Megüresedtek az iskolapadok, de az oktatás folyamatos

Körkép a digitális oktatás zirci iskolákban történő megvalósításáról

Több mint három hét telt el azóta, hogy az iskolákban a járványhelyzet miatt bevezetésre került a digitális oktatás. A tavaszi szünet előtt körkérdéssel kerestük meg a zirci iskolák igazgatóit, hogyan valósítják meg a távoktatást intézményükben.

– Gördülékeny volt az átállás a digitális oktatásra, vagy sok akadályt kellett leküzdeni?

Horváth Attila igazgató, PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolája és Kollégiuma: – A miniszterelnök március 13-ai esti bejelentése után március 14-én, szombaton rendkívüli munkaértekezletet tartott a Centrum vezetése az irányítása alatt lévő tagintézmények vezetőinek a bevonásával, ahol a digitális oktatás előkészítésével és megszervezésével kapcsolatos feladatokat ismertette. Létrejött egy Operatív Munkacsoport, melynek tagjai a Centrum teljes vezetése és a tagintézmények vezetői. Március 16-án reggel rendkívüli nevelőtestületi értekezlet keretében ismertettem a kollégákkal az új munkarend formáját, az ezzel kapcsolatos kérdéseket megvitattuk. A hét első két napjában létrehoztuk az egyes képzések, a tanárok óráihoz tartozó kurzusokat, minden tanár és diák létrehozta a rendszer működéséhez szükséges Google-fiókokat. Március 18-tól teljesen átálltunk az új rendszerre. A kezdeti nehézségeket leküzdöttük, mára már minden pedagógus önállóan, otthonról végzi a munkáját. Természetesen intézményünk nyitva van, kollégáink szükség esetén igénybe vehetik az iskola infrastruktúráját.

Balázsné Györek Zsuzsanna igazgató, III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola: – Már március 15-én kitaláltuk a rendszergazdával, hogy GoogleClass és ZOOM platformokat fogunk használni, a március 16-i értekezleten ezt a nevelőtestület elfogadta és már azon a napon el is kezdte mindenki a munkát. Diákjainkat és szüleiket a Kréta rendszeren keresztül és a honlapon tájékoztattuk. Gördülékenyen vette minden érintett az átállást. Azoknak a diákoknak és tanároknak, akiknek nem volt meg az otthoni eszközellátottság, kölcsönöztünk iskolai gépeket erre az időszakra.

Burján István igazgató, Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola: – Senkinek nem volt zökkenőmentes, a tanárok, a diákok és a szülők is felkészületlenek voltak a digitális oktatásra. Két napot kaptak az általános iskolák, hogy a feladatot megoldják. Ez hihetetlen kevés idő. Mindezek ellenére a feladat megoldására gyorsan megszületett a mindenki számára elfogadható akcióterv. Nehezebb helyzetben az alsó tagozat volt, ők gyakorlatilag csak szülői segítséggel tudják megoldani a digitális oktatást. Az 5. osztályban is csak most kezdődött az informatika tantárgy és a gyerekek itt sem rendelkeztek még elektronikus címmel (koruk miatt még nem is lehetséges), itt is lassabban történt az átállás. Voltak tanulóink, akik nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel, internet-eléréssel. Ők eleinte papíron kapták az anyagokat. Mára náluk is megoldódott az elektronikus elérés.

– Hogyan zajlik a digitális oktatás intézményükben?

Balázsné Györek Zsuzsanna: – Az első héten még több kolléga is bejött, itt tudtunk egymásnak segítséget nyújtani. Már a március 16-i értekezleten megállapodtunk abban, hogy az iskolai órarendhez ragaszkodunk. A tanulók csak abban az időben kapnak feladatokat, akkor van lehetőség a videokonferenciára. Nap, mint nap adjuk a feladatokat, mindig csak annyit, ami a tanóra elvárása lenne. Próbálunk törekedni a mértékletességre, figyelembe venni azt, hogy ne terheljük túl a tanulókat, ne támasszunk eléjük megvalósíthatatlan követelményeket. A végzős osztályoknál nagyon fontos az érettségire, szakmai vizsgára való felkészítés. Szerencsére ebben az időszakban általában már az ismétlés zajlik, ami a digitális oktatásban tökéletesen megvalósítható.

