Országos jelentőségű leleteket találtak Zircen

Tavaly októberben, víziközmű-munkálatok során csontvázakra bukkantak a munkások a Kistemplom mellett. A Laczkó Dezső Múzeum munkatársai a helyszínre érkeztek, s olyan leleteket tártak fel, melyek megerősítik a kora-középkori királyi udvarház létét. Az eredményekről Pátkai Ádám Sándor régész számolt be a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett előadáson, a Városházán.

A szép számmal megjelent vendégeket a programot szervező Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház részéről Kirmer Anna etnográfus köszöntötte. Mint azt elmondta, 1989 óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. „Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi, szellemi értékeinket" – fogalmazott.

Az előadás előzményeként elmondta, 2018 őszén vízvezeték-csere zajlott a Kossuth Lajos utcában, a Kistemplom környékén. A földmunkák során emberi csontmaradványok bukkantak elő, így a munkálatok a Laczkó Dezső Múzeum felügyelete mellett folytatódtak.

Kirmer Anna etnográfus köszönti a közönséget és Pátkai Ádám Sándor régészt

– Október elején a múzeummal a 83-as főút nyomvonalán, Takácsi környékén ástunk. Ekkor jött egy telefon, hogy nekem holnaptól Zircre kell mennem – mondta bevezetőjében a fiatal régész, aki leletmentésnek nevezte a Kistemplom mellett tavaly ősszel történt munkálatokat.

Vetítettképes előadása során a legfrissebb feltárások mellett ismertette a korábbi feltárások eredményeit is, gyakorlatilag elmondható, hogy negyvenévente előkerült valami a Kistemplom közvetlen környezetében, a 82-es jelzésű tranzitútvonal mellett. Az első ásatás a negyvenes évek elején történt, a második 1982-ben, Zirc alapításának 800. évfordulóján. A korábbi leletekből arra lehet következtetni, hogy a 11. században felépült kőtemplom helyén korábban egy fatemplom állt. Hangsúlyozta, hogy Zirc azon kevés helyszín közé tartozik az országban, ahol ennyire egyértelműen meg lehet fogni a fatemplom maradványait. A fatemplomok helyének feltárása azért nehézkes, mivel a fa szerves anyag, és könnyen eltűnik a földben. Különleges és a korszakhoz képest óriási templomról tanúskodnak a leletek, abból az időszakból, melyből származik, és a kalocsai székesegyházzal lehet összemérni. Két épület is volt a templom környezetében. A háború éveiben történt ásatás során egyéb használati tárgyak, edények, kerámiák is előkerültek, a 82-es mellett történő 1982-es ásatás célja pedig a negyvenes évek leleteinek hitelesítése, bemutatása volt. Az előadó fotódokumentációkat, rajzokat is vetített az ásatásokról.

A 2018. évi feltárásokat kissé problémásnak nevezte, hiszen az infrastruktúra kiépülése miatt nem lehetett rábontani egyik irányból sem az árokra, csak azt tudták kiásni, ami a nyomvonalra esett. Ennek következtében tizenhét temetkezést lehetett meghatározni, illetve két objektum is előkerült, az egyik a középkorból, a másik a római korból maradt ránk. Kerámia, fémtárgyak, karikaékszerek jöttek a felszínre, melyek közül többet magával is hozott az előadó, így a közönség számára kézzelfoghatóvá váltak régmúltunk darabkái.

Mint megtudtuk, három napig tartottak a régészeti munkálatok, hiszen közben a vízi-közmű cég is végezte a dolgát a helyszínen. A késő középkori lelet vélhetően egy földbe épített lakóházra utal, míg Zirc római kori jelenlétére a legújabb talált tárgyak közül egy kerámiából következtethetünk. Előkerült továbbá egy megmunkált agancs töredéke, amelyet vélhetően szúróeszközként használtak. A tizenhét feltárt csontvázat antropológiai irányból továbbvizsgálják, feldolgozzák majd. Az előadó beszélt arról is, hogy a zirci régészeti feltárásról a közeljövőben publikálni fognak és egy kiállítás is a tervek között szerepel.

Egy spontán mini kiállításra máris sor került a Városházán, a közönség érdeklődve nézte a leleteket

Pátkai Ádám országos szinten is nagy jelentőségűnek nevezte a zirci leleteket, hiszen Magyarországon még nem tártak fel olyan objektumot, amely egyértelműen királyi udvarházként értelmezhető.

Maga a „szervezeti forma” még viszonylag ismeretlen a történészek előtt, eddig arra a következtetésre jutottak, hogy vármegyénként legalább három királyi udvarházról beszélhetünk, az udvartartás pedig – amely mintegy ötszáz főt jelentett – nem székelt egy helyen folyamatosan, hanem vándorolt az országban. Ezek az udvarházak voltak azok, amelyek a körülöttük lévő, szolgáltató népek által lakott falvak terményadóit begyűjtötték. Az írott emlékek tanúsága szerint itt hunyt el I. András király. A Képes Krónikában van egy ábrázolás az uralkodó halálos ágyáról, annak tehát Zircen kellett készülnie, a romjaival ma is szem előtt lévő udvarházban, más nevén kúriában. Mint mondta, a 12. századra az udvarházak rendszere teljesen átalakult, így hát nem véletlen, hogy ekkor Zircen királyi fennhatóság alatt ciszterci kolostort alapítottak, amely egyházi vonalon, de az uralkodó birtokán továbbvitte az udvarházak által korábban ellátott gazdasági funkciót.

A Laczkó Dezső Múzeum régésze a további lehetőségekről is beszélt. Hangsúlyozta, hogy

a királyi udvarháznak még nagyon sok ismeretlen része van, amelyek feltárulása országos jelentőséggel bírna, a szakma számára pedig valódi „kincsesbánya” lenne.

A közönség részéről több kérdés is elhangzott az előadás után, majd hosszasan vizsgálgatták az asztalra kirakott tárgyakat, melyek hosszú évszázadokon keresztül megbújtak a föld alatt.

Kelemen Gábor