Még olvasták volna tovább Mail Karolin új regényét

A közelmúltban jelent meg Mail Karolin zirci írónő kilencedik könyve „A vörös tűsarok” címmel. Ez a regény egy kicsit más, mint a többi, a cselekményéről pedig sokat elárul, hogy többen jelezték: szívesen továbbolvasták volna a regényt.

„Változó szabadidővel bírok, de ha tehetem, írok”

– talán akaratlanul öntötte rímbe gondolatát Mail Karolin, hiszen – bár voltak ifjúkori szárnypróbálgatásai – nem lírai, hanem prózai műfajban alkot. Termékenységének mutatója, hogy mintegy tíz év alatt kilenc könyve jelent meg, többnyire romantikus történeteket és családregényeket ír, de novellák és elbeszélések is kikerültek már a kezei közül.

Meséli, hogy több megszakítással közel egy évet dolgozott legújabb regényén, melyhez az ihletet az élet meg a képzelet adta. Nem szokta annyira reklámozni, de most megtudhatjuk, hogy – még ha csak egy mozzanat erejéig is – minden könyvében benne van egy kicsit a zirci írónő. Ezúttal iskolás emlékeiből merített egy kis élettörténetet, s azt rejtette el a fantázia világába.

Érthetően nem szeretné lerántani a leplet arról a bizonyos tűsarokról, de azért annyit elárul, hogy egy művészházaspár életének meghatározó esztendejét vetette papírra.

A könyv főszereplői Maya Sikk, a híres festő és Péter Rupek, a bestselleríró. Mindketten magyar származásúak, miközben Ausztriában élik életüket. Népszerűségük okán többször is visszahívják őket szülőhazájukba. Így történt ez egy festménykiállítás alkalmával, amely aztán elindít egy lavinát, és ekkor még senki sem sejtheti, hogy mindez a regény női hősének múltjából fakad. Kedvcsinálónak pedig még annyit, hogy a két szálon futó cselekmény különös módon fonódik össze.

Romantikus szálak is átszövik a regényt, bár egy kicsit másként, mint Karolin többi könyvében: ezúttal egy középkorú házaspár érett szerelme, szeretete öleli át a történetet. Az írás stílusát, a történet időbeli hosszát illetően is rendhagyó alkotással örvendeztette meg olvasóit a zirci írónő. Várták már az új könyvet, s több olyan visszajelzés is érkezett, hogy olvasták volna tovább, de hát egy regény meghosszabbítására irányuló kívánságokat nem lehet teljesíteni, a szerző ott álmodta meg a könyv végét, ahol befejezte a történetet. A borító sem szokványos, de ennek is pozitív volt a fogadtatása, többnyire a dinamikus, fiatalos, merész, figyelemfelkeltő jelzővel illették a véleményezők.

A könyvnek egyelőre nem volt bemutatója, ahogy az írónőnek közvetlenül a pandémia előtt megjelent regényének sem, mivel akkor az ehhez hasonló események megtartására nem is nagyon volt lehetőség. A nyáron örömmel tett eleget a zirci diabétesz-klub előadásra történő felkérésének és az olaszfalui nyugdíjas klubnak is a vendége lesz a közeljövőben.

A regényt mindenkinek ajánlja, de főként azoknak, akik mint fikció, szeretik az élettörténeteket, a romantikát, és persze az izgalom is garantált a regény olvasása során.

Talán még korai erről beszélni, hiszen egyelőre „A vörös tűsarok” csábíthatja a kirakatból az olvasás iránt érzékenyeket, de a zirci írónő nem titkolja, van már ötlete egy következő regényre, és ha körvonalazódik a történet cselekménye, akkor máris felnyitja a laptopját. Az íróasztal fiókjában pedig egy könyvre való novella, elbeszélés vár kiadásra, azaz több írói műfaj is „pályázik” a jubileumi kiadványra.

Mail Karolin azonban úgy érzi, most kell egy kis szünet:

„Ez az év másféle alkotást kíván tőlem, egy új hobbi, egy régi álmom, tervem valósul meg, miáltal életem új szakaszához ér”.