Burján István: – Iskolánk honlapján keresztül. Ide kerülnek fel heti bontásban az órarendben szereplő órák számának megfelelően a tananyagok. Több csoportban felépítésre kerültek online tantermek. Mivel erre talán legegyszerűbb és legelérhetőbb a Google Classroom (az informatika tagozatos csoportokban már amúgy is alkalmazott volt a használata), kézenfekvő volt ennek használata. További alkalmazásokat is használunk az adott feladatok megoldására: Facebook zárt csoportok (alsó tagozat), Messenger, Viber, Microsoft Teams, Discord, Linoit, Padlet, Youtube csatorna, Kréta, Open Board, Quizlet, Redmenta, LearningApps, Okosdoboz… alkalmazások, amelyek már korábban is használatban voltak. Több tantárgy esetében óriási segítség, hogy a Mozaik megnyitotta oldalait.

Horváth Attila: – Fontos volt a diákok és a tanárkollégák munkájának a védelmében az intézményi egységesség és követhetőség. A munkacsoport minden nap online konferencia-megbeszélést tart. Ennek jegyében a centrum vezetői által kidolgozott egységes eljárásrendnek megfelelően történt a digitális oktatásra történő sikeres átállás. Intézményünkben online osztálytermekben – Google Classroomban – történik a munka, de az oktatás adminisztrációja a szülő és gyermek által jól ismert KRÉTA elektronikus rendszerben is követhető. Tanáraink az órarend szerinti napokon küldik meg a tananyagokat a tanulóknak, a digitális tananyagok tanári magyarázattal vannak kiegészítve. A számonkérés is e felületen történik. Természetesen a tanárok és diákok a hatékony tanulás és kapcsolattartás érdekében – a Google lehetőségein túl – egyéb programokat is használhatnak és a visszajelzések szerint használnak is. Ezek, a teljesség igénye nélkül: Online kommunikációra a ZOOM, a feladatok készítése szövegekhez az InsertLearning, a feladatlapok készítésére a Redmenta, az ismétléshez jól használhatóak a LearningApps programok.

– Biztosított a digitális oktatás informatikai háttere?

Burján István: – Tanári oldalról igen, tanulói oldalról nem feltétlen megfelelő minden feladathoz az informatikai eszköz. (Elromlik, elavult, nincs anyagi fedezet az internet-elérésre, egy géppel sokan szeretnének dolgozni.)

Horváth Attila: – A digitális munkarendre történő átállás egyik legelső, központi feladata volt, hogy az intézményeink felmérjék a diákok digitális eszközeinek a lehetőségeit. Elmondható, hogy ez a felmérés nagyon kielégítő eredményt mutatott, ahol szükséges volt, ott az intézményünk biztosított eszközt a diákok számára (9 tanuló kapott iskolai laptopot), vagy annak lehetőségét, hogy a higiéniai szabályok betartása mellett az iskolában tanulhassanak. Ez utóbbit nem vették igénybe iskolánk diákjai. Tanáraink rendelkeznek az iskola által biztosított laptopokkal, az internet mindenki otthonában elérhető. További segítség, hogy a mobilszolgáltatók is ingyenes adatforgalmat biztosítanak az előfizetőik részére.

Balázsné Györek Zsuzsanna: – Szerencsére diákjaink és kollégáink zöménél az informatikai háttér otthonukban is biztosított, akik nem rendelkeztek megfelelő ellátottsággal, azoknak az iskola erre az időszakra kölcsönzött gépeket. Művészetis diákjainknak jogtiszta szoftvereket is tudtunk telepíteni számítógépeikre.

– Milyen nehézségekkel kell szembenézni a távoktatás során?

Horváth Attila: -

Balázsné Györek Zsuzsanna: – A legnagyobb nehézséget talán a személyes kontaktus hiánya jelenti. Fontos lenne az azonnali visszacsatolás. A tanításban nagyon fontos, hogy együtt éljünk tanítványainkkal, érezzük rezdüléseiket, lássuk a szemüket, a nonverbális jeleket, a hangulatukat. Fontos lenne az azonnali segítségnyújtás még akkor is, amikor a diák nem is tudja, hogy segítségre, iránymutatásra volna szüksége.

Burján István: – Tanári oldalról nézve vannak tanulók, akik elérhetetlenek, így például a lakásotthonban nincs elég megfelelő eszköz, esetleg a tanulók nem reagálnak a levelekre, így nem értékelhető az elvégzett munka. Tanulói oldalról a nem megfelelő eszköz a feladatokhoz. Nem minden esetben elegendő az okostelefonok használata, mert nincs alkalmazás, amivel a feladat megoldható. Sok feladatot kell megoldani, nehezen tudják beosztani az időt, nem mernek segítséget kérni. Sok esetben a használt alkalmazások leterheltek, esetleg nem elérhetőek, hosszabb ideig tartó használat esetén fizetősek. Tanár és tanuló is naponta 10-12 órát tölt a számítógép előtt.

