Látogatás a művésznő új zirci emlékszobájában


A Szent Borbála-napi programok keretében került átadásra Bér Júlia zirci művésznő emlékszobája a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban.


A vendégeket dr. Vida Beáta, a házigazda intézmény megbízott igazgatója köszöntötte. Mint mondta, nagy örömükre szolgál,

hogy a teljesen felújított múzeum egy újabb tere kerül átadásra és veheti birtokba a közönség.

Köszönetét fejezte ki a kiállítás alkotóinak, elsősorban Kirmer Anna néprajzos munkatársnak, aki közel egy évtizede foglalkozik Bér Júlia gyűjteményével, illetve Szűcs István Miklós okleveles képzőművésznek, nyugalmazott középiskolai tanárnak, aki óriási segítséget nyújtott a terem berendezése és a tárgyak fontossági sorrendjének megítélése során, továbbá Kovács Ilona állományvédelmi referensnek. Marton Károly és Marton-Bőczy Boglárka szintén nagy munkával hozták létre ezt a kiállítást és a Bér Júlia bányászati témájú rajzaiból és grafikáiból készült tárlatot is.

Dr. Vida Beáta megbízott igazgató köszöntője a Bér Júlia emlékszoba átadóján


A járványügyi helyzetre hivatkozva Szűcs István Miklós okleveles képzőművész, nyugalmazott középiskolai tanár gondolatait Csaba Lilla tolmácsolta.

„Nekem szerencsére két hazám van, Magyarország és Csehszlovákia, a szívemben két hőn szeretett város él örökké, Zirc és az aranyos Prága”

– idézték a művésznő gondolatait emlékszobájának megnyitóján.


Elhangzott, hogy a Reguly Antal Múzeumban kialakított hely – mely a művésznő prágai és zirci lakásának enteriőrjeit idézi fel – újra kiemeli és életre ébreszti a magasztos tartalmakat. Középen az 1943-ban farostlemezre festett fiatalkori önarckép látható, mely „egy szelíd tekintetű, művészpályája elején járó alkotót, az életében mindvégig rá jellemző szerénységet és a művészeti célokért megnyilvánuló dinamikát különös módon fejezi ki”. A szoba berendezésében igazodási pont, a portrétól jobbra és balra a két hazából vett képgrafikák helyezik el térben és időben is az alkotójukat. Az önarckép mellett a népek kultúrájából vett nagyméretű színes fametszetsorozat egyik szép darabja, a „Szülőföldem, a Bakony” látható, amelyen „lankás és meredek lejtőjű hegyek, források és patakok, pompás rétek, ma is ragyogó történelmi építmények tárják elénk a Magas-Bakony e fametszettel megidéző szépségét”.

Bér Júlia tárgyai, alkotásai még méltóbb környezetbe kerültek a felújított épületegyüttesben


– Példát kaphat a látogató a művésznő Őszikéiből is, a pasztellel készült pompás virágcsendéletekből. Felmagasodó németalföldi típusú festőállványra helyezett zirci látkép várja, hogy életre és elkészülésre ébredhessen, most már csak a néző képzeletében. Üvegajtós szekrényben sorakoznak a hosszú, termékeny évek eredményeit minősítő dokumentumok, kéziratok, levelezések, a megbecsülés bizonyítékai, kitüntetések, a festő- és grafikusművész szívének kedves tárgyai. Megjelent kiadványok, katalógusok reprezentálják a pályaképet, kiemelve a képzőművészeti életmű főbb állomásait. A látogató egy kerek kis asztal és kényelmes fotelok közelében kaphat ízelítőt abból a környezetből is, amelyben a művésznő fogadta vendégeit és élte mindennapjait. Komódról tekint ránk Miroslav Pangrác, a hű barát Bér Júliáról készített gipsz szoborportréja, bronzöntésre várva – mutatták be az emlékszobát.

Szó esett a megnyitón a művésznő egykori zirci lakásáról, benne a szüleiről készített portrérajzokkal, mely több más alkotásával együtt ma a Városháza nagytermében látható.

A képzőművész tanár több képét is elemezte Bér Júliának, melyeket a vetítővásznon meg is jelentettek a házigazdák. Felidézték azt is, hogy 1989-ben egy négyfős kulturális delegáció élvezhette a művésznő vendégszeretetét prágai lakásában. Dr. Varga Tibor, Zirc város tanácstitkára, dr. Feledy Balázs Budapestről, mint a Magyar Művészeti Alap Képzőművészeti Szakosztályának igazgatója, Havasi Dezső oktatási és művelődési osztályvezető Zircről és Szűcs István Miklós, a Zirci Galéria művészeti vezetője, a Barátság Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény kezelője érkezett egy grafikusművészeti szerződés aláírására, ami nagy valószínűséggel az első hivatalos megegyezés volt akkor cseh és magyar települések között.

Bér Júlia „Zirci emlék” című fametszete látható a vetítővásznon, melyen a kép alkotója látható édesanyjával és testvérével – „egy büszke tartású anya vezeti kis családját a holdvilágos estén”, hangzott el az elemzésben, Csaba Lilla tolmácsolásában

Üveges szekrény őrzi a művésznő munkásságát elismerő dokumentumokat, kitüntetéseket

A megnyitót követően Hordós Boldizsár grafikus tanár tartott előadást a Bér Júlia által kedvelt és használt grafikai eljárásokról,

majd a fazekasműhelyben lehetőség nyílt a linómetszés technikájának kipróbálására.

A múzeumi kávézó helyiségében Marton-Bőczy Boglárka vezetésével, írókázás formájában mézeskalácsot díszíthettek a vállalkozó kedvűek.

A linómetszés technikáját sajátíthatták el a résztvevők Hordós Boldizsár grafikus tanár útmutatása alapján

Már a karácsonyi ünnepekre is készülődve tartotta másik kézműves-foglalkozását az intézmény

A Bér Júlia bányászati témájú alkotásaiból nyílt tárlatról másik írásunkban olvashatnak majd.


Kelemen Gábor