Új könyv született a régiek hatására

Alapműnek számító könyvet írt Padányi Biró Márton veszprémi püspök könyvtáráról Németh Gábor, az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár igazgatója. A szerzővel dr. Vida Beáta történész beszélgetett a kiadvány ünnepélyes bemutatóján, a műemlékkönyvtár barokk termében.

A közönséget Erdélyi András, az Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtárának munkatársa köszöntötte. Külön köszöntötte Bérczi L. Bernát zirci apátot és Lénárt Juditot, az OSZK gazdasági és üzemeltetési főigazgató-helyettesét annak apropóján, hogy nemrégiben jelent meg Németh Gábor monográfiája „Padányi Biró Márton könyvtára” címmel.

Padányiról elmondta, 1745 és 1762 között volt veszprémi püspök, a török kiűzése utáni évszadban ténykedett, amikor a fél országot újjá kellett építeni.

„Könyveinek jegyzéke ránk maradt és ezt a jegyzéket oldotta fel igazgató úr a könyvével”

– hangzott el az ajánlóban. A kötet a TOP Kulturális negyed programjának keretében látott napvilágot, kereskedelmi forgalomba viszont nem került.

„A régi könyv”

– adta dr. Vida Beáta kérdésére a rövid, ugyanakkor igenis beszédes választ Németh Gábor arra, hogyan is kezdődött számára a témával való foglalkozás. Szegeden járt főiskolára, majd egyetemi képzésre, és a veszprémi érseki könyvtárban végzett gyakorlata során került a kezébe Padányi Biró Márton akkor még kiadatlan könyvjegyzéke, amelyen keresztül az olvasottságát, az olvasmányait is meg lehetett ítélni.

A szerző a szakdolgozatát is Padányiból írta, ezután azonban minden más elfoglaltság miatt jó időre félretette, és igazából a korábbi tanára, a Széchenyi-díjas Monok István ösztönzésére született meg a munka, aki a bevezető tanulmányt is jegyzi. A diplomamunka a kutatást is megalapozta – érdekesség, hogy ennek eredeti kézirata elveszett, s a fénymásolatát sikerült felhasználni –, ugyanakkor nagy segítséget jelentett Gábor számára, hogy óriási mennyiségű digitalizált könyv lelhető már fel az Interneten.

Dr. Vida Beáta hangsúlyozta,

alapműről van szó, olyan kutatást végzett a szerző, amelyet lehet később korrigálni, bővíteni, de megvan az alap, amihez hozzányúlhatunk. A három részre felosztott kötet többről szól, mint amit a címe sugall, bemutat egy kort, amelyet azonban érteni, értelmezni kell.

Padányi Biró Mártonról megtudhattuk, hogy csallóközi nemesi református család sarja volt, de áttért a katolikus hitre és sikeres egyházépítő munkát végzett a katolikus megújhodás korában. Mintegy kétszáz templomot újított fel vagy hozott létre, 87 plébániát létesített. Tudatosan gyűjtötte a könyveit és korának egyik legjobb szónokaként tartják számon. Nagyon sok szakirodalom jelent meg róla – erről is kaphatunk egy összefoglalót a könyvben –, szinte kimeríthetetlen forrásnak számít a munkássága. Több egyházi méltóság is példaképének tartotta, közöttük volt Mindszenty József bíboros is.

A beszélgetés során kiemelték azt is, hogy

Padányi könyvtára megalapozta az egyházmegyei gyűjteményt.

Praktikus emberként jellemezték, akinek a munkája volt a hobbija, és ezt tükrözi a bibliotékája is. Nem akármilyen szentbeszéd-gyűjteménnyel rendelkezett például a középkor híres szónokaitól egészen saját koráig, melyekből a saját beszédeihez is ihletet merített. Meglepő frissességről árulkodik, hogy könyvei zöme 17. és 18. századi kiadású. Hangsúlyos volt állományában az egyházjog, nagy számú egyháztörténeti munkával rendelkezett. Különlegesnek számított a gyűjteményben az első Magyarországon nyomtatott könyv, Hess András éppen 550 éve napvilágot látott Budai Krónikájának kézzel lemásolt változata is, amely jelenleg magángyűjteményben található. A mintegy 652 kötetből álló gyűjteményéből úgy 250-300 darab maradt fenn.

A szerző két, a könyvében használt terminusra is rávilágított, amely nagyon fontos könyvtörténeti szempontból. A könyvet értéknek tekintették, ezért a tulajdonjogot jelölték benne, sőt Padányi esetében a könyvtárába kerülés dátuma is feltüntetésre került, így nagyon jól követhető, hogyan épült fel a gyűjteménye. A possessor kézzel írt bejegyzés volt, míg az ex libris nyomtatott lapot jelent.

Padányi Biró Márton zirci kötődéseiről is szó esett, a Dubniczay Istvánnal való ellentétéről már többször is hallhattunk, de azt lehet, hogy kevesebben tudják,

ő szentelte fel a zirci bazilikát 1752-ben. Járt a ciszterciek könyvtárában, és láthatta azt a barokk bútorzatot is, amely az időutazás során most körülvette a hallgatóságot.

A püspök könyvtárából ugyan nincs könyv Zircen, olyan kötetek viszont fellelhetők a polcokon, amelyekkel ő is rendelkezett.

Dr. Vida Beáta kiemelte,

a szerző zirci kötődése is érzékelhető a monográfiában, hiszen Padányi könyveinek bemutatásakor az első képen Clairvaux-i Szent Bernát beszédeinek gyűjteményét láthatjuk.

Németh Gábor további terveit is megismerhettük, ezek között szerepel a Padányi Biró Mártont követő püspök, Koller Ignác könyvtárának bemutatása. Szeretné továbbá a mintegy négyezer kötetes 18. századi zirci könyvtárat is feltárni, egy alapos tanulmánnyal ellátni.

A könyvbemutatót követően kötetlen beszélgetésre is lehetőségük nyílt az érdeklődőknek.

70 éve az OSZK égisze alatt – ősszel egy különleges könyvtárat nyitnak meg Zircen

A könyvbemutatón egy jeles évfordulóra is felhívták a figyelmet: idén hetven éve, hogy a zirci műemlékkönyvtár az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében áll. 1950-ben, amikor a szerzetesrendet feloszlatták, a népkönyvtári központ kezébe került a gyűjtemény, amely 1953. július 2-án adta át a könyvtár kezelését az OSZK-nak. Az átadó az a Borsa Gedeon volt, aki Hervay Ferenc Levente ciszterci atyával, rendtörténésszel együtt indította útjára a Régi magyar nyomtatványok sorozatot. Levente atyának értékes könyvtárszobája van a zirci apátság épületében, és a tavaly elhunyt Borsa Gedeon közel kétezer kötetes könyvtárát is megörököli Zirc, ősszel fogják megnyitni, így a két korábbi munkatárs valahogyan egymás mellé kerül – jelentette be Németh Gábor, aki az évforduló kapcsán, „A zirci könyvtár kincsei” címmel blogsorozatot is indított a Nemzeti Könyvtár oldalán.