Rokon nyelvek, fonálbabák, szertartások

Az idei évben is megemlékezett a Rokon Népek Napjáról a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház. Színes programokkal várták az érdeklődőket a jeles naphoz kapcsolódóan, kiállítás is nyílt ebből az alkalomból.

A házigazda intézmény részéről dr. Ruttkay-Miklián Eszter igazgató köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, a két háború között alakult ki, hogy mindig október harmadik hetében tartják a finnugor ünnepet, mely szokás a kilencvenes években elevenedett fel újra. Ezúttal is meghívták a rendezvényre a hazánkban ideiglenesen „állomásozó” finnugor diákokat, akik aktív közreműködői voltak a programnak, énekeltek, meséltek, kézműves foglalkozást tartottak. Ők valamennyien a Balassi Intézetben tanulják a magyar nyelvet.

Dr. Ruttkay-Miklián Eszter igazgatónő köszöntője, balról az udmurt lányok sorfala

Visszatérő vendég is volt közöttük, Marina Romanova már a két évvel ezelőtti ünnepen is járt itt, amikor perepecset – udmurt ételt – sütött társaival Zircen. Ő már nagyon jól beszéli nyelvünket, műfordítóként is tevékenykedik. A lányok a reggeli busszal érkeztek, s tanítási nap lévén ellátogattak a III. Béla Gimnáziumba, ahol egy kis udmurt nyelvleckét tartottak. „Várakozáson felül jól fogadták őket a gimnazisták, kórusban válaszolt a kérdésekre a 12.A” – értékelte a délelőtti iskolalátogatást a múzeum igazgatója.

A vendégeknek is lehetőségük volt arra, hogy udmurtul tanuljanak, s fonálbabákat is készíthettek a nyelvrokon nép fiatal generációjával. A földszinti kiállítóterem falait molinók takarják be, melyek egészen a folyosóig nyúlnak ki: az udmurt Kuzebaj Gerd Múzeum és az Észt Nemzeti Múzeum közös kiállítása érkezett Zircre az ELTE Finnugor Tanszékéről. A feliratozás ugyan nem magyar, de a képek beszédesek: a tárlat Varklet Bodja baskíriai udmurt falu szokásait és hiedelmeit mutatja be 1993-ban és 2017-ben gyűjtött anyag alapján. A látogatók párhuzamos idősíkokban pillanthatnak belel a lány és a fiú beavatási szertartásokba. A kiállításról Valeria Fjodorova, az udmurt folklórban járatos vendég mesélt az igazgatónő fordításában, majd a mesélő egy citeraszerű népi hangszeren, a püzs krezen adott elő egy esküvői dalt, végül a rokonkórus énekét hallhattuk.

Immár hagyományosan szakmai előadásra is sor került a Rokon Népek Napjának zirci ünnepségén, Szentgyörgyi Szilárd, a Pannon Egyetem Angol és Amerikai Intézetének vezetője az indo-európai nyelvcsalád történetén keresztül mutatta be a nyelvhasonlítás módszerét, azzal a céllal, hogy megértsük, mire jó egyáltalán a nyelvcsaládfa-modell. Beszélt a nyelvi változásokról, a nyelvrokonságról, és a nyelvtörténeti vizsgálatokról is szó esett.

Szentgyörgyi Szilárd nyelvészeti előadására is sokan voltak kíváncsiak

A játék és az alkotás sem maradhatott el, az ELTE Finnugor Tanszékének munkatársai Reguly Antal utazásaihoz kötődő állomásokon nyelvrokonsággal kapcsolatos játékos feladatokkal várták a felfedezni vágyó vendégeket, a felújított alkotóműhelyekben pedig kézműves foglalkozásokra került sor: Szurgyi Zsuzsanna népi kismesterség-oktatóval szalmabábut lehetett készíteni, Szőnyegi Zsófia vezetésével finnugor motívumokat szitázhattak vászonra a vállalkozó kedvűek. Nagy volt a sürgés-forgás az udmurt lányok körül is, együtt gombolyították a fonalat a vendégekkel, s közben ismerkedtek is egymással, nyelvet tanultak.