A találkozás öröm, a szellemiség örök

Már hagyomány Zircen, hogy a Reguly Antal Általános Iskola öregdiákjai kétévente találkoznak egymással.

Nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Zirci Öregdiákok Találkozója a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Rákóczi téri épületében május 26-án, szombaton. Reggel nyolc órától már várták a szervezők a vendégeket, és miután elhelyezték névjegyüket az emlékkönyvbe, átlépték a régi iskola küszöbét.

A rendezvénynek helyet adó tornateremben 1950-es évekbeli iskolai életképekből, korábbi öregdiák-találkozók fotóiból lehetett nosztalgiázni. „Rendhagyó” kiállításon szembesülhettek a megjelentek egykori énjükkel a gyermekkorukban készült rajzaik, festményeik révén, melyeket Szűcs István magyar - rajz tanár őrzött meg 2018-ig, az 1971-1984-ig tartó általános iskolai tevékenykedése idejéből. Az „Öregdiákok” hajdani vizuális produktumainak bemutatójáról emlékképpen el is lehetett vinni a „messzi múltban” készült alkotásokat. Fotónk előterében a 6. osztályosok rajzi analízisei, asszociációi és népszokásokat bemutató képei láthatók.

Az öregdiákok Békefi Antal népdalgyűjtő, az iskola egykori tanárának fáradhatatlan kultúra-közvetítő szellemiségét is ápolják ezen alkalmakkor. A „Tanár úr” portréja is kikerült a falra, és hangját is hallhattuk egy archív felvételről.

Dr. Stadler Jenő főszervező köszöntőjét követően Szakács Ildikó bensőséges szavalata nyitotta meg a kulturális műsort, majd Takács Nándorné, a házigazda Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola igazgató-helyettese köszöntötte a szép számmal egybegyűlt öregdiákokat. Azt kívánta a visszatérő vendégeknek, hogy érezzék otthon magukat régi iskolájukban, gazdagodjanak új emlékekkel, új ismeretségekkel.

A Békefi család több tagja is jelen volt a találkozón, Békefi Antal öccse, Békefi József emlékezőbeszédet is tartott.

Mint azt megtudtuk, nagybátyai valamennyien kántortanítók voltak, amely foglalkozás a falvak kulturális életének a mozgatóját jelentette. Édesapja fúvószenekart vezetett Bakonyoszlopon, és bátyja, Békefi Antal is ott kezdte a tanítóságot, miután elvégezte a zeneakadémián a karvezetői és az énektanár szakot. Kántortanító volt bátyja is, egészen addig, amíg az akkori politika el nem törölte ezt a foglalkozást. 1949-ben helyezték át Zircre, és amint idekerült, elkezdte szervezni a zenei életet, a városi és az iskolai énekkart is vezette. Ez utóbbiban az emlékező is játszott nagybőgősként. A korszakra való visszatekintésében erős iskolának nevezte a zircit, amelynek híre is volt. Ennek előnyeit érezte is a későbbi tanulmányai során, amikor középiskolába került, a reáltárgyakat szinte nem kellett tanulnia.

Az egyetem elvégzését követően matematika-fizika szakos tanárként kezdte pályáját Velencén. Négy év után azonban pályát módosított, különféle intézményekben dolgozott, elvégzett egy számítástechnikai szakkört. Felesége megpályázott és elnyert egy oktatói állást az Amerikai Egyesült Államokban, és az egész család kiköltözött. (Szerényen nem említette a nevét, de később dr. Stadler Jenő elmondta, hogy Békefi József felesége Csath Magdolna, a nívós szakmai díjak mellett a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntetett közgazdász, egyetemi tanár.) Békefi József a tengerentúlon könyvtári szoftvereket fejlesztő cégnél kezdett dolgozni, és nagyon sok tapasztalatot szerzett a kint eltöltött évek során. Az informatikai tevékenységét hazaköltözésüket követően is folytatta, genetikai programozással foglalkozott, és ennek hatására magával a genetikával és az evolúcióval is komolyabban elkezdett foglalkozni, melyek a mai napig az érdeklődésének a középpontjában állnak.

Az emlékezést követően a kulturális szórakoztatásé volt a főszerep, Jakabné Kiss Éva két azonos témájú balladát – egy bakonyit és egy Vas megyéből származót – adott elő Békefi Antal hagyatékából, és az öregdiák-találkozókon már harmadszor fellépő Kemenesmagasi Népdalkör is merített műsorában mindkét helység népdalaiból. Sebestyén Zoltán, a művészeti csoport vezetője a dalcsokor végén a közönséget is bekapcsolta, amolyan rendhagyó énekórát tartott, miközben a tőle megszokott átéléssel pengette a citerát.

A műsort követően folytatódhatott a közös emlékek felidézése, majd egyszer csak kicsengettek, és az öregdiákok sétára indultak a Rákóczi téren.

