Közös a történelmünk


A svábok bejöveteléről mutattak be könyvet Zircen


A tavalyi év végén jelent meg magyar fordításban Adam Müller-Guttenbrunn 1913-ban írt „A svábok nagy vonulása” című műve, amelyet széleskörű érdeklődés mellett mutattak be a Békefi Antal Városi Könyvtár közművelődési klubtermében.


A kötet címének a magyar kiadó „A svábok bejövetele” szemléletes címet adta, amely utal a német népmozgás jelentőségére, és asszociál egy kicsit a Honfoglalásra is, a magyarok Kárpát-medencébe történő bejövetelére. A németség új telepesként földművelő és állattenyésztő életmódjával, áldozatos tevékenységével és szorgalmas munkájával gazdag, virágzó falvakat teremtett az új hazában.


Az eredeti mű szerzője, Adam Müller-Guttenbrunn író, újságíró, színházi rendező és szerző, a dunai svábok irodalmának egyik legjelesebb képviselője a Temes megyei Hidegkúton (németül Guttbenbrunn) született 1852-ben. A temesvári, nagyszebeni és bécsi tanulóéveket követően telepedett le, és mint kritikus, író tevékenykedett az osztrák fővárosban egészen haláláig, 1923-ig.

Adam Müller-Guttenbrunn, a svábok nagy vonulásáról szóló könyv szerzője (Kép forrása: Internet)


A szépirodalmi mű korhű társadalmi környezetbe ágyazva, hétköznapi emberek viszontagságainak bemutatásával, szemléletesen jeleníti meg a németség vándorlását. Annak ellenére, hogy nem csak a magyarországi németek letelepedésével foglalkozik, a regény érdekes lehet minden olyan településen, ahol él és virágzik a sváb kultúra. Városunkat sem véletlenül választották az előadás egyik helyszínéül. Zirc újjáalapítása a németség nevéhez fűződik, a 18. század első évtizedeiben hét, német nyelvterületről érkező katolikus jobbágycsalád telepedett le, és kezdett új életet a Bakony szívében.


A közönség soraiban a helyi és környékbeli települések német nemzetiségi önkormányzatainak képviselői is érdeklődve hallgatták az előadást.

Mint kiderült, Magyarországon és Németországban egyaránt különleges okok váltották ki a modern népvándorlást. Hazánkban az ok, a háttér és a magyarázat a török hódoltság másfél évszázados katasztrófája. Kint az ok, az alkalom és a lehetőség az ottani gyakori háborús pusztítások, a rendkívüli időjárási viszontagságok szokatlan méretű elemi csapásokkal, és az ezek következtében előállt gazdasági állapotok és körülmények.

A könyvet Lóczy István, az Imedias Kiadó vezetője mutatta be az érdeklődőknek (Fotó: Városi Könyvtár)

A kiadó vallja, hogy nem csak a magyarországi németség számára fontos a könyv, hanem a többség számára is, hiszen közös a történelmünk.

A regény megírását alapos kutatómunka előzte meg. A szerző nem lábjegyzetezte a kötetet, de a benne szereplő személyek, a 18. század társadalmi rétegződése és például a törvényi hivatkozások is valóságosak. A könyvet Pálinkás Judit és L. Hermann Pál fordította, kereskedelmi forgalomba nem került, csak a kiadótól rendelhető meg.


A cikkünkhöz beszámolót nyújtó Benczikné Tóth Magdolna könyvtárossal belelapoztunk a regénybe:

„És most itt vannak az emberek, úton Magyarország felé, az országgyűlés, meg a császár és király hívására… A gyümölcs és halkereskedők kiáltoztak a Duna sáncainál, amikor nap mint nap kikötöttek ott az ulmi, günzburgi és regensgburgi hajók. És amikor ezek az óriási tutajok megérkeztek, egész Bécs felkerekedett, mindenki látni akarta a kivándorló svábokat. És sok környékbeli földműves összecsődült, hogy beszélhessen velük. A bécsiek nem tudták, sajnálkozzanak-e ezeken az embereken, akik ilyen tömegben hagyják el hazájukat vagy irigyeljék őket bátorságukért és vállalkozó kedvükért. A svábok nem látszottak sajnálatra méltónak, derék, jóltáplált embereknek néztek ki. Amikor egy bécsi polgár megkérdezte az egyik sváb öregasszonyt, aki gyermekeivel és unokáival költözött ki, hogy a szerencsét idegenben keresse, hogy az ő korában hogyan jutott erre az elhatározásra, az ezt válaszolta: ej, mindenütt, ahol ott az Úristen, a svábok jó helyet tudtak találni maguknak.”