ezt követően a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet vezetősége egy-egy tiszteletpéldány átnyújtásával mondott köszönetet a könyv kiadásában segítséget nyújtó támogatóinak.

A nagy múltra történő visszatekintés után a jövőre is gondolt a kórházi vezetés, és egy faültetésre került sor a parkban a Magyar Légierő Zenekar kísérőzenéjével, mely több hazafias nótát is elfújt ezen a napsütéstől ragyogó őszi napon, nemzeti érzésünket is erősítve.

120 év igazgatói ciklusokban – a dr. Vermes Tamás főigazgató ünnepi beszédében elmondottak alapján

§ A zirci kórháznak 1900-ban dr. Tóth Endre volt az első igazgatója, alorvosa dr. Szemmelveisz Károly, aki egyben a gondnoki feladatokat is ellátta. Erről az időszakról kevés írásos dokumentáció maradt fenn, annyit lehetett kideríteni, hogy a nővéreknek, az ápoló személyzetnek az ideszervezése is három-négy évig tartott

§ 1910-ben Tóth Endre elhunyt és az utódja dr. Szemmelveisz Károly lett. Az első világháború idején hadi kórházként működött a zirci kórház, 1148 katonát kezeltek itt. Az ő igazgatásához fűződik 1928-ban a röntgen bevezetése, amely nem felvételt csinált, hanem egy átvilágító készülék volt

§ 1935-ben dr. Luksz Sándor lett a kórház igazgatója, akinek az idejében sokat fejlődött a kórház, ágyszám és technika tekintetében is. Jelentős kórházbővítések történtek ekkor, 1936-ban műtőt alakított ki, amelyben már az első évben is meghaladta a háromszázat a műtétek száma. Nővérhívó berendezést, röntgen-fejlesztést hajtott végre, laboratóriumot és tüdőgondozót épített, szülészeti részleget alakított ki, önálló szülésznőt alkalmazott. A második világháború idején a kórház az apátságban működött egészen 1946. július 1-ig, amikor visszaköltözött régi helyére. Kitört ablakok, leomlott falak között kezdték el újra a gyógyítást és párhuzamosan a helyreállítást. 1955 volt a csúcsév a kórházban, ekkor 3396 főre nőtt a betegszám

§ 1960-ban dr. Monszpart László került a kórház élére, akinek az édesapja is jó nevű sebész volt, 1936-ban ő végezte el Magyarországon, Kiskunhalason az első combnyak-szegezést. Az új igazgató nagy lendülettel kezdett bele a rekonstrukcióba és a gyógyításba. 1962-ben egy új rendelőintézet készült a kórház udvarában. Az apátság segítségével portát alakítottak ki, hogy ellenőrizni lehessen a betegforgalmat. Infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak. 1973 és 1989 között a veszprémi kórház telephelyeként működött a zirci kórház. Semmilyen fejlesztési forrás nem jutott ebben az időszakban. Zirc várossá válása óta, 1984-től küzdött a kórháza visszaszerzéséért, amit végül 1990-ben, az önkormányzati törvény megalkotása során sikerült elérni

§ 1990-ben a már önkormányzati fenntartású városi kórház igazgatását dr. Benke Attila vette át, aki korábban a belgyógyászati osztályt vezette. 1991-ben bővítette a műtétet, szétválasztotta a szülészeti és a sebészeti tevékenységet, és ebben az évben alakult meg a „Zirci Kórházért” Alapítvány, amely a mai napig nagy segítséget ad a kórháznak eszközbeszerzésekben. 1996-ban kezdődtek a kórház súlyos anyagi gondjai, és nem az itt dolgozók miatt, hanem mert a finanszírozási rendszer úgy változott, hogy a kórháznak komoly méretgazdaságossági problémái voltak, kicsi ellátotti területtel, kevés beteggel, ehhez képest sok dolgozóval. A bezárás veszélye fenyegette. Még ugyanebben az évben, egy esős novemberi estén lakossági megmozdulás történt, „felravatalozták” a kórházat és egy menet indult el a Rákóczi tér-benzinkút közötti szakaszon. Több mint tizenkétezer aláírást is összegyűjtöttek, amivel el lehetett kerülni a kórház bezárását. 1997-ben struktúra-átalakítás történt, melynek révén 70 aktív és 30 krónikus ágy maradt. 1998-ban mintegy harminc millió forintból felújították a röntgent. A fejlesztést a lakosság is támogatta úgynevezett röntgenjegyek megvásárlásával, melyből nem kevesebb, mint 3,4 millió forint gyűlt össze. A folyamatos működési nehézségek azonban mindezek ellenére nem szűntek meg

