Mi teljesíthetjük be a ’48-as hősök vágyát


– Március tizenötödike az az ünnep, amit a magyarság generációk óta ünnepelhet, emiatt gyermekkorunk óta része életünknek, a mai magyarság nemzeti identitásának egyik fő pillérét képezi – mondta az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepi beszédében Varga Zita önkormányzati képviselő, az Emberi Kapcsolatok Bizottság elnöke.


Kifejtette, hogy mindez nem véletlen: a modernkori Európában a rég elfeledett Magyarország ekkor vált egy csapásra újra ismertté, európaiak tömege követte nyomon az eseményeket, újrarajzolva ezáltal Magyarországot Európa térképére. Az előzményekről is beszélt, a reformkor kifejezte a magyarság megújulás, modernizálódás iránti szándékát egy abszolutista, feudális rendszerben működő birodalmon belül. A reformmozgalom élére a nemesség legkiválóbbjai álltak, az általuk elindított folyamatokat a sorozatos bebörtönzések és a bécsi udvar megosztó politikája sem tudták megakasztani. A forradalmárok követelései a nemzeti önrendelkezésről, a szabad sajtóról, a törvényességről és egy igazságosabb életről szóltak.

„Azon a napon az emberek szabadnak érezték magukat, és ez a szabadság olyan erővel bírt, hogy a későbbi függetlenségi harcok során a honvédsereget az orosz cár seregével egyesülve, többszörös túlerőben tudták csak megadásra kényszeríteni. Olyan erővel bírt, hogy a megalakult honvédseregben számtalan külföldi tiszt harcolt és esett áldozatul a magyar szabadságért. Olyan erővel bír ma is, hogy a magyarság számtalan győztes csatája helyett egy vesztes háború, egy látszólag elveszett ügy nemzetünk egyik legnagyobb ünnepe. Megmutatta, hogy a magyarságot nem lehetett eltüntetni háromszáz év alatt sem, pedig két birodalom is próbálkozott vele ez idő alatt”

– mondta ünnepi beszédében Varga Zita.



Az ünnepség szónoka kitért arra is, hogy az értelmező kéziszótár több fogalmat társít a haza szó mellé, első helyen az található, hogy minden ember egy országot tekint a hazájának. Ennek mintegy cáfolataként feltette a kérdést: Hogy lehetséges az, hogy a megtorlás áldozatainak jelentős része nemcsak hogy nem volt magyar, nem is tudott magyarul, mégis azt mondták a magyar honra, hogy „haza”? Ezek az emberek egy zászló alatt harcoltak, a közös gondolkodásmód, a tettvágy, az igény a megújításra, a megjobbításra kovácsolta őket egységbe – mondta, az aradi vértanúk közül pedig Lahner Györgyöt hozta fel példaként: bár itt született Magyarországon, származása szerint német, felesége olasz volt. Csak néhány szót tudott magyarul, az általa öntetett ágyúkra rávésette Zrínyi jelszavát: „Ne bántsd a magyart!”.


Varga Zita végül hangsúlyozta,

amit elsődlegesen tanulhatunk az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseitől, az a nemzeti összefogás, ők Magyarország létéért és felemelkedéséért harcoltak. Hozzátette, ezt a vágyat mi százhetvenegy évvel később beteljesíthetjük, és ha teszünk érte, akkor: „a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”.


Zirc város ünnepi megemlékezése koszorúzással vette kezdetét a Március 15. téren a Zirci Fúvósok közreműködésével.



(Fotók: Pucsek Kata és a szerző)


Az ünnepség a Városházán folytatódott, ahol Szakács Ildikó, a műsor vezetője Sarkady Sándor „Zeneszó zeng” című versével köszöntötte az egybegyűlteket.



A TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad részéről Rábai Zsanett, Felföldi Gábor és Lohonyai Zoltán verses-zenés műsorral idézte meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemét, előadásukkal méltó emléket állítva a 171 éve történteknek.



Az ünnepség fényét emelték a Zirci Fúvósok Karácson Zoltán művészeti vezetésével. Zenei kíséretet adtak a koszorúzáshoz, a Himnuszhoz, a Szózathoz és egy műsorblokkban is megmutatták tudásukat.



Immár hagyományosan az ünnepség keretében került sor Zirc város középiskolai tanulmányi ösztöndíjainak átadására. 2019. első félévében tizenhét diák részesült támogatásban Zirc Városi Önkormányzat részéről kiemelkedő tanulmányi eredményéért, közösségi munkájáért, ők: Bajkó Mercédesz, Balázs Márton, Detre Csongor István, Győrffy Karina, Hédl Petra, Hédl-Farkas Estilla, Kapitány Dorottya, Moór Bence Dániel, Neumann Péter, Oláh Lili, Pallós Barbara, Somogyi Gergő, Sömjén Máté, Szabó Róbert, Tamaskovics Balázs, Vajcs Luca, Vajda Kitti. Az ösztöndíjért járó elismerő oklevelet Ottó Péter polgármester és Varga Zita, az Emberi Kapcsolatok Bizottság elnöke adta át a diákok részére.


Ottó Péter polgármester gratulál Hédl Petrának, a veszprémi Lovassy László Gimnázium diákjának


Varga Zita bizottsági elnök átadja az oklevelet Szabó Róbertnek, a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolája és Kollégiuma diákjának


Az ösztöndíjas fiatalok ünnepségen megjelenő csoportja – a többiek postán kapják meg az emléklapjukat


Az ünnepséget a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB szervezte. A műsor vezetője zárszavában emlékeztetett: 1848-ban a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelentette a magyarok számára. Nemzeti zászlónk „kicsiny testvére” a kokárda, amit minden Március 15-én a szívünk fölé tűzünk. Mindkettő jelkép, a magyar nép összetartozását hirdeti – a közös múltat, a közös jelent és a közös jövőt.

Kelemen Gábor