Minden cselekedetük a hazánkat szolgálja

– Meg akarják nekünk mondani, mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk, mit tegyünk, és mit ne tegyünk. Elvárják, hogy megfeleljünk a nyugatnak, a bankároknak, a nagytőkéseknek, a külföldi sajtónak. Éppen ezért fontos, hogy továbbra is bízzunk az ország jelenlegi vezetőiben, hiszen minden cselekedetük a hazánkat szolgálja.

Lovagdáma Polt Ferencné prior, a Szent György Lovagrend tagja mondta ezt beszédében a trianoni diktátum aláírásának 98. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, az Országzászló Emlékműnél, utalva arra, hogy kis ország vagyunk, kiszolgáltatva a nagyhatalmaknak, mindig a túlélésért kellett küzdenünk, csak magunkra számíthattunk. Hangsúlyozta, a veszély ma sem múlt el, egyre dühödtebben támadnak bennünket.

„Magyarország megcsonkítva is élhető, lakóit mindennel ellátó ország, ezért kellene másoknak, és nem a migránsokra gondolok. Jönnének ide tömött sorban azok, akiknek pénzük van, de életterük nincs. Ők nem dolgozni akarnak, hanem minket a pénzük erejével szolgasorban tartani. Nekik üzenjük, hogy ez a föld a mi hazánk, területét mi, magyarok lakjuk több mint ezer éve, nem megyünk innen sehová, és nem leszünk senki rabjai a saját országunkban. Őseink pontosan tudták, hogy miért éppen a Kárpát-medencét választották nekünk élő- és lakóhelyül”

– mondta az ünnepség szónoka, s hozzátette: jobban meg kellene becsülnünk ezt a szent helyet, melynek gazdagsága születésünk okán nekünk természetes.

Polt Ferencné emlékezőbeszéde az Országzászló Emlékműnél

Beszélt a trianoni diktátum következtében országunkat ért veszteségről is, és arról, miért éppen rajtunk csattant az ostor. Mint mondta, régóta irigyen figyelték természeti gazdagságunkat, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a Kárpát-medence a föld paradicsomkertje. Trianon előtt az ország teljesen önellátó volt. Gazdasága önellátóan működött, nem szorultunk rá senkire, sőt mi láttuk el Európa egy részét élelemmel és nagy értékű ipari termékekkel. A Kárpátok vonulata olyan stabil, állandó országhatár, mely egyetlen országra sem jellemző, évszázadokon keresztül védettséget biztosított a kívülről jövő támadások ellen. Ezt az állandóságot szakította meg Trianon. Vasúthálózatunkat lebénították, kereskedelmünket tönkretették, a tengerekkel való kapcsolatunkat elvágták – sorolta 1920. június 4-e következményeit Polt Ferencné. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hatalmas feladatunk van:

„az egymás iránti tisztelet, szeretet, a hit és bizalom nemcsak a családon belül fontos, hanem honfitársaink és hazánk iránt is éreznünk, éreztetnünk kell. A hazaszeretet nem elcsépelt szólam, hanem bennünk élő, az őseink által belénk táplált véráramlat, ami csak akkor érződik, ha szívből jön, és komolyan vesszük”.

Végül arra szólított, hogy imádkozzunk alázatos tiszta szívvel, hogy ne történhessen meg velünk több, a Trianonhoz hasonló gyalázat.

Harangszóval vette kezdetét az ünnepség 16.30-kor, abban az időpontban, amikor 98 évvel ezelőtt a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban aláírták a diktátumot. Az elcsatolt települések neveit Kondora Ágota és Bakonyi Gergő sorolta fel, majd Egervölgyi Dezső, a megemlékezést szervező Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse köszöntötte az egybegyűlteket. Trianon fájó sebeit Wittmann György szavalattal mondta el Szentmihályi Szabó Péter nyomán. A nemzetre áldást mondtak a történelmi egyházak képviselői, Imrefi Mór plébános, Vecsey Katalin református lelkész és Szakos Csaba evangélikus lelkész.

Az ünnepségen közreműködött az Olaszfalui Szivárvány kamarakórus Jakabné Kiss Éva vezetésével. Az emlékező szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékműnél, majd a közösség elénekelte a Székely Himnuszt és a Boldogasszony Anyánkat.

Zirc Városi Önkormányzat részéről Ottó Péter polgármester és Vörös Kálmán képviselő, bizottsági elnök koszorúzott

Kelemen Gábor