A szabadságunkat semmi pénzért ne bocsássuk áruba!

– Az egyéni és nemzeti szabadság olyan érték, amelyet semmilyen politikai haszonért nem bocsátunk áruba. Ezért az árért vállalnunk kell a konfliktusokat is, egyedül ez méltó a forradalom emlékéhez.

Dr. Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja hangsúlyozta ezt beszédében, Zirc város 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségén, az ’56-os emlékkőnél.

Utalva a szabadságharc leverését követő évtizedekre hozzátette, hogy a kikényszerített némaságban felnőtt, morális tartásában megroppantott tömegek józan tudatát helyreállítani valamennyiünknek feladata és felelőssége.

„1956 nem kis részben a ráaggatott hazugságok miatt vált 1990 után éles viták, küzdelmek tárgyává. Lehetnek is, kell is, hogy legyenek küzdelmek, vitás kérdések a múlt értékelésében, feltárásában, de a rendszerváltozás erkölcsi tőkéje, a rossz és a jó közötti különbségtétel és ennek világos kimondása gyermekeink, unokáink irányába közös felelősségünk. A hamis megbékélés helyett a lelkek valódi békéjét kell elősegítenünk. Ennek eszköze az őszinte szembenézés a múlttal, a világos értékválasztás”.

Beszélt arról is, hogy a forradalom vidéken vette kezdetét, majd kitért ’56 helyi eseményeire.

A Zirci járás területén különösebb megmozdulásokra október 26-áig nem került sor, aznap viszont több településen tüntetéseket, felvonulásokat szerveztek a lakosok, így próbálva kifejezni elégedetlenségüket.

Idézett korabeli dokumentumokból is, amelyek beszámoltak arról, hogy a legnagyobb felvonulás a járási székhelyen, Zircen volt, zömében bányászok részvételével, azonban csatlakoztak hozzájuk környező településekről más egyének is.

A dudari bányánál kezdődtek és Zircen, az Ideiglenes Forradalmi Tanács megalakulásával fejeződtek be a megmozdulások. A járásszékhelyen összegyűlt, mintegy ezerötszáz fős tömeg felvonult az első világháborús hősök szobra elé [amely akkoriban még a mai Március 15. téren volt – a szerz.], itt elszavalták a „Talpra magyar!”-t és felolvasták a bányászok követeléseit, melyet röplapok formájában terjesztettek, és még Budapestre is eljuttatták egy külön küldöttséggel. A forradalom dudari és zirci eseményeiben kiemelt szerepet vállalt Boldizsár Gábor bányatechnikus.

Néhány jellemző eseményt is kiemelt, így például a Zirci járás területéről rendszeresen szállítottak élelmiszert a fővárosba a szabadságukért harcolók részére. Új nemzeti forradalmi tanácsot, nemzetőrséget hoztak létre, leverték és eltüntették a pártállami jelképeket,

a helyi szerepvállalás mellett pedig kifejezték szolidaritásukat Budapest mellett.

„A felkelők legyőzték félelmüket, mert nem akartak továbbra is rabként élni. Érezték, tudták, ha minden változatlan marad, elvész az emberi élet lehetősége. Nem akarták feláldozni jövőjüket, és ezért szembenéztek azzal, hogy fel kell áldozni életüket”

– mondta az ’56-os forradalmárokról dr. Soós Viktor Attila. Éppen ezért köszönettel tartozunk azoknak – fűzte hozzá –, akik bátrak voltak mindenüket feláldozni a szabadságért, továbbá azoknak, akik a túlerőben lévő szovjet hadsereg beavatkozása, a nemzet által elutasított hatalom uralkodása, a felejtés évtizedei alatt sem feledték az ötvenhat októberi napok, a szabadság emlékét és a hazugságtenger közepette is tovább őrizték az igazságot.

A Kistemplomban ünnepi szentmisével kezdődött Zirc város megemlékezése.

Az ’56-os emlékkő, a 2017-ben kialakított Büszkeségpont környezetében egybegyűlteket Szakács Ildikó köszöntötte és tolmácsolta Nagy István „Indul a pesti tüntetés” című versének részletét.

Az ünnepi beszédet követően az emlékező szervezetek, intézmények a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ díszalegységének közreműködésével elhelyezték koszorúikat az ’56-os kőnél.

Fejet hajtott Zirc Városi Önkormányzat, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatala, a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Veszprémi Rendőrkapitányság Zirci Rendőrőrse és a Zirci Önkormányzati Tűzoltóság, az ünnepséget szervező Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB, a történelmi egyházak képviselői, a Zirci Országzászló Alapítvány és a Zirci Széchenyi Kör, dr. Kovács Zoltán, térségünk országgyűlési képviselője és dr. Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja, továbbá a Fidesz-KDNP helyi szervezete.

Libbentek a szoknyák, kopogtak a csizmák a verőfényes zirci őszben, a magyar szabadság születésnapján:

a csaknem negyvenéves múltra visszatekintő várpalotai Cserregő Néptáncegyüttes elevenítette meg hagyományainkat Dékmárné Forgács Zsuzsanna néptáncoktató vezetésével. A csoport kétszer is fellépett az ünnepi műsorban, repertoárjukban többek között felcsíki táncok szerepeltek. Produkciójukat – mellyel emelték az ünnep fényét – nagy tapssal jutalmazta a közönség.