Már nem csak a padláson vannak kincsek


Két megújuló kézműves-műhelyt adtak át a Múzeumok Éjszakáján a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházban. Az alkotóterek állandó kiállítási funkciót is kaptak. A fejlesztés pályázati úton valósult meg, az intézmény pedig újabb tíz millió forintot nyert a folytatásra.


A műhelyek előtt összegyűlő vendégeket dr. Ruttkay-Miklián Eszter igazgató köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy végre elindult a műhelysor a felújítás útján. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a ház padlásterét újították fel, ahol látogatható tanulmányi raktár került kialakításra. Majd hosszas pályázati procedúrákat követően végre sikerült támogatást nyerni a Kubinyi Ágoston Program keretében újabb két kézműves-műhely felújítására, amelyek rögtön kettős funkciót kaptak, hiszen a népművészeti alkotóházból eredő alapfunkció mellett állandó kiállítások is létrejöttek a megújuló terekben.


Az idén éppen 250 éves barokk kori Dubniczay-ház reneszánszát éli. Az egyik helyiségben máris elindult a szövőszék, a másikban forgott a fazekaskorong, a vakablakokba népművészeti tárgyakat „építettek be”, a falakon óriástablók árulkodtak a két, új köntösbe öltöző mesterség fortélyairól.

– Nagy öröm, hogy egy múzeum a kézműves-mesterségek olyan bőséges tárházát karolja fel, mutatja be, teszi élővé, mint a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház – mondta bevezető gondolataiban Prokné Tirner Gyöngyi, a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: e tudással manapság már alig-alig találkozik a hétköznapi ember. Négy olyan momentumot is kiemelt, ami miatt a zirci más, mint az országban található többi alkotóház.

Prokné Tirner Gyöngyi nyitotta meg a kiállítást és a műhelyeket, mellette dr. Ruttkay-Miklián Eszter igazgató

Elsőként azt a törekvést említette, hogy az intézmény a helyi, jellegzetesen bakonyi mesterségeknek állít emléket és építi rá műhelyeit.

Teszi mindezt úgy, hogy a múzeum gyűjteményének ehhez kapcsolódó tárgyi anyagát a műhelyekben mutatja be mikro kiállítások formájában. Mindemellett sajátos technikai-, oktatói- és segédanyag bemutatásával is támogatja a műhelyek használhatóságát. Nem utolsósorban ehhez jól felszerelt műhelyeket sikerült berendezni – sorolta a hely egyediségének jellemvonásait a szakember. Hozzátette: nem volt egyszerű mindezt megteremteni, hiszen konkrétan ilyen tematikájú, alkotóházak fejlesztésére irányuló pályázat 2010 óta nem íródott ki.



A múzeum a gyűjteményében fellelhető és a szakmához illő tárgyak bemutatásával biztosítja a műhelyekben folyó kézműves tevékenység néprajzi, történeti, szakmai hátterét, hozzárendelve a kézműves-foglalkozásokhoz szükséges eszközöket. A kiállítás a bakonyi mesterségekről sok ismeretet ad át, sőt meglepő mesterségbeli fogásokra világít rá, ezzel keltve fel az érdeklődést egy-egy szakma alaposabb megismerése iránt – mondta Prokné Tirner Gyöngyi, majd bátran kijelentette: a múzeum minőségében egy más szintet hozott létre ezen a területen, és ehhez gratulációját fejezte ki.


Végül hangsúlyozta, hogy

a műhelyekből és a „Műhelytitkok” állandó kiállításból álló, helyi mesterségekre fókuszáló komplexum – kiegészülve 2014 óta a látogatható tanulmányi raktárral – minden korosztály számára tud új ismereteket nyújtani elméleti és gyakorlati szinten egyaránt.


A kiállítás-megnyitón a múzeum igazgatója köszöntötte elődjét, Illés Ferenc nyugalmazott múzeumigazgatót, aki annak idején kidolgozta ezt a koncepciót, és a célra kevésbé alkalmas helyiségekben megkezdte a munkát. Elhangzott, hogy az alkotóműhelyek nagy kihasználtsággal működtek korábban, egészen addig, amíg 2011-re teljesen leromlott az állapotuk.


Dr. Ruttkay-Miklián Eszter hangsúlyozta, a műhelyek csakúgy működőképesek, ha bejönnek az emberek, ezért szeretettel várnak mindenkit az intézmény falai közé. Ősztől várhatóan több kézműves-tanfolyamot indítanak. Elmondta, a két műhely felújítására tíz millió forintot nyertek, ami kevésnek bizonyult, így az önerő mellett a fenntartó Zirc Városi Önkormányzat pótolta ki a szükséges forrást. Köszönetét fejezte ki a városnak a hozzájárulásért, egyben köszönetet mondott mindenkinek, aki a projekt eredményes lebonyolításában közreműködött. Bejelentését, hogy a múzeum újabb tíz millió forintos pályázati támogatást nyert a folytatásra, nagy taps fogadta a közönség részéről.


A türelem rózsát termett, Horváthné Gazder Mártát, a Népművészeti Alkotóház vezetőjét – aki már tíz éve vár arra, hogy megfelelő körülmények között dolgozhasson – virággal köszöntötték, Prokné Tirner Gyöngyi részére pedig egy mézeskalácsszívet ajándékoztak a múzeumi munkatársak.


A műhelymunka rögtön kezdetét vette, B. Dobos Teréz a szövés, Csóti Gabriella az agyagozás rejtelmeibe avatta be a látogatókat, többen ki is próbálták az új falak közé kerülő kézművességet. Horváthné Gazder Márta pedig mézeskalácsozással várta az érdeklődőket a Múzeumok Éjszakáján.

Kelemen Gábor