– Hátrányt jelent az oktatásra nézve a rendkívüli helyzet, esetleg származik ebből bármiféle előnyük?

Balázsné Györek Zsuzsanna: – A digitális oktatás tapasztalatait a későbbiekben fogjuk feldolgozni. Folyamatosan érkeznek a visszajelzések, amik általában pozitívak.

Burján István: – Hátrányt jelent, de van előnye is.

Horváth Attila: – Nyilvánvaló, hogy ez az új munkarend mindenki számára új kihívásokat jelent, de minden segítséget megadunk mind a tanulóknak, mind a tanároknak. Új szemléletre van szükség, hogy sikeres legyen az oktatás ebben a formában, a klasszikus módszereket le kell cserélni újakra, a számonkérés módjai is alapjaiban változnak meg. A digitális kompetenciája mindenkinek fejlődik a digitális munkarendben, mely kompetencia a szakképzés új rendszerében is előtérbe kerül a következő tanévben. Biztos vagyok benne, hogy a most alkalmazott digitális oktatási lehetőségek a veszélyhelyzet végeztével több pedagógus estében továbbra is használatban maradnak. Készítés alatt van egy-egy kérdőív a szülők és a tanulók részére, melyben a digitális munkarenddel kapcsolatos problémákra szeretnénk fényt deríteni. Fontosnak tartjuk, hogy sikeres legyen a digitális munkarendben folytatott munkánk, ezért lényegesnek tartjuk, hogy legyen visszajelzésünk az új rendszerről, szükség esetén változtassunk azon.

A két középiskola esetében arra is kitértünk, hogy a gyakorlati oktatást hogyan sikerül megvalósítani.

Balázsné Györek Zsuzsanna: – A szakmai gyakorlati tárgyainknál (művészeti képzés) az otthoni munkavégzés szerencsére megvalósítható. A munkafázisokat diákjaink befényképezik, elküldik, a tanár erre reagál, segítséget nyújt, korrigál (mint az órán is). Szerencsére nagyon jól működik a tanár-diák kommunikáció. Lelkesek diákjaink és tanáraink is. Azt azért megemlíteném, hogy a digitális oktatás a szakmai tárgyaknál is jóval nagyobb leterhelést jelent a pedagógusoknak, mint az iskolai munka.

Horváth Attila: – Iskolánkban a gyakorlati oktatást két részre lehet osztani: egyrészt zajlik gyakorlati oktatás tanműhelyünkben, itt teljesen áttértünk a digitális oktatásra, a tanulók jellemzően projektfeladatokat kapnak, ezeket oldják meg. Például cukrász és szakács tanulóink otthon, tanári útmutatás alapján, illetve szülői segítség, felügyelet mellett készítenek ételeket, melyeket fotóval dokumentálnak. Másrészt a duális szakképzés keretében külső képzőhelyeken lévő tanulóink gyakorlati oktatását is meg kell oldani. Ez történhet a korábbiak szerint, amennyiben a képzőhely biztosítani tudja a higiéniás előírásokat és erről nyilatkozik is; illetve történhet digitális munkarendben, projektfeladatok megoldásával.

– Mettől meddig tart a tavaszi szünet az iskolában?

Burján István: – Április 9-től április 15-ig tart a tavaszi szünet. Ebben az időben nincsenek feladatok a tanulók számára. Szeretnénk, ha a tanulóink, a szülők és a tanárok is pihenéssel töltenék a hetet.

Horváth Attila: – A tavaszi szünet iskolánk munkaterve alapján változatlanul április 9-től április 14-ig tart.

Balázsné Györek Zsuzsanna: – A tavaszi szünet április 9-től április 14-ig tart. Ezen idő alatt kértem a kollégákat és a diákokat is, hogy pihenjenek, kapcsolódjanak ki és tegyék félre egy kicsit az iskolai munkát.

Végül egy szösszenettel zárjuk cikkünket, amely bizonyítja, hogy Kelemen Marcel tanár urat, a III. Béla Gimnázium művészetis pedagógusát digitális oktatási módszereiben humorérzéke sem hagyta cserben.

Kelemen Gábor