A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Közösségformáló erő az új zirci Regulyversumban
Ünnepélyes keretek között, szép számú közönséggel átadásra került a
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház felújított múzeumi
épületegyüttese és a benne kialakított „Regulyversum – mindent Regulyról” című
állandó kiállítás.
Dr. Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház igazgatója köszöntötte elsőként a vendégeket és örömét fejezte ki, hogy a szakma, a zirci közélet és a finnugorok iránt érdeklődő ismerősök közül is sokan eljöttek erre a jeles ünnepi alkalomra.
„Ez az épület 1766-ban épült, azóta itt áll, az évszázadok során sok mindent látott, ehhez hasonló eseményt nem biztos”
– mondta Ottó Péter
polgármester és köszöntötte a vendégeket, akik szép számmal elfogadták a meghívást.
Reguly Antal neve a helyiek számára jóval több jelentéstartalommal bír, mint az
ország más tájain élők részére, ezért is tart fontosnak minden olyan kiállítást
és tudományos munkát, amely a nagyközönség számára tesz elfogadhatóbbá, ismertebbé
egy jeles személyiséget. A ma embere számára különösképpen, hiszen napjainkat
és életünket egyre inkább egy úgynevezett virtuális
térben éljük – fűzte hozzá.

Ottó Péter polgármester köszöntője. Mellette dr. Ruttkay-Miklián Eszter múzeumigazgató, dr. Kovács Zoltán, Zirc térségének országgyűlési képviselője és dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Beszélt arról is, hogy Reguly Antal kultusza Zircen nagy múltra vezethető vissza, 1909-től utca viseli a nevét, 1943-ben avatták fel a szülőházához most már egyre közelebb kerülő szobrát, az ötvenes években intézmények sorát nevezték el róla. Az életét és munkásságát bemutató első kiállítás az apátsági épületegyüttesben, a műemlékkönyvtár folyosóján volt látható, amit 1964-ben Keresztury Dezső nyitott meg. Az újabb és állandó kiállítást a Reguly Antal Múzeum 1992-es önkormányzati megalapítását követően 1996-ban hozták létre Illés Ferenc tanár úr vezetésével, akinek az üdvözletét is tolmácsolta a városvezető a jelenlévők felé. A jelenlegi igazgató, dr. Ruttkay-Miklián Eszter már annak a tárlatnak is szakmai rendezője volt, hasonlóan a 2013-ban nyíló „Utazás az ismeretlenbe” című kiállításnak.
Hangsúlyozta, ahhoz, hogy
ma itt lehessünk, kellett az önkormányzat, az intézmény és a támogató környezetnek a segítsége, amely által bő tíz éves munka eredményeként, pályázatok hosszú sora által, közel ötszáz millió forintos nagyságrendben az épületegyüttes megújulhatott. A folyamat kicsúcsosodásának nevezte a főépület pincétől padlásig történő felújítását, a Regulyversum kiállítás pedig a 21. század színvonalán, a mai kihívásoknak megfelelően interaktív módon próbálja megérinteni a látogatókat. Városunk vezetője végül köszönetét fejezte ki a projekt előkészítésében és megvalósításában közreműködőknek.
– A ma megnyíló kiállítás számos szempontból példaértékű, számomra elsősorban azért, mert a huszonegyedik század harmadik évtizedében az egyik legfontosabb kérdéssel, az identitással foglalkozik, érzékenyen és felkészülten. Reguly Antal életének, az őshaza-kutatásnak, a nyelvi rokonság kérdéskörének, a térképészet rejtelmeinek, az obi-ugor világ természeti környezetének értő és érzékeny bemutatása mind-mind összefügg ezzel a tematikával - mondta megnyitóbeszédében dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Hozzátette, egy olyan szimbolikus közösség megalkotásához, mint a nemzet, az összetartozás kulturális jegyeit lényeges megformálni és a külvilág felé is felmutatni. Az őshaza, és annak keresése az etnikai rokonság kérdéskörével szoros kapcsolatban nemcsak Reguly korában, a 19. század közepén, hanem éppolyan érzékenységgel napjainkban is része a társadalmi diskurzusnak. A megnyíló tárlat is igazolja, hogy a múlttal kapcsolatos kötelékek tagadhatatlanok, az örökség mégsem elsősorban a múltról szól, hanem a jelenről. A hagyományos elemeket őrző, akár többezer kilométeres távolságban lévő kultúrák felé való fordulás közösségformáló, és az életminőséget javító szándékkal működik.
A főigazgató kiemelte azt is, hogy
a tárlat a Bakony és Zirc turisztikai attrakcióit erősíti közvetlenül, közvetve a helyi, lokális közösségen túl egészen távoli régiók és vidékek lakóival is összeköti a látogatókat, komoly, megalapozott kutatások eredményein alapszik.
Regulyval kapcsolatban megjegyezte: kutatásai, akár a lappok, akár a vogulok, akár a palócok között folytak, mindenütt szinte felfoghatatlan áldozatkészséggel és eltökéltséggel párosultak. Végül elismerését fejezte ki a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház tevékenységéért.
A megújult múzeumot dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő adta át, aki végigkísérte az épületegyüttes megújulását, s még némi keze munkája is van ebben az épületben, hiszen a beruházás kezdetekor, az egyik munkagép fedélzetén is láthattuk őt. Emlékeztetett, hogy amikor 2016-ban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elindult, akkor örömmel vette a megyei önkormányzatnál azt a pályázati ablakot, melyben sok lehetőség nyílott meg Zirc városa számára, többek között ennek keretében újulhatott meg az épületegyüttes is. A “Komplex turisztikai fejlesztés Zircen” című pályázatra – a többlettámogatás összegével együtt – mintegy 480 millió forintot fordíthatott az önkormányzat, amelynek legjelentősebb eleme, a múzeumi fejlesztés közel 270 millió forintból valósult meg.

