A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Regulysok Háromszéken


Erdélyben kirándultak a "Határtalanul" program keretében a Pápai SZC Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium diákjai. A hatnapos út során szászföldi és udvarhelyszéki nevezetességekkel ismerkedtek meg. Horváth Csaba pedagógus, szervező élménybeszámolója.


- Az első napon késő este érkeztünk az első szálláshelyünkre, Alsócsernátonra. A második napon Brassóba utaztunk, Erdély legnagyobb szász városába. A hatalmas főtéren tett sétára a híres Fekete-templom meglátogatásával tettük fel a koronát. Törcsváron a káprázatos szász határvár, a tévesen ”Drakula-kastélynak” nevezett középkori erődítmény várt minket. A várat Nagy Lajos király parancsára építették, hogy az idehelyezett őrséggel visszaverhessék a Törcsvári-szoros útján betörő havasalföldi csapatok támadását. Délután Alsócsernátonba utaztunk, ahol látogatást tettünk Székelyföld leggazdagabb skanzenjében, a Haszman Pál Múzeumban. Szemünk elé tárult egy gyönyörű park, közepén a nemesi udvarházzal, kúriával, tőle jobbra a szabadtéri múzeum, beépített, eredeti bútorzatú székely házakkal. Este meglátogattuk a legendákkal átszőtt Ika-várát.

- A harmadik napon Gelencén felkerestük Székelyföld egyik leghíresebb műemlékét, a XIII. századi Szent Imre templomot, amely híres freskói révén méltán pályázik a világörökségi címre is. A Szent László legendát feldolgozó képsorozata is csodálatos épségben maradt fenn. Kézdivásárhely különleges főterén sétáltunk. A „céhek és udvarterek városában” a középkori mesterségekről beszélgettünk. Kászonaltízen, egy afféle kocsmamúzeum lugasos udvarában, csodálatos vidéken ebédeltünk, frissen készült puliszkát, pörkölttel és savanyúsággal. Nyerges-tetőn, az 1848-49-es emlékhelyen elhelyeztük koszorúnkat, megemlékezve arról a pár száz székelyről, akik a túlerővel szembeszállva odavesztek az öldöklő élet-halál küzdelemben. Ennek a kilátástalanságában is vállalt harcnak az emléke mindmáig „a Nyerges-tető”. Este érkeztünk meg következő szálláshelyünkre, Tusnádfürdőre.

- A negyedik napot a “Vulkánok-földjén” töltöttük. Először Bálványosfürdőre utaztunk. Gyalogtúránk két részletben valósult meg: először a Büdös-barlanghoz kapaszkodtunk fel, mely egyben Európa legnagyobb fumarolájaként is számon van tartva, majd a Csiszár-fürdőket látogattuk meg, megnéztük, milyen sok eltérő összetételű vízzel rendelkező medence van jelen egy helyen. Kipróbáltuk a mofettát is. Délután Erdély egyik legnagyszerűbb látnivalójához, a Szent Anna tóhoz kirándultunk, mely része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a védett növényritkaságok sorával bűvölő Mohos-tőzegláp található – a pallókon tett séta szintén különleges élmény volt.


- Az ötödik napon a Gyimesek világába látogattunk, ahol az első megálló Gyimesbükk volt. A falu a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. A Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Felkapaszkodtunk a vár romjaihoz is. Gyimesfelsőlokon lehetőségünk volt kipróbálni a sípálya mellett futó bobpályát. Az étteremben a helyi csángók a locsolás előtt rögtönzött néptáncbemutatót tartottak legnagyobb örömünkre. Délután felkerestük a csíksomlyói kegytemplomot, és benne a csodatevő, több mint 500 éves, fából készült Mária-szobrot. A Keresztút 14 stációja útvonalán felkapaszkodtunk a Hármashalom-oltárhoz. Gyönyörű kilátás tárult elénk a Csíki-medencére.



- Az utolsó napon egy rövid városnézést tettünk Nagyszebenben, vagyis Hermannstadtban, amely a szászság legfőbb városa és 2009-ben Európa Kulturális Fővárosa is volt. Végigmentünk a piactereken, megnéztük a híres város tornyát és átmentünk a Hazugok hídján is.

Élményekkel teli, sikeres kirándulás volt kiváló helyi idegenvezető vezetésével. Egyénileg vagy csoportosan biztos, hogy visszatérünk még Erdélybe.



Horváth Csaba

szervező