Tükörben a világ


A világpolitika aktuális kérdéseiről tartott előadást Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász, egyetemi tanár, a hadtudományok kandidátusa Zircen.


A médiából is jól ismert előadót a Zirci Országzászló Alapítvány hozta össze a közönséggel, a fórumnak pedig a Városháza adott otthont. A nagytermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők.


Nógrádi György bejárta a világot, és szinte állandóan úton van. Zircre is csak az előadás idejére érkezett, de ígérte, legközelebb eltölt egy éjszakát városunkban. Mintegy negyvenöt perces előadása során beszélt a világ globális nagyhatalmairól, a közelgő amerikai elnökválasztásról, és a migránskérdésről is, amely elmondása szerint megosztotta a világot és Nyugat-Európa számos országában napi biztonsági problémaként jelenik meg. Térképen vázolta, hogy a bevándorlók hová szeretnének eljutni a világban: Ausztráliába, a Perzsa-öbölbe, az Egyesült Államokba és Európába.


Ismertette azt is, hogy az egyes célpontokon milyen a fogadtatásuk a migránsoknak.

Az ausztrál álláspont az, hogy „én nem hívtalak ide, ha nem tetszik, menj vissza oda, ahova jöttél”. Itt egy pillanatra kitért a német példára, ahol csokival és plüssmacival várták a bevándorlókat, abban a reményben, hogy csodálatosan képzett politikai menekültek jönnek. Kiderült, hogy több mint kilencven százalékukat embercsempész hozza, s gazdasági menekültek. A Perzsa-öböl országait is végigjárta a szakértő. Ománban például a férfiak csak kormányengedéllyel vehetnek el külföldi nőt. A nő három feltétellel lehet ománi állampolgár: tizenöt éve ott lakik, tökéletesen ír, olvas, beszél arabul, és áttért a muzulmán hitre. Bárkit beengednek napi 10-12 óra munkával és kétéves vízummal. Ha szükség van az illetőre, ezt meghosszabbítják, ha nem, hatvan napja van, hogy elhagyja a térséget. Szaúd-Arábia tizenháromezer sátrat épített a migránsoknak, amelyből az összes lakatlan, mert a migráns gazdag területre vágyik. Ami pedig a világ egyik leggazdagabb államát, az USA-t illeti: kőfal és tűzparancs védi az illegális bevándorlóktól, és kvóta szabályozza, hány embert engednek be évente.

Nógrádi György elemezte a világpolitikai helyzetet, a migránskérdéssel kapcsolatban pedig tényeket sorolt


A negyedik célterületre, Európába két irányból, a Balkán felől és a Földközi-tengeren keresztül jönnek. Hozzátette: Törökország és a Görögország különféle követeléseket támaszt a migránsáradat megfékezéséért, így egyre valószínűbb, hogy Bulgária és Macedónia határán kell ezt megtenni. Az Európai Unió betelepítési kvótájával kapcsolatban elmondta: az alapvető probléma nem az, hogy betelepítünk migránsokat, hanem az, hogy nem tudjuk, mennyit. Belgiumban, Franciaországban a börtönben lévők több mint nyolcvan százaléka migráns. Németországban ötszáz bűncselekményt követnek el naponta a migránsok – sorolta az intő jeleket Nógrádi György, akit az első politikai támadás akkor ért, amikor bejelentette, hogy falat kell építeni a déli határra. Magyarország ötödikként épített kerítést Európában, és ahol kerítést építettek, ott jelentősen lecsökkent a migránsok száma. Tavaly egyébként 210 millió bevándorló volt a Földön, és ez a szám minden évben drasztikusan nő.


A biztonságpolitikai szakértő alapvetően három nagy veszélyt lát Európában: az egyik, hogy bármikor több millió ukrán elvándorolhat a gazdasági válság következtében, az ottani helyzetet – személyes tapasztalataira alapozva – reménytelennek nevezte. A másik a Balkánon várható, ahol szerinte tíz-tizenöt éven belül létrejöhet egy „Nagy Albánia” Albániából, Koszovóból, Macedónia és Bosznia egy részéből, valamint a Szandzsákból Szerbia déli részén. A harmadik nagy probléma a migránskérdés.


A multikulturalizmus és a németországi migránspolitika bukásáról is beszélt az előadó. Pár évvel ezelőtt gyakori volt a muzulmánok és a keresztények közötti házasság, jelenleg ezer muzulmánból egy hajlandó kereszténnyel házasodni. Döbbenetes számadatot mondott: a tavalyi évben bevándorolt 1,3-1,7 millió emberből ötven ment el dolgozni. A feketemunkával a német társadalmat belülről verik szét, a betelepítéssel pedig a kisvárosok csodálatos civil kultúráját tették tönkre – tette hozzá.


A közönség részéről nagyon sok kérdés hangzott el az előadó felé, így például, hogy hogyan lehet megfékezni az iszlám államot. Nógrádi György megítélése szerint erre egy nemzetközi koalíció lenne képes, az Egyesült Államok, Oroszország és Európa. Az USA azonban nem hajlandó szárazföldi erőt küldeni a novemberi amerikai választásokig, mert ezzel a demokraták kockáztatnák a győzelmüket. Az elnökválasztás kérdése is foglalkoztatta a jelenlévőket, milyen hatása lehet ennek hazánkra nézve. A szakértő kijelentette: Magyarország és a térség számára is előnyösebb lenne Donald Trump győzelme.


Végül a közelgő népszavazásról is szó esett, mellyel kapcsolatban az előadó úgy fogalmazott: elvi jelentősége van, hiszen hazánkban merték egyedül kiírni a népszavazást. A lakosság eldöntheti, hogy szeretne-e együtt élni a migránsokkal, vagy nem. Nógrádi György fontosnak tartja, hogy menjünk el október 2-án az urnák elé, és nyilvánítsunk véleményt, mindenki a saját lelkiismerete szerint.


A vendégeket és az előadót a közönségtalálkozót szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről Egervölgyi Dezső, házigazdaként Ottó Péter polgármester köszöntötte.


Kelemen Gábor