Magyarországot legyőzték, de nem maradt legyőzve

– Az önfeláldozás, az önzetlenség, a bátorság és a hazaszeretet sohasem viszonylagos és múló szeszélyek, hanem emberként és magyarként való megmaradásunk alapfeltételei.

Dr. Árpásy Tamás mondta ezeket a gondolatokat Zirc város Aradi Vértanúk Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezésén, a mártírok Március 15. téri emlékművénél. Hozzátette, ezen a napon annak az eseménysorozatnak a záróakkordjára emlékezünk, amelynek kapcsán erről a kis országról és annak csodálatos katonai és erkölcsi erejéről maradandóan pozitív kép alakult ki a világ civilizált népei előtt, és ami az újkori történelemben immár végérvényesen, de korántsem utolsóként magyar forradalom és szabadságharc néven vonult be.

„Értékvesztett világunkban, a gondolkodó emberben gyakran felmerül az oly divatos kétely: van-e igazságos forradalom, van-e igazságos harc? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előzményei, története és utóélete egyaránt ragyogóan példázzák, hogy van. Vargabetűi, tévedései és gyarlósága ellenére a magyar nemzet történetében egy igazságos forradalom és igazságos harc volt. Örök, egyben intő tanulsága, hogy az önfeláldozás, az önzetlenség, a bátorság, a hazaszeretet sohasem viszonylagos és múló szeszélyek, hanem emberként és magyarként való megmaradásunk alapfeltételei”

– hangsúlyozta a szónok.

Dr. Árpásy Tamás emlékezett a tizenhárom aradi vértanúra október 6-án, kivégzésük 171. évfordulóján

A forradalmat és szabadságharcot megelőző reformkorral kapcsolatban úgy fogalmazott: olyan szellemi és erkölcsi értékeket hozott létre, amelyek a megmaradás zálogát jelentették és jelentik számunkra a mai napig. A szabadságharcba torkolló forradalom tulajdonképpeni irányát pedig több erőteljes és egymással kibékíthetetlennek tűnő eszmei áramlat alakította ki.

Az események alakulását követően a szomorú végkifejlet körülményeit is ismertette: az aradi hadbíróság négy tábornokot – Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost golyó-, kilenc magyar főtisztet – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knezic Károly, Lahner Györgyöt, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt – kötél általi halálra ítélt. Ez utóbbi, a golyó általi halálnál sokkal megalázóbb büntetést szabták ki továbbá Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére, akinek csak sikertelen öngyilkossági kísérletekor szerzett súlyos nyaki sebe okán és Haynau dühöngése dacára adatott meg az agyonlövetés kiváltsága.

Az ünnepség szónoka hivatkozott azokra a megindító és lélekemelő levelekre, amelyeket a halálraítéltek a kivégzésük előtti írhattak feleségeikhez. Mint mondta, a hitves iránti rajongó szeretet hangja sugárzik belőlük, és annak tudata, hogy ártatlanul, tiszta lélekkel és nyugodt szívvel halnak meg. Végül hangsúlyozta, ezeknek a szó szerint és annak valódi értelmében nemesembereknek a jórésze úgy vállalta magától értetődő természetességgel a magyarság sajátos sorsközösségét, hogy még magyarul is keveset tudott.

„Magyarországot legyőzték, de nem maradt legyőzve. Az irdatlan erőfeszítések, az aradi sánc mártírjainak áldozatvállalása nem volt hiábavaló. Majd két évtized múlva a birodalom urai is belátták ezt. Az 1867-es kiegyezéskor a nemzet végül kibékült királyával és az ország előtt a fejlődés addig nem tapasztalt távlatai nyíltak, nyílhattak meg”

– zárta gondolatait dr. Árpásy Tamás.

Az ünnepséget Kiss T. István színész (képünkön) szavalatai tették bensőségesebbé. Az emlékező szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az aradi vértanúk emlékművénél, majd a történelmi egyházak képviselői – Tölgyesi Alberik ciszterci atya, Vecsey Katalin református lelkész és Szakos Csaba evangélikus lelkész – mondtak áldást. A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB által szervezett megemlékezésen műsorvezetőként és összekötő szövegeivel közreműködött Csaba Lilla. Végül az emlékezők közül többen mécsest helyeztek el az emlékmű talapzatánál.

A városvezetés főhajtása az aradi vértanúk előtt. Balról: Hellebrandt Ferenc alpolgármester, Varga Zita önkormányzati képviselő, az Emberi Kapcsolatok Bizottság elnöke és Ottó Péter polgármester

Kelemen Gábor