A Magyar Széppróza Napját ünnepelték Zircen

Szabó T. Anna költő, író, műfordító Kolozsváron született. Az ELTE-n szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban jelentek meg versei, esszéi, rövidprózái. 1995-ös első kötetét további kötetek követték a Magvető Könyvkiadónál. 2015-ben jelent meg Senki madara című kisregénye, 2017-ben első novelláskötete, „Törésteszt” címmel. Írói, műfordítói munkái mellett tanári és szerkesztői feladatokat is végzett többek közt a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Mindkettejük írásait rendszeresen közlik irodalmi folyóiratok, valamint számos irodalmi díj birtokosai.

Dragomán György délelőtt rendhagyó irodalmi órát tartott a zirci III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak. Szereti és jónak tartja, hogy a diákok személyesen találkozhatnak kortárs írókkal. Bízik abban, hogy a közönség soraiban mindig ül egy-egy olyan fiatal, akinek motivációt tud adni. A családi indíttatás mindkét irodalmár életében jelentős volt. Dragomán György édesapja az orvosi pálya mellett remek novellista, édesanyja legendás magyartanár volt. Anna is szerencsés helyzetben volt, 3-4 évesen már Kányádi Sándor ölében ülhetett. Nagyapja, Szabó T. Attila állította össze a 14 kötetes Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárat. Hatalmas munkabírásukat, fegyelmüket és az irodalom szeretetét is otthonról hozták. Legendák árnyékában kezdtek el írni, Anna először csak verseket 7 évesen, György 13 évesen. A diktatúra meghatározta gyerekkorukat. Dragomán György családja két éven át várta az útlevelet. Eközben ő egy emlékezéstechnikát fejlesztett ki, próbált mindent memorizálni, hogy évek múlva is vissza tudja idézni a szeretett szülővárosa, Marosvásárhely épületeit, embereit, a nagymama poharát… Akkor nem tudhatták, hogy valaha visszatérhetnek-e. Ez a pontos leíró képesség jellemzi pályájuk indulását is. Kezdettől fogva komolyan vették egymás munkáit, vallják: ez volt az ő egyetemük. Közösen olvastak, elemezték, élesen kritizálták egymás írásait.

A Magyar Írószövetség Választmánya – a 2017. november 13-i ülésén hozott döntése értelmében – kezdeményezte, hogy 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon rendezzék meg Kárpát-medence szerte a Magyar Széppróza Napját. Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el. A Magyar Írószövetség kezdeményezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadta és támogatásra méltónak találta, így 2018-ban első ízben kerül megrendezésre a Magyar Széppróza Napja ünnepségsorozat.