Előbb az emlékfájukhoz érkeztek, ahol Bakonyoszlop polgármestere, Wolf Ferenc emlékezett meg a Békefi családról.

Mint elmondta, hatan voltak testvérek, akiket név szerint is felsorolt. Békefi Antalnak nagyon nehéz gyerekkora volt, hiszen tízéves korában meghalt az édesanyja, tizenhét évesen pedig elvesztette édesapját, aki 1943-ban hősi halált halt a Don-kanyarban. Ő volt a legidősebb, így neki kellett a testvéreiről gondoskodni, és óriási szorgalom, kitartás kellett ahhoz, hogy a család összetartása, nevelése mellett az ének-zene tanári oklevelét megszerezze. Csak négy évet töltött Bakonyoszlopon, de azóta is beszélnek róla azok, akik megélték, hogy micsoda kulturális élet zajlott a kis faluban Békefi Antal kántortanítóskodása idején – mondta a településvezető, hangsúlyozva, hogy nagyon büszkék rá, hogy ilyen szülöttje van a falunak.

További életútjáról is beszélt, 1950-ben Zircre, majd 1959-ben Szombathelyre került, ahol továbbra is ének-zenével foglalkozott, 1977-től pedig a szombathelyi főiskola tanszékvezető tanára lett. Munkássága nem csak a tanításban merült ki, hiszen rengeteg népdalt gyűjtött, két kötete is megjelent. Gyermekoperákat is írt, és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa is volt. Tragikus hirtelenséggel hunyt el 1982. szeptember 27-én, Szombathelyen. Két gyermeke született, Békefi Antal Attila és Békefi Cecília, akik szintén a zenei pályát választották, és továbbvitték édesapjuk örökségét. Fia sajnos nincs már az élők sorában. Békefi Antal nevét 2003-ban felvette Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály és Csesznek közös általános iskolája és két emléktábla is őrzi emlékét. Szülőfalujában és Szombathelyen utcát is neveztek el róla. A megemlékezést követően az öregdiákok énekszavának kíséretében a polgármester egy nemzeti színű díszszalagot kötött az egyre terebélyesebb fára.

Az öregdiákok – akik között több korosztály is képviseltette magát – továbbsétáltak Békefi Antal emléktáblájához, ahol köszöntőt mondott Ottó Péter, Zirc város polgármestere.

Nagy örömnek nevezte a találkozás lehetőségét, hogy ez a rendezvény ismét létrejöhetett, amiért köszönetét fejezte ki a szervezőknek, közülük is elsősorban dr. Stadler Jenő tanár úrnak. Köszönetet mondott a fellépőknek is, a népdalkörnek, amely a kulturális élmény mellett az együtténeklés örömével is megörvendeztette az öregdiákokat. Mint elmondta, személyesen nem ismerte Békefi Antalt, de a róla megszerzett ismeretek miatt mégis úgy érzi, mintha ismerte volna. „Olyan kisugárzása van, ami mind a mai napig élő” – fogalmazott városunk vezetője. Hozzátette, a zeneszeretet, az emberi kapcsolatok gazdagsága ott él a tanítványaiban, és ezt igyekeznek továbbadni családtagjaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek.

Beszélt arról is, hogy Zirc újjászületésének 300. évfordulóját ünnepli idén, 1718. május 2-án írták alá a telepesi szerződést a ciszterci rend képviselői a Németországból érkező telepesekkel. Nem csak a jubileum apropóján hozta fel mindezt a városvezető, hiszen mint elmondta, ebben az időszakban érkezett Magyarországra a Békefi család ősatyja is, akkor még Friedmann Márton néven, aki bognármester volt, de leszármazottai közül nagyon sokan a pedagógusi pályát választották. A család 1888-ban magyarosította a nevét. Hangsúlyozta, hogy Békefi Antal szellemi nagyságát az ősök örökségéből merítette, hiszen édesapja, nagyapja is ezt a hivatást képviselte. Egy kistelepülésről indulva egyre nagyobb városokba érkezve, ugyanazt a szellemiséget képviselve „fertőzött meg” egyre nagyobb közösségeket.

Munkásságával kapcsolatban az eddig elhangzottakon kívül megjegyezte azt is, hogy nagyon komoly néprajzi gyűjtőmunkát is végzett, annak idején neki volt köszönhető a Reguly Antal tájmúzeum gyűjteményének a megalapozása, ő volt a létrehozója, és zirci léte alatt ő is vezette ezt a múzeumot. Összegyűjtött munkadalainak kiadását már nem érte meg, de fia, Békefi Antal Attila be tudta fejezni a munkát. Békefi Antal feleségéről, Piroska néniről is megemlékezett a polgármester, s méltatta generációjának pedagógusait is.

A köszöntőt követően – szintén énekszó kíséretében – az emlékezők megkoszorúzták Békefi Antal emléktábláját. A Zirci Öregdiákok Találkozója közös ebéddel zárult.

Kelemen Gábor