§ 2002 és 2007 között dr. Horváth Sándor helyi sebész, traumatológus-orvos vezette a kórházat. Erre az időszakra esett a szülészeti tevékenység megszűnése 2002 májusában. Nagyon nehéz körülmények között dolgoztak. 2005-ben a tervezett hasi műtétek is megszűntek, a korábbi 90 százalékos ágykihasználtság 60 százalékra, majd az alá esett vissza, részben a lakosság, részben a dolgozók elbizonytalanodása miatt, akik közül többen elhagyták a kórházat. Nagy lépés volt ugyanakkor, és az igazgató előrelátását dicséri, hogy 2006-ban, nem kis kormányzati lobbizás segítségével, mintegy 890 millió forintból megépült a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, amely a mai napig az ország legkorszerűbb mozgásszervi rehabilitációs osztálya. A pénzügyi nehézségek azonban nem csökkentek, és 2006-ban a bevételek alig érték el a bérek összegét, közel kerültek a csődközeli helyzethez. 2007. január 1-jén az önkormányzat önkormányzati biztost nevezett ki a kórház élére. A krónikus és aktív ellátás április elején megszűnt, maradt a krónikus fekvőbeteg-ellátás és a járóbeteg-ellátás, illetve szerződést kötöttek a kórházzal az úgynevezett egynapos sebészeti tevékenységre

§ 2007-2008-ban Kerényi Erika vezette a kórházat. Akkoriban egy csődbiztost neveztek ki a kórház élére, és az ő nevéhez leginkább a pénzügyi konszolidáció köthető. Ehhez nagyon kellemetlen intézkedéseket is meg kellett tenni, de a kórház túlélése szempontjából a pénzügyi stabilizációra szükség volt

§ 2008-tól dr. Tótth Árpád, a veszprémi kórház korábbi orvos-igazgatója vezette a zirci kórházat. Az ő ideje alatt már egy kicsit javuló pénzügyi körülmények között elkezdődött a fejlődés, részben saját forrás terhére, részben jó pályázati tevékenység révén. Sok minden történt ebben az időszakban, a legjelentősebb, hogy 2010-ben az önkormányzattal közösen pályáztak a kistérségi járóbeteg-ellátó építésére, és egy közel 900 millió forintos, „zöld mezős” beruházás eredményeként megépült az új intézmény-egység, benne az egynapos sebészeti műtővel és a nappali kórházzal

§ 2013. szeptember 1-től és jelenleg is dr. Vermes Tamás vezeti a kórházat. A főigazgató a saját tevékenységéről nem szívesen beszélt, de mint mondta, ez is hozzátartozik a kórház történetéhez. Radikálisan sikerült átalakítani a gazdálkodást, az ellátásokhoz való hozzáállást, a kapacitások kihasználását. A 80 milliós adósság – amellyel a kórházat átvette – pár hónap alatt ledolgozhatóvá vált dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, akkori államtitkár segítségével. A kórház azóta kiegyensúlyozottan és kicsit pluszszaldóval működik és folyamatosan fejlődik: többek között foglalkoztatás-támogatás, napelem-telepítés, műtőépítés, rehabilitációs program, világítás-korszerűsítés, karbantartás, folyamatos eszközfejlesztés történt, melyek egyrészt a jó pályázati tevékenységnek, másrészt a jó gazdálkodás révén előteremtett önerőnek tudhatók be. 2018-2019-ben a kórház közel 300 millió forint saját forráshoz jutott egy pályázati visszaigényelt összeggel, amit kiegészítettek ötven millió forintos önerővel, és ennek eredményeként megépült a Központi Belgyógyászati Osztály új épületszárnya, illetve rendbe tették a parkot, megnyitva a város lakossága felé. „A királyné fejére felkerült a korona” – fogalmazott a főigazgató a legutóbbi fejlesztés kapcsán