Mindig az embert látni meg a hivatali ügyekben


Riport városunk közelmúltban kinevezett jegyzőjével, Viziné dr. Horváth Judittal


Tavaly októberben nevezték ki Zirc város jegyzőjévé Viziné dr. Horváth Juditot. Eddigi tapasztalatairól, az új munkakör kihívásairól és zirci kötődéséről beszélgettünk vele.


Viziné dr. Horváth Judit zirci születésű és itt is élt huszonöt éven keresztül, így amikor arról kérdezzük, milyen érzésekkel töltötte el, hogy kinevezték szülővárosa jegyzőjének, előbb a könnyek gyülekeznek a szemében, és csak azután következnek a szavak. – Amikor megláttam a jegyzői pályázatot, hazahúzott a szívem, és rögtön tudtam, hogy jelentkezni fogok rá. Örömmel jövök haza, de néha még mindig hihetetlen, hogy a szülővárosom jegyzője vagyok.


1984-ben született, abban az esztendőben, amikor városi rangot kapott Zirc, igaz, csaknem egy évvel fiatalabb a település ebbéli státuszának elnyerésénél. Az akkor még létező Békefi Antal Általános Iskola diákja volt, majd a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban érettségizett. Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott jogászként, és elvégzett egy kétéves közbeszerzési szakjogász képzést is.

A zirci születésű Viziné dr. Horváth Juditot tavaly októberben nevezték ki városunk jegyzőjévé


Emlékszik, az egyetemi tanulmányokat követően megfordult a fejében, hogy Zircen kamatoztassa a tudását, de aztán férje munkahelyéhez igazodva elköltöztek, majd életet adott első gyermekének, nem sokkal később pedig jött a második gyermek is a családba. 2015-ben a közigazgatásban helyezkedett el, legutóbb a Móri Polgármesteri Hivatal Adóirodáját vezette.


– Általánosságban is elmondható, de a mostani veszélyhelyzetben különösképpen, hogy a közigazgatás egy gyorsan változó, jogszabályokkal sűrűn átszőtt terület. Ezekhez igazodni és erre reagálni önmagában kihívást jelent. A hivatali munkatársak megfelelő hozzáállásának köszönhetően azonban jól működik a helyi szintű végrehajtás – osztja meg velünk eddigi tapasztalatait városunk jegyzője. Hozzáteszi azt is, hogy a közszolgálat nem annyira népszerű terület – amiben nyilván a versenyszférától elmaradó bérezés is közrejátszik –, ugyanakkor örömét fejezi ki, hogy sok pályázat érkezett az önkormányzati hivatal betöltetlen állásaira.


Számára egyértelműen előnyt jelentett a beilleszkedésnél, hogy sokan emlékeztek rá kislánykorából, amiért annak idején ő is sokat tett, hiszen aktívan kivette a részét a közösségi életből: benne volt a zirci cserkészcsapatban, a diákönkormányzatban, rendszeresen részt vett szavalóversenyeken, fiatal önkéntesként szervezője volt a Zirci Bulinak. Úgy érzi, van egy meglévő bizalom, nyitottság azok irányából, akik ismerték őt az itt eltöltött évekből. Azáltal pedig, hogy itt született, itt nőtt fel, azt mondja, a sajátjának tekinti ezt a települést, és ez a szoros kötődés nagyban segíti őt, hogy átgondolt és hosszútávú döntéseket tudjon hozni. Kiemeli azt is, hogy befogadó és lelkes csapatot ismert meg a hivatal személyi állományában.


– A jegyzői munkakör alapvetően két részre oszlik. Az egyik az államigazgatási, hatósági ügyek vitele, a másik része pedig a képviselő-testület döntéseinek a végrehajtása. Úgy gondolom, hogy egy jól működő önkormányzat mögött ott kell állnia egy dinamikusan működő hivatalnak. Ennek megvalósítása, valamint a precíz, ügyfélbarát ügyintézés mindennapos feladatok – érzékelteti a célkitűzéseit Viziné dr. Horváth Judit, hangsúlyozva, hogy a jogszabályoktól erősen kötött területről beszélhetünk.

Ugyanakkor fontosnak tartja, egyfajta hitvallásának is tekinti, hogy a szabályozottsággal összhangban, minden hivatali ügyben az embert lássa meg.


Judit sok szép emléket őriz szülőhelyéről, ezek közül kiemeli csodás gyerekkorának nagy teleit. Szeretné, ha ebből az élményből gyermekei is részesülnének, így amikor esik a hó, máris jönnek Zircre szánkózni. Ma is meglévő barátságokat, kapcsolatokat hozott számára a Szent Bernát Cserkészcsapatban eltöltött tíz év, és a Három-hegyi „BULI” is felejthetetlen… Szeret olvasni, elsősorban önéletrajzi és történelmi regényeket, de Fekete István könyveit és a krimiket is előszeretettel veszi a kezébe. Közös szabadidő-eltöltés a családdal a túrázás, most például elhatározták, hogy teljesítik az Országos Kék Túrát, és a közeli hegységeket már sikerült is meghódítaniuk.


A város látványos fejlődését már inkább külső szemlélőként követte végig, és jóérzéssel töltötte el, amikor szülőhelyére rendszeresen hazalátogatván folyamatosan megújuló terek, épületek fogadták. Zirc várossá nyilvánításának húszéves jubileumi ünnepségén, 2004-ben egyike volt azon diákoknak, akik „évfolyamtársként” arról beszéltek a Városházán, hogy mit is jelent, mit adott számukra a szülőföld. Most, ugyanezen a helyen, lassan újabb húsz év múltán, jegyzőként azt mondja:

– Számomra egy életérzés ez a város, aminek gyökere nyilván az itt eltöltött huszonöt év. Ha egészségesek egy fának a gyökerei, akkor az virágzik, bő termést hoz. Én itt vagyok önmagam, úgy érzem, hogy itt kell folytatnom az életemet.


Kelemen Gábor