Lássuk, milyen egy városi jubileum természetből fakadó szépsége!

„Természeti értékek a 40 éves városban” címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának közművelődési termében.

A megnyitón a házigazda intézmény részéről dr. Kutasi Csaba igazgató köszöntötte a vendégeket. Mint azt elmondta,

a kiállítás a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozatának részét képezi és kapcsolódik Zirc várossá nyilvánításának negyvenedik évfordulójához is.

Köszönetét fejezte ki az önkormányzatnak, amiért a múzeum baráti körén keresztül támogatta a kiállítást. Továbbá köszönetet mondott minden munkatársának, aki a tárlat összeállításában közreműködött.

Kacsala István polgármester rendhagyó köszöntőt tartott,

hiszen megemlékezett dr. Tóth Sándorról, Zirc Város Díszpolgáráról, a kiállításnak helyet adó intézmény első igazgatójáról, a Bakony és a Balaton kutatójáról, személyes emlékeit is megosztva vele kapcsolatban a hallgatósággal.

Érdemeinek felsorolását követően hangsúlyozta, kezének munkája ma is jól látszik az általa gondosan, szülői odafigyeléssel igazgatott múzeum falai között.

„Kívánom, hogy ezt a kiállítást oly gyermeki áhítattal, oly átérzéssel tekintsék meg, hogy meglássák abban az elmúlt több mint ötven év elhivatottságát”

– mondta a városvezető, aki kultúránk, helyi értékeink, identitásunk megőrzésének és minél szélesebb körben történő népszerűsítésének támogatásáról is biztosított mindenkit.

„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe” – Babits Mihály költő, író gondolatait fűzte a kiállítás elé Kasper Ágota, az intézmény nyugalmazott igazgatója, a Múzeum Baráti Körének elnöke. Utalva a múzeum már több mint félévszázados fennállására úgy fogalmazott: nagyobb testvérként ajánlja a 40 éves városnak, amit összegyűjtött az elmúlt évtizedek során.

Kimeríthetetlen értéknek nevezte, ami körülvesz minket, a kiállítás anyaga felöleli a környező területeket és a városbelsőt is az Arborétumtól a Cuha-völgyén át egészen a Pintér-hegyig.

Kiemelve egy-két példát rávilágított, hogy

milyen változatos és különleges élővilággal találkozhatunk a Bakonyban, olyan fajok is felbukkantak itt, amelyekre talán nem is gondolnánk.

A tárlatban megtalálhatjuk az egyik legkisebb madarunkat, a fenyvesekre jellemző sárgafejű királykát, és láthatjuk a keresztcsőrűt is, amely egyedi „célszerszámával” pattintja ki a fenyőtoboz pikkelyéből a magot.

A nyesthez hasonló, csak egy kicsit más küllemmel rendelkező, óriási ugrásai révén az erdő akrobatájaként is emlegetett nyuszt is bemutatkozik a nagyközönség előtt. Idegen honos fajok is feltűnnek, ilyen a dámvad vagy a csaknem levesestányér méretű ékszerteknős. Természetfotós által képi bizonyíték is van arra, hogy felbukkant a bakonyi rengetegben az Arany János Toldijában is megénekelt aranysakál, visszatért környékünkre a hód és a madarászok számára különös értékkel bíró rétisas.

Az állatok mellett növények is mesélnek a Bakony természeti gazdagságáról a tárlatban,

ilyenek például a különféle kosborok, az orchideák, és megismerhetjük közelebbről a vízben élő, de mégis az útifűfélék családjába tartozó vízilófarkot is.

A kiállítás-megnyitón közreműködött a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Jakab Lelle zeneiskolás növendék hegedűn Klebniczki György zeneszerző „Furulyaszó” és „Tavirózsa mesél" című darabját adta elő, zongorán kísért Tarcsay Beáta Éva tanárnő.

A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg, a látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.