Újra megnyíltak a régi zirci boltok, trafikok

A „Történetek a zirci ablakokból” kiállítás-sorozat második része nyílt meg a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban. Cuhavölgyi Klára kutatásai nyomán ezúttal a régi zirci boltok ajtajai nyílnak meg előttünk az ablakokban, a széles történelmi kínálatot pedig ajándékba kapjuk.

Az intézmény Dubniczay-terme egyfajta kereskedelmi központtá lépett elő.

A sarokban jobbról a kínálat vegyesboltról árulkodik: egy régi mérleg mutatja a képzeletbeli áru súlyát, mellette kézi szalámivágó, zöld zirci karsztvizes palack és dohányáru. A fiókos asztal előtt üveges szódásszifonok állnak katonás sorban. A falak hirdetéseket hordoznak, szemközt egy óriásfotó tárul elénk a régi piactérről. Reklámok, cégérek, archív fotók, történetek mesélnek városunk kereskedelmi múltjáról.

A szép számú közönséget dr. Vida Beáta, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy a helytörténeti kiállítás-sorozat egy újabb állomásához érkezett, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatott. Hangsúlyozta,

ez a tárlat egyfajta hidat képez a régi és a mai Zirc között, és köszönetét fejezte ki Cuhavölgyi Klárának a kutatómunkájáért, illetve, hogy közkinccsé is teszi mindezt, így megismertethetjük a szélesebb közönséget településünk történetével.

Köszönetet mondott továbbá az adatközlőknek és segítőknek, akik nélkül ez a tárlat nem jöhetett volna létre. Kiemelte a múzeum részéről Szőnyegi Zsófia munkáját.

A kiállítást dr. Stadler Jenő nyitotta meg, aki először is „Görbeországba” kalauzolta a közönséget, Mikszáth Kálmán egyik regényét megidézve egy felvidéki község, Bábaszék boltnyitásának ünnepélyes pillanatait idézte fel. Mint azt elmondta,

Zirc kereskedelmi életében elsőként az Amberg és a Scherer családok jelentek meg, majd aztán sorra léptek fel az izraelita kereskedők.

Hozzátette azt is, hogy a társadalom fejlődésével új igények merültek fel. A mindennapi élet szükségleteit kielégítő vegyesbolti irányzat mellett a mezőgazdaság fejlődését segítő üzletágak is megjelentek.

A szónok emlékei között elevenen élnek még az egykori zirci kereskedők, így hát nem mindig kellett a tablókat segítségül hívnia, hogy elmeséljen egy-egy történetet és felidézze a régi boltosok karakterét. Megtudhattuk, ki volt a legszaporább nyelvjárású eladó, melyik volt a borzavári fuvarosok első állomáshelye, és hogy milyen zenei élményt nyújtott egy zsidó kereskedő a szimfonikus zenekarban.

Dr. Stadler Jenőnek személyes kötődése is van Zirc kereskedelmi múltjához: a Rákóczi téri sétányon található egykori trafik épülete a család tulajdonát képezte. Felidézte az üzlet létesítésének apropóját: az akkori kormány az első világháborúban elesett katonák özvegyeinek, családjainak megsegítésére trafiknyitási jogot biztosított. Nagypapája a szerbiai harcokban vett részt és már nem térhetett haza: öt gyermeket hagyott maga után. Özvegye 1924-ben nyithatta meg trafikját, ami jól jövedelmező vállalkozásnak bizonyult, hiszen akkor nem árusítottak máshol dohányárut. Majd fia – az emlékező édesapja – vette át az üzletet, a bevonulását követően pedig az ő lánytestvére üzemeltette.

A Dubniczay-terem egy kicsit a reklám helyeként is szolgált a kiállítás apropóján, így hát bátran ajánlotta mindenkinek a figyelmébe a Zirc és Vidéke újságot: itt jelennek meg ugyanis Cuhavölgyi Klárának azok az írásai, amelyek a kiállítás tablóira terjedelemi okok miatt nem kerülhettek fel.

Cuhavölgyi Klára a kereskedések közül kiemelte az Amberg boltot, amelyet közel száz éven keresztül működtettek, 1854-től az 1952-es államosításig.

Kép is maradt fenn az üzlet belsejéről a ’30-as évekből, ami igazi ritkaságnak számít. A Scherer család szintén jelentős szerepet töltött be a település kereskedelmi életében, egészen 61 évig képezte tulajdonukat az üzlet. A zirci zsidó boltosokról ugyancsak elmondható, hogy hosszú ideig, akár fél évszázadon keresztül is üzemeltették az üzletüket.

Megtudhattuk, hogy a boltoknak nem volt szigorú működési rendjük, akár este is be lehetett kopogni valamiért. A korabeli újságokban megjelent hirdetésekből lehet következtetni az árukészletekre. A vásárokról is szó esett, melyeket évente öt alkalommal tartottak. Nemcsak a zirciek vásároltak, hanem a környező falvakból is érkeztek, sőt a pusztákról is bejöttek a pásztorok állataikkal együtt.

A helytörténeti kutatónak 22 kereskedőről sikerült adatot összegyűjtenie, és néhány trafik is „megnyílt” újra az érdeklődők előtt.

Cuhavölgyi Klára beszélt arról is, hogy a második világháború bombázásainak következtében több üzlet épülete megsemmisült, a legtöbb bolt azonban az államosítások következtében szűnt meg. A régi zirci boltok közül manapság három helyen működik kereskedés: az egyik a vasbolt, amely már 130 éve vasboltként működik, a másik egy gyorsétterem a Kossuth utcában, a harmadik helyén pedig jelenleg az apátsági sörfőzde található. Több olyan egykori üzlet is van, amelynek az épülete ma is látható.

Az ünnepélyes megnyitót követően a közönség visszatért a boltokba, amelyek igen nagy forgalmat bonyolítottak le ezen a szerda késő délutánon. Az „üzletek” ablakai mindenki előtt nyitva állnak.