Nem sikerült elfeledtetni az összetartozásunkat


– Ma az összetartozás napját ünnepeljük. Nem gyászolni, hanem emlékezni és ünnepelni gyűltünk össze. Ünnepelni azt, hogy a magyar nemzet Trianon minden sorscsapása ellenére él és virul. Mert ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, az a szellemi Magyarországnak mindig része maradt.


Dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató mondta ezt a Trianoni Diktátum aláírásának 99. évfordulójára szervezett zirci megemlékezésen, az Országzászló Emlékműnél. Hozzátette, hiába osztották szét a javainkat, földjeinket, hiába akarták elfeledtetni a kommunizmus ateista és nemzetellenes történelemkönyvei az összetartozásunkat, ez nem sikerült.

„Sohasem vehették el tőlünk a Nagyszalontán született Arany Jánost, a szabadkai születésű Kosztolányi Dezsőt vagy a Kassán született Márai Sándort. Legfontosabb nemzeti kincsünknek, a magyar nyelvnek, a kultúrának nincsenek politikai határai. Mi hiszünk abban, hogy nincs határon inneni és határon túli magyar ügy. Csak egyetlen magyar ügy van. Sorsközösségben élünk, Szabó Dezsővel együtt azt valljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért.”

Dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató emlékezőbeszéde az Országzászló Emlékműnél


Az ünnepség szónoka hangsúlyozta, Trianon a mai napig fájó emlék minden magyar számára, hiszen összetartozunk. „Nemzeti összetartozás nélkül nincs nemzeti felemelkedés” – mondta, s éppen ezért örömtelinek nevezte, hogy 2010-ben a Magyar Országgyűlés a június 4-ei gyásznapunkat felülírta, s jövőbe tekintő, pozitív kicsengésű tartalommal töltötte meg. Idézte a törvényt, amely kimondja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.


Hivatkozott Romsics Ignác történészre, aki szerint

Trianon ma már elsősorban nem határkérdés, hanem kisebbségi jogok kérdése, s amíg a magyar kisebbségek helyzetének számukra és a többségi nemzetek számára egyaránt elfogadható rendezése nem történik meg, addig Trianonról nem lehetséges befejezett múltban sem gondolkodni, sem írni, sem beszélni.

Dr. Pilipkó Erzsébet felhívta a figyelmet arra is, hogy joggal nevezhetjük diktátumnak a „békeszerződést”, hiszen az első világháborúban győztes antant szövetség hatalmai diktálták a feltételeket, s Magyarországnak nem volt beleszólása az események alakulásába. Hazánk nem egyszerűen tartományokat veszített el Trianonnal, hanem feldarabolták, megcsonkították. Az ország területi vesztesége 71 százalék, a népességé több mint 63 százalék. Az elcsatolt területekkel együtt a nemzeti vagyon jelentős része is a szomszédos államokhoz került.


Harangzúgással és az elcsatolt települések felsorolásával kezdődött az emlékezés június 4-én 16.32-kor, abban az időpontban, amikor 99 évvel ezelőtt aláírták a Trianoni Diktátumot. Kondora Ágota és Kondora Bernát sorolta a határ túloldalán rekedt magyar városokat, majd az ünnepséget szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről dr. Kőváry György köszöntötte az Országzászló Emlékmű előtti téren egybegyűlteket, s vezette a műsort.



A történelmi egyházak képviselői – Imrefi Mór plébános atya, Vecsey Katalin református lelkész és Szakos Csaba evangélikus lelkész - áldást mondtak a nemzetre.



Wittmann György és Kálmán István református lelkész szavalata, valamint Baumgartner Etelka vezetésével a Bakonyoszlopi Énekkar műsora tette bensőségesebbé az emlékezést.



Az ünnepség végén az emlékező szervezetek elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

Dr. Kovács Zoltán, térségünk országgyűlési képviselője és Ottó Péter polgármester főhajtása Trianon előtt


Kelemen Gábor