Példás életút a művészet és a pedagógia oltárán



A városért végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként „Zirc Város Díszpolgára” címmel tüntette ki az önkormányzat Szűcs István Miklós Fonay-díjas, okleveles képzőművészt, művészettörténeti szakírót, nyugdíjas középiskolai művészetpedagógust. A kitüntetés átadására Zirc város államalapításra emlékező ünnepségén került sor.


Szűcs István Miklós tagja kilenc művészeti társaságnak, többek között a Magyar Művészeti Akadémia művészetelméleti tagozatának. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjává 2018-ban választották. 1987-től Veszprém megye vezető szaktanácsadója, 1995-től országos közoktatási szakértő, 2004-től művészeti szakértő.


A budapesti születésű művész, pedagógus 1971-ben érkezett Zircre, majd meg is festette ennek élményeit és elkészítette grafikáit, a „Zirci történelem I-IV” sorozatát. Ebből a „III. Béla Zircen” című műve a Veszprém megyei Őszi Tárlaton és a szekszárdi IX. Országos Képzőművészeti Kiállításon nagy sikerrel szerepelt. Elkészült a bakonyi eredetmondák sorozatának első darabja, a „Lókút” című alkotása is, melyet 1976-ban állítottak ki Budapesten.


Szűcs István Miklós mutatja a díszpolgári címhez járó oklevelet


Műveiben döntőek a figuratív feldolgozások. Tervezőgrafikai vállalásaiban illusztrációkat rajzolt és metszett linóba. Rajzai, grafikái nagy számban jelentek meg napilapokban és a Megyei Pedagógiai Híradóban. Több településcímer, intézményjelvény és rendezvényembléma készítésével bízták meg. Madártávlati képet rajzolt és várrekonstrukciót festett „Csesznek anno” címmel a vár korhű rekonstrukciós terveihez. 2008-ban helyezték el Téten, a Római Katolikus Egyház Szentháromság templomának szentélyében a „Rózsalugasban ülő Madonna” című olajképét. 1994 őszén megszervezte Bakonybél szentkútjának képzőművészeti felújítását és gyarapítását. Filozófiai, művészetelméleti, művészetpedagógiai kutatásokat, elméletigényes gyakorlatokat folytatott.


Cikkeinek, írásbeli tanulmányainak száma meghaladja a százötvenet, melyek országos, megyei napi- és szaklapokban jelentek meg. Szerkesztőként dolgozott a „Vizuális Kultúra” Veszprém megyei pedagógiai és diákantológiai kiadványoknál. Számos művészeti szakmai társaság tagja. Barátai „tudós-művészként” tekintettek rá, főként, hogy ifj. Josef Winterhaldernek a művészettörténetben eddig ismeretlen, világviszonylatban is kiemelkedő zirci alkotásait bemutató, jelentős könyveit megírta. Munkásságát tíz megjelentetett könyv, számos tankönyv, jegyzet, közel harminc kiállítás és szakmai elismerés fémjelzi.


1971-ben Zircen, a tanügyi reformokat támogató Reguly Antal Általános Iskola magyar-rajz tanára lett. Veszprém megye első rajz-szaktantermét alakította ki maga tervezte és készítette bútorokból. Szakkört is szervezett. Pályája első négyévi teljesítménye alapján a megye általános iskoláinak és középiskoláinak szakfelügyelőjévé nevezték ki. Kezdetben óraadója, majd 1986-tól főállású művészetpedagógusa és magyartanára a zirci III. Béla Gimnáziumnak.


Tervezésével és vezetésével az országban is páratlan galériás műtermet alakítottak ki a gimnáziumban. Szaktárgyi eredményei és vezető szakfelügyelői tevékenysége, tantervi közreműködése alapján 1990-től speciális tantervű rajz tagozat indítását engedélyezte a szakminisztérium a III. Béla Gimnáziumban, „Vizuális nyelv és művészet” néven. Ennek megyei beiskolázású indításával megmentette a felszámolástól a létszámhiánnyal küszködő intézményt. Az általa sikerre vitt gimnáziumi tagozatból 2001-ben jöhetett létre Veszprém megye első képzőművészeti szakközépiskolája, melyet az egész dunántúli régióban ismertté és választhatóvá tett, mint művészeti vezető. Vezetésével a 2002–2006-ig tartó időszakban az ország több mint száz vegyes típusú iskolájából a harmadik legeredményesebb, legjobban szervezett OKJ-s intézménnyé vált a III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola.


A vizuális művészetpedagógia intézményeiben 1975-től külső és belső munkatársként a reformpedagógián dolgozott. A dunántúli régió vizsgaközpontjaiban emelt szintű érettségiztető tanárként vállalt feladatokat. Közel húsz évig a művészettörténet Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bírálóbizottsági tagjaként működött közre. 1973 és 1990 között a zirci Művelődési Központ Képzőművész Körét vezette. Indítványozta a „Zirci Alkotók Triennáléját”, alapítója a „Zirci Galériának”. A Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület szervezésében évente több alkalommal tart művészeti témájú előadásokat nagy sikerrel.


A kitüntetést Ottó Péter polgármester és Vörös Kálmán önkormányzati képviselő, a Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke adta át Szűcs István Miklós részére az államalapítás zirci ünnepségén


„Az elmúlt 47 évben végzett kimagasló munkájával Zirc városában, a megyében és országos viszonylatban is kiemelkedő érdemeket szerzett, amellyel egyértelműen és maradandóan hozzájárult Zirc hírnevének öregbítéséhez. Kivívta a város lakói és intézményei, az országos szintű szakmai szervezetek, intézmények tiszteletét, szakmai elismerését. Tevékenysége, példás magánélete és Zirc város hírnevének öregbítése terén végzett munkássága elismeréseként példaként állítható a jelen és az utókor elé”

– hangzott el a méltatásában.


Szűcs István Miklós díszpolgárrá avatása alkalmából mondott beszéde ITT olvasható


Szerk.: Kelemen Gábor