Szívét-lelkét horgolja bele minden alkotásába

Örömet szerezni másoknak a saját alkotásunkkal – e cél mentén „gombolyítja” a fonalat Tóth Erika zirci alkotó, akivel az online térben készítettünk riportot. Élethű horgolt figurái nagyrészt ajándéknak készülnek, rendkívül népszerűek a közösségi oldalon, fellelhetők a városi könyvtárban, és olyanok is vannak, amelyek külföldre utaztak el.

Születése óta Zircen él, főállásban a saját vállalkozásukban dolgozik. Két lánya már családot alapított, boldog ötszörös nagyinak vallhatja magát. Tizenhat éves fiuk sporttagozatos középiskolába jár Veszprémben és aktív vízilabdázó, őt már bemutattuk egy riportban.

– Mióta foglalkozol horgolással, hogyan kezdődött, és mi által nyertél rá indíttatást?

– A kézimunka mindig is közel állt hozzám. Nagyon sokat kötöttem, amikor a gyermekeim kicsik voltak. Az apró ruhadarabok, takarók hamar elkészültek, sikerélményt adtak, hogy a kislányaimnak el tudtam készíteni egy-két kedvenc holmit. Úgy látom, a kézzel készült egyedi munkák újra divatba jöttek. Négy-öt éve kezdett el igazán érdekelni a horgolás. Az interneten keresztül sok szép alkotást láttam, így kaptam kedvet hozzá. A régi eszközeim és fonalaim jó része még megvolt. Segítségül hívtam a Youtube-videókat. Az alapfogásokon kívül sok más egyéb technikai megoldást sikerült elsajátítanom.

– Emlékszel-e, hogy mi volt az első alkotásod, s hogyan sikerült fejlődni az évek során?

– Kosárkák készítésével kezdtem a horgolással való ismerkedésemet. Mindig van hová fejlődni. Mindig vannak új minták, technikák, fonalak… Látom az első elkészült babámon, hogy ami akkor gyönyörűnek tűnt, most csak fogom a fejem a különbség láttán. Persze roppant boldog voltam, amikor elkészült az első. Minden egyes figura egy új kihívás, nagyon sok munka és tapasztalás van benne, éppen ezért szeretem készíteni őket.

„Csodálatos érzés, amikor a fonal a kezeim között szinte életre kel”

– Mit jelent számodra a horgolás? Ez a szabadidő-eltöltésnek egyfajta módja, vagy annál is több? Mennyi időt töltesz vele?

– Nehéz ezt megfogalmazni. Csodálatos érzés, amikor a fonal a kezeim között szinte életre kel. A szabadidő hasznos eltöltéséből „szerelem” lett. Minden percét imádom. Mindig idő függvénye, hogy mennyit tudok horgolással tölteni. Általában esténként van rá lehetőségem. A fiam edzései alatt a várakozási időt is igyekeztem hasznosan eltölteni.

– Milyen céllal készülnek az alkotások?

– Leginkább örömszerzés céljából, ajándéknak készítem unokáknak, barátoknak, ismerősöknek. Ők igazán értékelik a munkámat. Szívemet, lelkemet belehorgolom minden egyes darabba. Több alkotásom utazott messzi földre, Finnországba, Dániába, Angliába, Ukrajnába. Szeretnék másoknak is egy kis vidámságot hozni az életükbe a figuráimmal. A Városi Könyvtárban boldogan fedezik fel a kisgyerekek Bogyó és Babócát, télen pedig a hóemberes forgót. Nagyon jól esnek a közösségi oldalon érkező pozitív kommentek és a lájkok. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem mindenkinek a sok kedves kommentet, biztatást, dicsérő szavakat.

– Mennyi alkotásod készült eddig körülbelül, s mire vagy a legbüszkébb?

– A családom szerint sorszámozni kellett volna őket. Sajnos szám szerint nem tudom, de száz darab felett biztosan készült. Igazából minden egyes elkészült alkotást imádok. Az egyik büszkeségem Süsü, a sárkány, amiből az első darab a könyvtár vitrinjében van kiállítva.

Amikor a legnehezebb alkotásáról kérdezzük, újra a magyar sárkánynál lyukadunk ki…

De nemcsak az ismert bábfigurát öltöztette horgolt köntösbe Erika, több mesefigura is kikerült a kezei közül, így például Bogyó és Babóca, a TV-maci, Mekk Elek, Peppa malac, nyuszik, báránykák. Nem véletlen hát, hogy a fő „megrendelők” az unokák.

– Honnan nyersz inspirációt, ötleteket? Jellemző-e például, hogy mások is foglalkoznak ezzel Zircen vagy az ismerőseid körében, és „eszmét” cseréltek?

– Nagyon sok ötletet, kérést szoktam kapni az unokáimtól. Ők a fő megrendelőim. De általában interneten keresztül szerzek inspirációt. Nagyon szeretem az amigurumi figurákról kiadott könyveket, újságokat. Különböző horgolós csoportokon keresztül kölcsönösen segítjük egymást a társakkal. Úgy tudom, többen is vannak Zircen, akik szintén a horgolást választották hobbinak. Boldog vagyok, amikor zirci ismerős csodás munkáit látom. Akinek van egy kis kézügyessége, bátran nekifoghat elsajátítani a technikát. Azért a kitartás, elszántság sem hiányozhat.

Örömmel üdvözölte, hogy az Idősek Klubja keretein belül Horgoló Klub alakult. Nyomon követi a tevékenységüket, s reméli, hogy egyszer majd csatlakozhat a csoporthoz. Amikor év elején riportot készítettünk a foglalkozásról, ők sem felejtették el megemlíteni Erika nevét…

– Beléptünk advent időszakába. Készülsz-e valamilyen alkotással az ünnepkörre?

– A kedvenc ünnepem a karácsony. A karácsonyfánk alatt rendszeresen elkészítem a kis saját falucskámat. Most éppen mézi figurákat és karácsonyfadíszeket készítek.

Erika ezúton is köszönetét fejezi ki családjának a sok-sok támogatásért, főleg a párjának, aki nélkül nem lehetne ez a hobbija. „Köszönöm, hogy elviseli, hogy néha a lakás több pontján is felbukkannak kóbor fonaldarabkák, gombok, szemecskék, minden doboz fonalgombolyagokat rejt, és még sorolhatnám…” Persze róluk sem feledkezik meg, a család minden tagjának készített már egyedi ádventi koszorút, tároló kosárkákat, táskákat. Nem utolsósorban támogatóként is fellép az alkotásaival, a Békefi Antal Városi Könyvtár téli olvasópályázatának nyerteseit például szánkózó hóemberkékkel szokta meglepni és a Balaton Vízilabda Klub éves báljának tombolasorsolására is készül mindig valamivel…

– Jelenleg min dolgozol, s vannak-e alkotóterveid, amiket szeretnél megvalósítani?

– Mindig van a kosárkámban egy éppen készülő kis csoda. Van mit tanulni, folyamatosan fejlődni. Álmaimban elképzeltem, hogy van egy kis boltocskám, amiben van egy meseolvasó-sarok tele sok-sok csodás könyvvel, a kicsiknek játszósarok. Bárki, bármikor betérhetne, ha szeretne megtanulni horgolni vagy kötni, vagy csak éppen szemlélődni. Együtt alkothatna kismama, nagyi, dédi…