Tudományos emberfőben a nemzet hatalma

Születésének 231. évfordulóján gróf Széchenyi Istvánra emlékeztek Zircen.

„Imádkozzunk, segítsük egymást, gondoljunk őseinkre, történelmünk nagyjaira. Érezzük át szavaink értelmét, mint Istenhit, hazaszeretet, család, nemzet és nyelv, mert ezen fogalmak határozzák meg jelenünket, jövőnket az ajtónkon dörömbölő új világban”

– vezette be gondolatait Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse az emlékező ünnepségen.

A szónok utalt arra, hogy Széchenyire emlékezve többször sorolt fel régieket, nagyokat; Pázmányt, Zrínyit, Rákóczit, Prohászkát, Ravasz Lászlót, Mindszentyt, akik nem karddal segítették a nemzetet, hanem lelki, erkölcsi támogatást nyújtottak évszázadokon átnyúlva. Hozzátette, tekintsünk a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeire is, akik a magyar lélek támaszai voltak, mint Zrínyi Miklós költő és hadvezér, aki Széchenyi előtt volt a legnagyobb magyar.

Hangsúlyozta,

az erkölcsi, hitbéli megújulás után a nemzetvédelem megmaradásunk feltétele.

A mondás, hogy nyelvében él a nemzet, akkor igaz, ha ismét szabadon lehet azt használni, ahol élünk. A régi könyvek lapjain számtalan eseményt örökítettek meg, hogy a kisebbség ellen miként alkalmazták a nyelvtörvényt. De nem is kell fellapozni a könyveket, a probléma ma is él és eleven. Ezért szükséges az a pátoszos kifejezés, hogy hazaszeretet, hazavédelem.

Szent István felajánlásának megértéséhez az alapítás és megtartás kifejezéseket párosította. „Ha van haza, van hol építkeznünk, mert a következő lépésünk az építkezés. Államalapító királyunk után eltelt 997 év, amikor Széchenyi megírta a Hitelt, mert Magyarország megérett arra, hogy egy új világrend álljon be. A Hitel nem más, mint egy tankönyv az 1830-as évek jobbágyai, nemesei számára. Széchenyi bejárta a művelt nyugatot és a művelt keletet. Tudta, mire van szüksége az országnak”. Idézte a grófnak egy másik nagy művét, a Világot is, melyben azt írta: „Úgy gondolom, hogy lelkileg, de szellemileg és érzelmileg is elég érettek vagyunk a hazához. Minden kornak megvan az érdeme, hiszen a jelenkor a régiek tudományára alapította minden további előmenetelét, fejlődését, és ez így volt évszázadokon át”.

Tanuljunk és használjuk a kor szellemi, technikai vívmányait, ne idegenkedjünk az újtól. De ne fogadjunk el hitbéli, erkölcsi, szellemi életünkkel, az evolúcióval ellenkező világnézeti gondolatokat. Merjünk nagyok lenni és merjünk magyarok is lenni. Gyermekeinknek az lesz a feladata, hogy a magyar tudásra ültessék rá a külföldi egyetemeken szerzett tudást. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kiváló diákok eljussanak a legjobb külföldi egyetemekre, hogy a tudományt birtokolják, mert az új világrend ezt követeli.

A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma

– hallhattuk Egervölgyi Dezsőtől.

Összegzésként pedig azt hangsúlyozta, hogy ha ezeket a mondatokat magunkévá tesszük, akkor az erkölcsi megújulás és a tudás megszerzése után jön a feltámadás.

Az ünnepi gondolatokat követően az emlékező szervezetek elhelyezték koszorúikat gróf Széchenyi István szobránál, majd séta vezetett az arborétumban ültetett emlékfákhoz.