A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

A remény lángja égjen a szívünkben!

Vecsey Katalin református lelkész gondolataival gyúlt meg a második gyertya városunk adventi koszorúján. Gyermekfoglalkozások, régi karácsonyi történetek, gitárral kísért kórusénekek és egy fiatalember által előadott vers tették teljessé az ünnepet.


A II. Adventi Gyertyagyújtás ünnepségén elsőként Bérczi L. Bernát zirci apát és Nagy Andrea, a programot szervező Ciszterci Látogatóközpont vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, ismertetve a programokat is. Közreműködött a Zirci Városi Vegyeskórus.


Az elcsendesedés kezdetén Juhász Gyula „Karácsony felé” című versét hallgathatta meg az ünneplő közösség Katona Bálint, a Zirci Református Egyházközség fiatal hívének előadásában.


– Napjainkban oly sok minden leköti az erőnket, a figyelmünket, a gondolatainkat, oly sok minden lefoglalja a lelkünket. Az örömteli dolgok mellett sok bennünk a bizonytalanság, a kérdés, a kétség saját életünk vonatkozásában és a körülöttünk lévő világban zajló történések miatt – mondta ünnepi gondolatai közepette Vecsey Katalin református lelkész.


Hozzátette, ezekben a folyamatokban bizony vannak olyan tényezők, amelyeket nem kértünk, nem vártunk, nem gondoltunk, és mégis megtörténnek. Így például nem tudjuk elvonatkoztatni magunkat a szomszédban zajló és szűnni nem akaró háborútól, és imádságos szívvel gondolunk a hatalmi összecsapások áldozataira, elszenvedőire. Mindennek a szele óhatatlanul is ott van a levegőben, a mindennapjainkban, a közéletben, a közbeszédben, a kialakult gazdasági helyzetben, a szerényebb ádventi fényekben.

Vecsey Katalin református lelkész ünnepi gondolataival reményt öntött a lelkünkbe

Hangsúlyozta,

advent idején szükséges, hogy a saját életünket is megvizsgáljuk és áttekintsük, „ott jól mennek-e a dolgok”: a stressz, a feszültség, a mindennapi fáradozás, amiben benne élünk, nem tett-e, nem tesz-e önzővé, fásulttá, szeretetlenné, türelmetlenné bennünket. Az ünnepvárásunkban vissza tudunk-e venni a harsányságból, a fogyasztásból, a felhalmozásból, megértve, hogy nem ez a legfontosabb, és a megszokottnál többet, jobban elcsendesedni, a felebarát felé odafordulni, imádságban Istenre figyelni, és így szívünkbe venni ma is érvényes ígéretét, amely áttör minden sötétségen, bizonytalanságon és reményvesztettségen.


A kórus dalcsokra és Katona Bálint verses előadása meghittebbé tették a várakozás második ünnepét



Vecsey Katalin ádvent nagy ajándékának nevezte, hogy megerősödhetünk Isten velünk létében, és hogyha nyitott szemmel és szívvel járunk-kelünk a világban, őrá és embertársainkra hangoltan, akkor lépten-nyomon meg is bizonyosodhatunk ebben.

„Ő velünk van és velünk lesz, ehhez nem fér kétség. Hűsége, szeretete változatlan és változhatatlan”.

A szónok arról is beszélt, hogy csak Istennel szoros összeköttetésben, életközösségben, szüntelen imádkozva maradhatunk meg és állhatunk meg a vészterhes időkben, de maradhatunk a helyes úton az önfeledtebb időszakokban is, mert a könnyedség és a jólét, illetve a nehézség és a krízis egyaránt elsodorhatnak tőle, és sehova nem vezető utakra vezetnek.

A második gyertya is meggyúlt az apátsági udvarban elhelyezett óriáskoszorún

„Nekünk, 2022-ben élő embereknek nagy szükségünk van arra, hogy Isten meglátogasson minket, világosságot gyújtson a szívünkben, de még nagyobb szükségünk van arra, hogy befogadjuk az érkezőt, és lelkünkben, életünkben marasztaljuk őt”– e gondolatok mentén lobbant lángra a remény városunk adventi koszorúján.


A gyertyagyújtás idején forralt borral, meleg teával, pogácsával, kóstoló falatkákkal vártak a szervezők minden kedves érdeklődőt az Apátsági Sörház jóvoltából.


A kísérőprogramok között ezúttal is volt gyermekfoglalkozás, az Apátsági Díszudvari Közösségi Teremben ajtókopogtatókat, illetve karácsonyfadíszt lehetett készíteni – ez utóbbit hagyományos vagy akár 3D technológiával, akinek kedve tartotta, peddignád fonással is előállíthatott különböző tárgyakat. A programon közreműködött a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB. A foglalkozások alatt a plébánia karitász csoportja teával, kaláccsal, zsíroskenyérrel kínálta a résztvevőket.


Hagyományos és modern technológiával is készíthettek díszeket a gyerekek a kézműves-foglalkozás során


A Gobelin-teremben

Marton Bernard atya gyerekkori és későbbi, karácsonyhoz kapcsolódó emlékeit elevenítette fel, közös éneklésre is invitálva az egybegyűlteket a közelgő ünnep jegyében.

Marton Bernard atya mesél gyermekkora karácsonyairól. Az egy évvel ezelőtt Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesülő ciszterci szerzetes az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően nyugatra vándorolt és Amerikában telepedett le – sok év után tért haza

A II. Adventi Gyertyagyújtás ünnepi programja szentmisével zárult a bazilikában.


Cikk: Kelemen Gábor

Fotók: Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB, Ciszterci Látogatóközpont