A szeretetét is belehímezte az alkotásaiba

Goreczki Andrásné hímző alkotásaiból nyílt kiállítás a „Bakony és a Balaton-felvidék textiljei” címmel a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház Dubniczay-termében.

A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház közös farsangi rendezvényének első programpontján dr. Vida Beáta, a házigazda intézmény vezetője köszöntötte az egybegyűlteket.

Kiemelte, hogy először került sor hímzéskiállításra a múzeumban, pedig közel áll ez a díszítő eljárás az intézményi munkatársakhoz, mindenkinek van valamilyen kapcsolata a hímzett terítőkkel, kiegészítőkkel.

Az elmúlt években pedig megtapasztalták, hogy „nagyanyáink öröksége” beépült a hétköznapokba, fiatalok művelik, és egyre többen szeretnének vele megismerkedni.

Ezért is nevezte óriási örömnek, hogy a Litter Beáta által megálmodott programon a Bakony és a Balaton-felvidék hímzései, illetve textíliái kerültek főszerepbe. Külön köszöntötte az alkotót és a közreműködőket.

Dr. Vida Beáta, a kiállításnak helyet adó intézmény vezetője köszöntötte az egybegyűlteket

A rendezvényt megnyitó Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Vármegyei Igazgatóságának munkatársa kifejtette, a helyi értéktárak feltérképezéséhez a hungarikum törvény keretül szolgál, de legfontosabb, hogy a helyiek maguk fogalmazzák meg azokat az értékeket, amelyeket ők fontosnak tartanak és hajlandóak is értük tenni.

„Az értékfeltárás sokak számára adhat új élményeket, ismereteket és hasznos szabadidő-elfoglaltságot. A közös munka során megszülető eredmények pedig megerősítő és motiváló hatással vannak a közösség tagjaira. Fontos, hogy a gyerekek, a fiatalok minél hamarabb megismerjék saját értékeiket és hagyományaikat, hiszen ezáltal a településhez való kötődésük is erősödik”

– hangsúlyozta a szónok.

Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Vármegyei Igazgatósága 2013 óta aktívan segíti a helyi értéktárak megalakulását, partnereivel közösen különböző módszerekkel. Ennek is köszönhető, hogy a vármegyében már több mint száz településen jött létre helyi értéktár.

A helyi értékek megismerése által a településhez való kötődés is erősödik, hangsúlyozta Mihalcsik Márta

Kiemelte azt is, hogy

Zirc, mint a „Bakony kapuja” gazdag múlttal, számos értékkel és hagyománnyal rendelkezik, melyek átörökítésében fontos szerepet vállal a város, valamint több intézmény és szervezet.

Egyre több olyan kezdeményezés valósul meg ezzel az összefogással, mint például az elmúlt évben megrendezett Kulturális Stelázsi elnevezésű programsorozat, vagy a most zajló projekt, amelynek középpontjában a bakonyi néptáncok állnak, azok gyűjtése, feldolgozása, tanítása, bemutatása. Hozzátette, olyan oktatóanyag is készül, amely mindenki számára elérhető lesz.

Azt kívánta, hogy

ez a megkezdett munka töretlenül folytatódjon tovább, erősítve a helyi és a járási közösség összetartozását, identitását.

„Huszonöt év munkáinak válogatását láthatjuk ebben a kis teremben, és még kétszer-háromszor ekkora területet meg lehetne tölteni Ildikó munkáival” – mondta a kiállítás létrejöttében, installálásában is aktívan közreműködő Egervári Márta, a Laczkó Dezső Múzeum textilrestaurátora.

A hímzésekkel kapcsolatban megjegyezte,

tükrözik azt a szeretetet, amivel készültek és ahogyan az alkotó az embertársai felé fordul, ezt az ifjúság elé is követendő példaként állította. Az alkotások a mai, 21. századi életünkben akár napi használati tárgyként is meg tudnak jelenni, nem beszélve arról, hogy a készítés során jótékony, már-már terápiás, lélekgyógyító hatással vannak az emberre, és a közösségnek is hasznára válhatnak.

Goreczki Andrásnéról megtudhattuk, hogy Celldömölkön született, ott töltötte gyermekkorát és a középiskolát is a Vas megyei városban végezte. Akkor még volt egy úgynevezett politechnika óra és saját bevallása szerint ennek köszönhetően szerette meg a hímzést és a varrást, illetve édesanyjának is nagyon sokat köszönhet. Negyven évig Budapesten élt és dolgozott. 2000-ben Gizella-díjjal ismerték el a munkásságát és ekkor vette kezdetét a kiállítássorozata. A nyugdíjas éveiben költözött Veszprémbe, és tagja lett a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesületnek, mellyel együtt dolgozva számos helyen kiállított. Megyénk több nagyvárosa mellett a fővárosban is volt tárlata.

A Zircen nyílt kiállítást március 3-ig lehet megtekinteni a Reguly Múzeum Dubniczay-termében.

A közönség érdeklődve nézte, meg is tapinthatta a hímzett alkotásokat – szemben Goreczki Andrásné, balról Egervári Márta

A kiállítás-megnyitót követően vármegyénk jeles néprajzkutatója, dr. Lackovits Emőke tartott előadást a farsangról. A bognárműhelyben Kelemen Anita meseelőadását hallgathatták a gyerekek. A múzeum kapualjában a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület tagjai kínálták a farsangi ünnepkörnek megfelelő finomságaikat, az udvaron kézműves-foglalkozások és kézműves portékák várták az érdeklődőket.

Dr. Lackovits Emőke az előadásában arról is beszélt, hogy milyen sokfajta bált rendeztek a farsangi időszakban

A zirci Farsangot Dékmár Szabolcs vőfély közreműködésével zajos, jelmezes farsangi felvonulás, bolondlakodalom színesítette, majd a gyulafirátóti Tikhegyi Gyöngytyúkok néptánccsoport előadása következett, melynek végén a vén Dobai elégetésével megadták a módját a téltemető szertartásnak.

A rendezvény este a Békefi Antal Városi Könyvtárban folyatódott, ahol Császár Dominik és pásztorzenekara táncházba invitálta a résztvevőket, Császárné Borzavári Róza vezetésével pedig közös éneklésre került sor.

A program az „A Bakony a mi otthonunk!” projekt támogatásával valósult meg.