Páratlan kulturális örökséget őriz városunk


Zirc Városi Önkormányzat az idei évben csatlakozott az európai szintű Kulturális Örökség Napjaihoz. Az I. András téren tartott rendezvényen Zirc középkori eredetét és annak magyar történelemben elfoglalt helyét fejtegették és a köztéri alkotások elhelyezéséről szóló koncepciótervezet is bemutatásra került.


„Templom a lábunk alatt: középkori emlékek a Bakonyban” elnevezést kapta a rendezvény, nem véletlenül: a Kistemplom mellett látható középkori templom romjai kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetők, de az igazán értékes eredményt a kora középkori kőtemplom maradványai alatt a korábbi feltárások során megtalált fatemplom maradványai jelentik, ez ugyanis feltehetően az államalapítás előtti, 10. századra keltezhető épület, vagyis városunk középkori eredetéről tanúskodik a hely, amelynek Történelmi Emlékhellyé nyilvánítását kezdeményezi Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete.

A rendezvényt Ottó Péter polgármester nyitotta meg és köszöntötte a kulturális örökségünk iránt érdeklődő közönséget. Pátkai Ádám Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum régésze tárgyi emlékekkel a kora középkori királyi udvarházat és környezetét mutatta be régészeti szempontból, vetített képes előadásra is sor került a régészeti feltárásokról, különös tekintettel a történelmi emlékhely státusz elnyerése szempontjából fontos összefüggésekre, tényekre.


Várszegi Bernadett városi főépítész, a program szervezője, Pátkai Ádám Sándor régész és Ottó Péter polgármester


A szakértői véleményből megtudhatjuk, a hazai államalapítás és egyházszervezet kiépítésének fontos és látványos lépcsőfoka látható a zirci Kistemplom környezetében. Itt található a római katolikus egyházszervezet kialakításának egyik első állomásaként felfogható, rendkívül korai, feltárt egyházi épület, mely nagyjából a veszprémi székesegyházzal egyidős. A román kori kőtemplom méreteiben a korabeli kalocsai székesegyházzal volt azonos méretű. Olyan királyi udvarház maradványai láthatók városunk szélén, a 82-es főút mentén, amely a bakonyi erdőispánság létrejöttében alapvető szerepet játszott. A Bakony, mint királyi erdőbirtok vadászkastélyaként értelmezhető a zirci udvarház, mely a környék adózási központja is volt egyben, s ezáltal a megerősödő Magyar Királyság helyi szintű közigazgatási központja.



Elhangzott az is, hogy a történelmi emlékhelyek nyilvántartásában szerepel Abasár 11. századi királyi központ maradványai, ahol a magyar történelem hasonló jelentőségű régészeti emlékei vannak.

A szakmának nincs tudomása arról, hogy az ország más területein lennének hasonló jelentőségű emlékek, ezért a zirci városvezetés bizakodik, hogy az új összefüggések és tények ismeretében az ismételten benyújtott kérelmet pozitívan bírálja el a bizottság.

A rendezvény második részében a Zirc Város köztéri alkotások elhelyezési koncepciótervezet helyszíni bemutatására került sor Szűcs István Miklós okleveles képzőművész, művészettörténész közreműködésével, aki a közelmúltban a Zirc Város Díszpolgára kitüntető címben részesült. Szűcs tanár úr két nappal korábban ugyanitt „Többszörösen megszentelt hely” címmel tartott előadást az Európai Mobilitási Hétre szervezett kerékpáros városnéző séta programjaként, melyre a helyiek mellett Budapestről is érkezett közönség. Sikerült a képzőművészet és a vizuális kommunikáció mibenlétéről őszinte, felszabadult beszélgetéseket folytatni.



A Kulturális Örökség Napjainak keretében megtartott rendezvényen a III. Béla Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola által elkészített, a szoborkoncepcióhoz kapcsolódó fotómontázs is bevetítésre került a Kistemplomban.


Az előadásokat követően Szűcs István Miklós által vezetett séta indult a koncepció által érintett városi terekre. Az előadó köznapi példákon keresztül érzékeltette a téri, szobrászati formaviszonylatokat, méretbeni és elhelyezésbeni összefüggéseket, főbb szabályokat. Gazdagította a szobor-elhelyezési témakör tudnivalóit, amikor a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett tanár szakos és művészképzős élményeit, volt mestereit is megidézte. A séta során a szakértő részletesen bemutatta az elméleti tudnivalók alkalmazását az egyes alkotásokon, a laikusok számára is érthető módon. A jó hangulatú séta az akkorra már kivilágított, Rákóczi téri sétányon zárult. A sétán résztvevők számára olyan művészeti, szakmai kérdések váltak ismertté és kézzelfoghatóvá, mely sokban segíti a koncepció-tervezet megértését.

Kelemen Gábor