Szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki


– Az 1956-os forradalom egyik fő követelése volt a nemzeti függetlenség. Az emberek nem egyéni jólétükért tüntettek, nem valamelyik társadalmi csoport vélt vagy valós sérelmeit hánytorgatták fel, hanem életüket kockáztatva az ország függetlenségét, szuverenitását, semlegességét követelték, és ezért harcba is szálltak.


Dr. Detre Miklós mondta ezeket a gondolatokat Zirc város 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségén, az I. András téren található ’56-os emlékkőnél. Hozzátette, a magyar nemzet ekkor újra megmutatta – mint korábban története során oly sokszor –, hogy nem tűri, ha a sorsát birodalmi érdekből, erőszakos hódítási vágytól vezérelve vagy a mások által haladónak ítélt rendszer vagy ideológia ránk erőszakolásával akarják irányítani.


„Attól más ez a forradalom, hogy velünk él. Velünk él, mert egyre fogyóbb számban, de velünk élnek még a forradalmat megelőző elnyomatást személyesen megélő szüleink, nagyszüleink, a forradalom és szabadságharc résztvevői, akik a bukást követő diktatúrában is magukban hordták a szabadság eszményét. De velünk élnek a forradalom leverését követő diktatúra működtetői és haszonélvezői is, azok a kommunisták, akik évtizedekig próbálták elhazudni vagy relativizálni, végül kisajátítani ’56-ot. Azok, akik a forradalom ötvenedik évfordulóján lovasrohamot, rendőrattakot rendeltek el a békés tüntetők ellen, vízágyúval és gumilövedékkel lövettek közéjük”

– hangsúlyozta beszédében az ünnepség szónoka.


Dr. Detre Miklós személyes emlékeit is felidézte, mint mondta, az ő generációja csak felnőttként ismerhette meg az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét. „Óvodásként, kisiskolásként nem készítettünk lyukas zászlót, mint március 15-én kokárdát. Nem ismerhettük az eseményeket, hogy mi történt a rádiónál, a Kossuth téren, Corvin közben, hogyan dőlt le a Sztálin szobor, kik voltak a pesti srácok. És mit sem tudhattunk a rettenetes megtorlásról. Otthon persze sokunknak elmondták, hogy ez nem ellenforradalom, nem fasiszta és nyilas hordák lázadása volt. A közbeszédben azonban csak lassan vált népfelkeléssé, majd forradalommá, de még az elmúlt években is voltak olyan közszereplők, akik ellenforradalmat emlegettek. Évek kellettek, míg olvasva, barátokkal és idősebbekkel beszélgetve, ünnepségekre járva kitisztult a kép.

Kialakult a tisztelet, amely méltán övezi 1956. október 23-át, annak résztvevőit, és a megtorlások áldozatait”.


A szónok úgy folytatta: „Velünk kell, hogy éljen ez a forradalom azért is, mert a nyomunkban felnőtt egy nemzedék. A mi felelősségünk, hogy ők is megismerhessék az ’56-os eszméket, magukénak érezzék, és soha semmilyen körülmények között abból ne engedjenek. Tudják mindig, ami az alaptörvényünkben is áll: egyetértünk az első szabad országgyűlés képviselőivel, akik az első határozatukban kimondták, hogy a mi szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki”. Hozzátette, ismernünk kell a kort is, amelyben forradalommá érett az elégedetlenség, az ötvenes évek történéseit, a kommunista rendszer igazi és rémisztő arcát, és azokat is, akik önként jelentkezve az országukra és a nemzetükre hozták.


„Október 23-a az egyik legszebb és legtisztább eseménye múltunknak. Ezen a napon a forradalom kitörésében nem játszottak szerepet hatalmi érdekek, sem politikai irányok, sem egyéni ambíciók. Ezen a napon nem volt más, csak őszinte tiltakozás a hazugság ellen, őszinte vágyakozás a szabadságért. Őrizzük meg ilyennek elődeink emlékére magunkban, és adjunk át ilyennek az utódainknak”

– zárta gondolatait dr. Detre Miklós.


Az ünnepi gondolatokat követően Török Tamás, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészének műsora következett, még felemelőbbé, bensőségesebbé téve az ünnepséget.

Az előadás a „Köszönjük, Magyarország!” program támogatásával valósult meg.

A zenés-irodalmi műsort koszorúzás követte az ’56-os emlékkőnél a Magyar Honvédség 54. Veszprém Radar Ezred Díszelgő Alegységének közreműködésével.

Zirc Városi Önkormányzat képviselete dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselővel (középen) közösen koszorúzott. Balról Hellebrandt Ferenc alpolgármester, jobbról Ottó Péter polgármester


Az emlékezés koszorúit elhelyezte továbbá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatala, a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Veszprémi Rendőrkapitányság Zirci Rendőrőrse, a Zirci Önkormányzati Tűzoltóság, a Zirci Református Egyházközség, a Zirci Országzászló Alapítvány, a Zirci Széchenyi Kör és a Fidesz-KDNP Zirci Csoportja.


Zirc város 1956-os forradalom és szabadságharcra történő megemlékezése szentmisével vette kezdetét a Kistemplomban. Az ünnepséget a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB szervezte, és Szakács Ildikó (képünkön) konferálta.



Kelemen Gábor