A szabadság azt jelenti, mi döntünk a saját sorsunkról

– A jelenlévő fiatalokat is látva létfontosságú, hogy a jövő nemzedékének a múlt ismeretével és a hősök tiszteletével együtt azt is átadjuk, arra is felkészítsük őket, hogy nekünk, magyaroknak újra és újra, most is meg kell küzdenünk a szabadságunkért és a függetlenségünkért.

Horváth Attila önkormányzati képviselő hangsúlyozta ezt az 1848-49-es Polgári Forradalom és Szabadságharcra emlékező beszédében, a Városházán. Bevezetésként felidézte a 175 évvel ezelőtti március 15-ét, előzményeinek és utóhatásainak fontosabb eseményeit, kiemelve, hogy azon a szintén szerdai napon kiáltották a március ifjak kokárdával a szívük fölött a világba: „Rabok tovább nem leszünk!”

Tudták, hogy valamikor az ezredforduló idején készült felmérés szerint a magyarok többsége március tizenötödikét tartotta a legközkedveltebb, legnemzetibb nemzeti ünnepünknek?

– tette fel a kérdést a közönség irányába, majd ki is fejtette, hogy mi minden lehet ennek az oka.

Az egyik, hogy 1848 forradalma és az azt követő szabadságharc a magyar nemzet egyik legnagyszerűbb története, hiszen „vannak benne emberfeletti vagy éppen nagyon is emberi hősök, szélsőséges érzelmek, bölcs belátás, mártírok és hóhérok, önfeláldozás, hősiesség és kegyetlen bosszúvágy. Vannak benne felfelé ívelő karrierek és tragikus emberi sorsok, szabadság és szerelem, csodaszerű sikerek és drámai bukások, két diadalmas tavasz, két küzdelmes nyár, aztán a tragikus október” – sorolta.

„A másik ok a nemzeti büszkeség érzése, hiszen kisiskolás korunk óta azt tanultuk, hogy a magyarság ebben a küzdelemben a jó oldalon, a szabadság oldalán állt, hősi erényekről tett tanúbizonyságot, amivel megbecsülést vívott ki Európában. Most pedig nemcsak Magyarországon, nemcsak Európában, hanem szerte a világon, éljen bárhol is, március tizenötödikén kokárdát tűz a magyar ember a mellére. Olyan hősök tiszteletére tesszük ezt, akik megérdemlik. Ők azok, akik nem nyerték meg a csatát, de mégis győztek. Ők azok, akik hittek abban, hogy a magyaroknak joga van a nemzeti függetlenséghez, az önállósághoz, a szabadsághoz.”

Horváth Attila hangsúlyozta továbbá, hogy

ezen a napon a fiatalságot is ünnepeljük, hiszen a forradalom elindítói és főszereplői a szabadságvágyó, újat akaró, radikális fiatal értelmiségiek voltak.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem – folytatta gondolatait –, március tizenötödike mindig alkalmat szolgáltatott arra, hogy a jelent szembesítsük 1848 eszméivel és értékeivel. „Ezen a napon tehát egyúttal a magyar szabadságot is ünnepeljük, a szabadságunk pedig azt jelenti, hogy mi döntünk a saját sorsunkról. Mi döntünk arról, hogyan rendezzük be az életünket a saját hazánkban. Természetesen a szabadság együtt jár azzal is, hogy felelősséget vállalunk a döntéseinkért, élünk a jogainkkal és eleget teszünk a kötelezettségeinknek”. A 175 évvel ezelőtti hőseink célja is az volt, hogy Magyarországnak saját felelős kormánya legyen és mi dönthessünk a saját jövőnkről, a saját életünkről, a saját ügyeinkről – fűzte hozzá.

„Nekünk újra és újra ki kell állnunk azért, hogy a mi életünkről, a jövőnkről mi, magyarok döntsünk és ne más országok. Ezt csak úgy lehet elérni, ha összefogunk és egységesek vagyunk. Tanulnunk kell őseinktől elszántságot, elhivatottságot, tanulnunk kell a múlt buktatóiból. Jó a történelmi hőseinkre emlékezni, jó magyarnak lenni. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

– zárta gondolatait.

Az ünnepség koszorúzással vette kezdetét a Március 15. téren.

Történelmi nagyjaink emlékhelyénél koszorút helyezett el Zirc Városi Önkormányzat, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatala, Városunk Díszpolgárainak képviselete, a Veszprémi Rendőrkapitányság Zirci Rendőrőrse, a Zirci Önkormányzati Tűzoltóság, a Zirci Református Egyházközség, a Zirci Evangélikus Egyházközség, A Zirci Országzászló Alapítvány, az Országos Széchenyi Kör zirci csoportja és a Fidesz-KDNP helyi szervezete.

Galéria a koszorúzásról

A Városházán, az ünnepi gondolatokat követően a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola diákjai örvendeztették meg műsorukkal az egybegyűlteket Mészárosné Gelesz Edina és Szautnerné Szekrényes Veronika pedagógusok felkészítésében.

A 175 évvel ezelőtti események méltó megidézésében hallhattunk közös éneket, bátor kiállású szavalatokat, és néptáncot is az ünnepi dekoráció előtt.

A fiatalok előadását vastapssal jutalmazta a nagy számú közönség.

Ezúttal a „Zirc Város Kultúrájáért” szakmai kitüntetés átadására is a nemzeti ünnepen került sor, melyet Wolfné Litter Beáta vehetett át kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként.

Méltatását kapcsolódó írásunkban olvashatják.

Immár hagyományosan, az első félévi középiskolai tanulmányi eredmények elismerését szolgáló ösztöndíjak átadása is az ünnepség részét képezte.

Az önkormányzat 33 fiatalt részesített ösztöndíjban, akik öt hónapon keresztül havi tízezer forint összegű támogatást kapnak a második tanulmányi félévre vonatkozóan.

Zirc Városi Önkormányzat éppen húsz évvel ezelőtt indította útjára a tanulmányi ösztöndíjpályázatát azzal a céllal, hogy a tudás rangját ezzel is kifejezésre juttassa, a tanulás értékét megbecsülje, a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt felmutató, állandó zirci lakosú diákok munkáját követendő példaként elismerje. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele a legalább 4,70-es tanulmányi átlag. Ezúttal Ábrahám Gábor Zoltán, Biber Cintia, Bittmann Panna, Bognár Tamara, Bolla Sára, Buda Tekla, Dülk Botond, Finta Zsuzsanna, Földesi Benedek, Földesi Lőrinc, Francsics Fanni, Gazdag László, Józsa Léna, Kaszás Réka, Kitzvéger Nikolett, Kovács Blanka, Kovács Dóra, Kovács Kristóf, Kovács Zalán, Kutasi András, Lajtafalvi Eszter, Léber Zsóka, Lingl Nóra, Nick Regina Lili, Palánkai Tünde Orsolya, Rátódi Ildikó Katalin, Sasvári Levente Balázs, Sömjén Máté, Szakács Zille, Szeremley-Kovács Hanga, Tátrai Nóra Hanga, Tóth Róbert István és Varga Kinga vehetett át ösztöndíjat a várostól.

A szakmai kitüntetést és az ösztöndíjért járó elismerő okleveleket Ottó Péter polgármester és Varga Zita, az Emberi Kapcsolatok Bizottság elnöke adta át az arra érdemeseknek.

A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB által szervezett ünnepségen műsorvezetőként és Donászy Magda Március 15. című versének tolmácsolásával közreműködött Szakács Ildikó.