Látogatás a művésznő új zirci emlékszobájában

A Szent Borbála-napi programok keretében került átadásra Bér Júlia zirci művésznő emlékszobája a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban.

A vendégeket dr. Vida Beáta, a házigazda intézmény megbízott igazgatója köszöntötte. Mint mondta, nagy örömükre szolgál,

hogy a teljesen felújított múzeum egy újabb tere kerül átadásra és veheti birtokba a közönség.

Köszönetét fejezte ki a kiállítás alkotóinak, elsősorban Kirmer Anna néprajzos munkatársnak, aki közel egy évtizede foglalkozik Bér Júlia gyűjteményével, illetve Szűcs István Miklós okleveles képzőművésznek, nyugalmazott középiskolai tanárnak, aki óriási segítséget nyújtott a terem berendezése és a tárgyak fontossági sorrendjének megítélése során, továbbá Kovács Ilona állományvédelmi referensnek. Marton Károly és Marton-Bőczy Boglárka szintén nagy munkával hozták létre ezt a kiállítást és a Bér Júlia bányászati témájú rajzaiból és grafikáiból készült tárlatot is.

Dr. Vida Beáta megbízott igazgató köszöntője a Bér Júlia emlékszoba átadóján

A járványügyi helyzetre hivatkozva Szűcs István Miklós okleveles képzőművész, nyugalmazott középiskolai tanár gondolatait Csaba Lilla tolmácsolta.

„Nekem szerencsére két hazám van, Magyarország és Csehszlovákia, a szívemben két hőn szeretett város él örökké, Zirc és az aranyos Prága”

– idézték a művésznő gondolatait emlékszobájának megnyitóján.

Elhangzott, hogy a Reguly Antal Múzeumban kialakított hely – mely a művésznő prágai és zirci lakásának enteriőrjeit idézi fel – újra kiemeli és életre ébreszti a magasztos tartalmakat. Középen az 1943-ban farostlemezre festett fiatalkori önarckép látható, mely „egy szelíd tekintetű, művészpályája elején járó alkotót, az életében mindvégig rá jellemző szerénységet és a művészeti célokért megnyilvánuló dinamikát különös módon fejezi ki”. A szoba berendezésében igazodási pont, a portrétól jobbra és balra a két hazából vett képgrafikák helyezik el térben és időben is az alkotójukat. Az önarckép mellett a népek kultúrájából vett nagyméretű színes fametszetsorozat egyik szép darabja, a „Szülőföldem, a Bakony” látható, amelyen „lankás és meredek lejtőjű hegyek, források és patakok, pompás rétek, ma is ragyogó történelmi építmények tárják elénk a Magas-Bakony e fametszettel megidéző szépségét”.

Bér Júlia tárgyai, alkotásai még méltóbb környezetbe kerültek a felújított épületegyüttesben

– Példát kaphat a látogató a művésznő Őszikéiből is, a pasztellel készült pompás virágcsendéletekből. Felmagasodó németalföldi típusú festőállványra helyezett zirci látkép várja, hogy életre és elkészülésre ébredhessen, most már csak a néző képzeletében. Üvegajtós szekrényben sorakoznak a hosszú, termékeny évek eredményeit minősítő dokumentumok, kéziratok, levelezések, a megbecsülés bizonyítékai, kitüntetések, a festő- és grafikusművész szívének kedves tárgyai. Megjelent kiadványok, katalógusok reprezentálják a pályaképet, kiemelve a képzőművészeti életmű főbb állomásait. A látogató egy kerek kis asztal és kényelmes fotelok közelében kaphat ízelítőt abból a környezetből is, amelyben a művésznő fogadta vendégeit és élte mindennapjait. Komódról tekint ránk Miroslav Pangrác, a hű barát Bér Júliáról készített gipsz szoborportréja, bronzöntésre várva – mutatták be az emlékszobát.

Bér Júlia „Zirci emlék” című fametszete látható a vetítővásznon, melyen a kép alkotója látható édesanyjával és testvérével – „egy büszke tartású anya vezeti kis családját a holdvilágos estén”, hangzott el az elemzésben, Csaba Lilla tolmácsolásában

Üveges szekrény őrzi a művésznő munkásságát elismerő dokumentumokat, kitüntetéseket

A linómetszés technikáját sajátíthatták el a résztvevők Hordós Boldizsár grafikus tanár útmutatása alapján

Már a karácsonyi ünnepekre is készülődve tartotta másik kézműves-foglalkozását az intézmény

Kelemen Gábor