A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Városunk dinamikus fejlődését is megörökítették

„Ugyanaz, mégis más” címmel nyílt fotókiállítás a Városházán Zirc elmúlt negyven évéből, a várossá nyilvánítás negyvenedik évfordulójához kapcsolódóan.


A fotókiállítás megnyitója a Bakonyi Mustra rendezvény részét képezte, melyről külön írásban olvashatnak. Wenczel Zsuzsanna műsorvezető, a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület elnöke Nagy Bálint bakonyszentkirályi parasztköltő „Bakony, te szép hazám” című versével köszöntötte az egybegyűlteket.


A tárlatot Ottó Péter nyitotta meg, aki a leghosszabb ideig, 2006 és 2024 között volt a településünk vezetője. Előbb személyes emlékeit idézte fel, hiszen az az év, amikor nagyközségből város lett Zirc, az ő számára is váltással járt: az általános iskola után a helyi gimnáziumban folytatta tanulmányait.


Történeti visszatekintésében emlékeztetett, hogy

a városi rangot 1984. január 1-jén nyerte el Zirc, a városiasodás folyamatában Lókút, Nagyesztergár Olaszfalu és Eplény is részt vett, ezen településekkel együtt sikerült elérni a szükséges lakosságszámot. A városi tanács 1984. január 13-án 10.00 órakor tartotta alakuló ülését abban a teremben, ahol most megemlékeztek a jeles évfordulóról.

Ottó Péter nyitotta meg a tárlatot, jelen volt városunk másik korábbi polgármestere, Horváth László is

Idézett a városi tanács 1984. január 30-ai ülésén elhangzott, a városlakók felé megfogalmazott felhívásból is. Úgy látja, hogy a célok, amelyeket annak idején meghatároztak a település hosszútávú fejlődése érdekében és a problémák, amelyekkel az akkori településvezetőknek szembe kellett nézniük, folyamatosan aktuálisak voltak a negyven év során, így napjainkban is.


Hangsúlyozta, hogy

más településekhez hasonlóan Zirc is akkor tudott igazán előrelépni, ha megvolt a közös akarat, legyen szó egyénekről, közösségekről, intézményekről, vagy a városvezetésről. A kiállított képeken is nyomon követhető fejlődési pálya is az itt élő emberek értékteremtő, értékeket gyarapító szándékán múlt elsősorban, amelyhez az adódó pályázati lehetőségek kihasználásával nyilván hozzájárult a mindenkori városvezetés is.


Hozzátette ugyanakkor, hogy egy település nem attól lesz élhető és otthonos, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat valósítunk meg, hanem hogy az emberek hogyan érzik magukat a helyen, ahol élnek, és ezt nem anyagiakban, sokszor inkább emberi kapcsolatokban kifejezhető értékekkel érhetjük el, ezért nagyon fontosnak nevezte, hogy milyen az egymáshoz való viszonyunk.

A fotókiállításhoz kapcsolódóan a városi rang elnyeréséről tanúskodó oklevél is bemutatásra került. A tárlatot összeállító Kaszás Béla hivatali osztályvezető és a képviselőként már ötödik ciklusát megkezdő Lingl Zoltán nézik az ereklyét

A tárlat címére – „Ugyanaz, mégis más” – utalva városunk korábbi vezetője kiemelte azt is, hogy

szinte nincsen olyan épület, lakóház, amely ne újult volna meg az elmúlt negyven során, dinamikus és határozott fejlődésen esett át a település az elmúlt évtizedekben.

A kiállított fotók között vannak olyanok, amelyek statikus beállítással készültek, azaz akkoriban újra megismételhetővé váltak, ugyanakkor láthatunk különböző eseményeket megörökítő felvételeket is, ezek a rajtuk látható személyeket is figyelembe véve talán még nagyobb értékkel bírnak, mint az objektumokról készült képek.


Ottó Péter azt kívánta, ösztönözzön ez a kiállítás mindenkit arra, hogy a saját, otthoni archívumában is elvégezzen egy kutatómunkát, hiszen emlékeink által újra élővé tehetjük a pillanatokat.


A fényképes időutazásnak a hivatal két szegletében is részesei lehetünk.

A nagyteremben a várossá nyilvánítás harmincadik évfordulóján egyszer már kiállított, „akkor és most” koncepciójú összeállítás látható, a folyosón pedig a kimondottan erre az alkalomra készült fotóválogatást szemlélhetjük.

Ugyanazok az épületek, de valahogy mégis mások – városunk dinamikus fejlődését is végig lehet kísérni a tárlaton

A falakon látható képek segítségével soha vissza nem térő pillanatokat is felidézhetünk

A felvételeket Boross László, Dombi Ferenc, Encz Ilona, Holozsai Erzsébet, Kaszás Béla, Kaufmann Ferenc, Kelemen Gábor, Mayer János, Móricz János, Mühlbauer József, Müller Anikó Hanga, Udvardy Tamás, Ujvári Ivett, Varga Gábor és Wittmann Csaba készítették, a kiállításhoz hozzájárult Illés Ferenc fotógyűjteményének kezelője, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház. A tárlatot Kaszás Béla állította össze, a kivitelezésben és a technikai munkálatokban közreműködött Kaszás Eszter tervező grafikus és Vágenhoffer Gyula hivatali munkatárs.

A kiállítás egészen év végéig várja a látogatókat az önkormányzati hivatal nyitvatartási idejében.


Kelemen Gábor