A kiállítással kapcsolatban kiemelte, hogy
minden korosztály számára ad valami újat: benne van a tudomány, a játékosság és a történelem. Zirc büszke lehet erre az épületre és a benne lévő tartalomra, hiszen nem elég felújítani valamit, meg is kell tölteni tartalommal – mondta. Utalt a turizmusban rejlő lehetőségekre, melyre természeti adottságainál fogva is hivatott a város, méltatta a többi látnivalót, azok folyamatos megújulását, amely kincset meg kell őrizni.
A fejlesztéseket dr.
Ruttkay-Miklián Eszter múzeumigazgató mutatta be, aki mindenkinek köszönetét
fejezte ki a munkájáért és azért a segítségért, amit nyújtottak számukra. Mint
mondta, nem kötelező feladat a múzeum fenntartása, mégis nagyon sok támogatást
kapnak az önkormányzattól, legyen szó saját forrásról vagy a benyújtásra kerülő
pályázatokról.

Hangsúlyozta,
nemcsak Regulyról szól a megújuló épületegyüttes, hanem az egyéb gyűjteményeik is helyet kaptak az új, szépen kivitelezett terekben,
így például Zirc város első díszpolgárának, a Bér Júliának emléket állító szoba. A fejlesztés részeként megnyílt az új jegypénztár és a múzeumi bolt, és ehhez kapcsolódóan köszöntötték Pucsek Eszter múzeumi munkatársat, aki a jövőben immár szakképesítéssel látja majd el a boltvezetői feladatokat.
Az ünnep fényét a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület tagjai emelték az előadásukkal.

Rendhagyó módon adták át rendeltetésének a megújuló épületegyüttest és a kiállítást, hiszen ezúttal nem szalagátvágásra került sor, hanem Marton Károly nemezelőmester, a Népművészet Ifjú Mesterének útmutatása alapján nemzeti színű szálakból sodort kötelet városunk vezetője, térségünk országgyűlési képviselője és a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

A megnyitót követően a vendégek megtekinthették az új kiállítást,
a Dubniczay-teremben pedig „Ilyen volt, ilyen
lett” címmel diavetítéses fotóösszeállítással is készültek a szervezők.

Dr. Vida Beáta, a múzeum történész munkatársa egy kis spontán előadást is tartott az érdeklődőknek


A másik zirci múzeum munkatársai szemlélik az új múzeumi bolt kínálatát. A pult mögött Pucsek Eszter
A korábban elnyert pályázatok hosszú sorának támogatásával az épületegyüttes közel 480 millió forintból újult meg az elmúlt bő egy évtized során. A most átadásra került fejlesztés az új kiállítással a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, a Kubinyi Ágoston Program 2019 és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Regulyversum – Mindent Regulyról” projektek keretében valósult meg.
Kelemen Gábor