A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Kölyökidő: Gubancok, avagy mi zajlik a fejetekben?
Bronzminősítést kapott a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola „Ma, mint Ti” színjátszó csoportja a XXVII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón való sikeres szereplésért. A darab szerzőivel, rendezőjével és a színjátszó gyerekekkel beszélgettünk Kölyökidő rovatunkban.
A színjátszó csoportot két évvel ezelőtt mutattuk be, akkor is egy sikeres szereplésen voltak túl. A korábbi szereplők elballagtak, de mindig van utánpótlás, Nyáriné Nagy Angéla tanárnő, a csoport vezetője ezúttal is remek közösséget hozott létre, ahol a fiatalok nagyon jól érzik magukat. Örömünkre szolgált, hogy a darab szerzői is elfogadták a meghívást, így azt is megtudhattuk, hogy hogyan készül egy színpadra vitt írásmű.
Gecsei Judit a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolájának Kollégiumában dolgozik nevelőtanárként, illetve most megbízott kollégiumvezetőként. – Amikor idekerültem a kollégiumba, megkaptam a feladatot, hogy műsort kell szervezni a karácsonyi ünnepségre. Akkor jött az ötlet, hogy a hagyományoktól eltérően egy színdarabot kellene létrehozni, amiben kértem a kollégám, Nyári Zoltán segítségét.

Gecsei Judit és Nyári Zoltán nevelőtanári hivatása mellett foglalkozik színdarabok írásával
Az első karácsonyi előadás annyira jól sikerült, hogy már ötödik éve ünneplik a színjáték fényében a szeretet ünnepét. Tavalyelőtt például Charles Dickens „Karácsonyi ének” című művét írták át, de előfordul, hogy saját kútfőből merítenek. – Többéves az együttműködésünk a színjátszó csoporttal, az első közös produkciónk egy Weöres Sándor feldolgozás volt, a „Bóbita” versre írtuk a „Csőr-döngölő” című darabunkat, ami olyan jól sikerült, hogy a Veszprémi Petőfi Színházban is bemutatták – meséli az előzményeket Nyári Zoltán, aki szintén nevelőtanárként dolgozik a kollégiumban. Tőle származik a színjátszó csoport neve is egy szójáték eredményeképpen, Mamintiből, Lázár Ervin zöld kicsi tündéréből lett a leleményességének köszönhetően „Ma, mint Ti”. A szerzőpáros „Grincs” című darabját is átvette a színjátszó csoport, majd felkérést kaptak a rendezőtől és a szereplőktől, hogy vidámabb történeteket szeretnének.
Ekkor jött Zoltán ötlete, hogy az „Agymanók” című animációs film analógiájára magyarítanak egy történetet, amit – miután a rendező által is jóváhagyásra került az elképzelés – megírtak szerzőtársával. „Általában én szoktam gépelni” – mondja mosolyogva Judit, amikor arról kérdezzük az írópárost, hogyan osztoznak a szerepekben. Természetesen nemcsak gépírónőként működik közre a színpadi művek elkészítésénél, közösen alkotják meg a cselekményt, egymás ötleteiből táplálkoznak. Elhangzik egy gondolat, arra jön a másik részéről egy csattanós válasz, s máris kész a párbeszéd. Maga a téma, az előkészítés több hónapig érlelődött, viszont a megírás, a finomítás már nem vett olyan sok időt igénybe, köszönhetően annak, hogy nagyon jól össze tudnak dolgozni. Mintegy nyolcvan százalékban az eredeti verzió került színpadra, a rendező csak éppen annyi változtatást eszközölt, ami a színpadon történő megjelenítéshez szükséges, illetve a zenei alapokat is Nyáriné Nagy Angéla „hangolta” a darabhoz. A pétfürdői bemutató előtt Nyári Zoltán megnézett két próbát és az észrevételeit elmondta a gyerekeknek. Befogadták, tetszett nekik és a javaslatok be is kerültek a végleges változatba. Hangsúlyozzák, hiába jó a darab, ahhoz, hogy átütő legyen és elnyerje a közönség tetszését, kellettek olyan színészpalánták, akik ezt elő tudják adni, és úgy látják, a gyerekek vezetőjükkel a lehető legtöbbet hozták ki abból, amit ők üzenni szerettek volna a közös írásművel.

A Ma, mint Ti színjátszó csoport Pétfürdőn és az előadásukért járó elismerés

Nyáriné Nagy Angéla több mint tíz évvel ezelőtt alapította a színjátszó csoportot, hiszen ahogy sorolja: a színjátszás megerősíti a személyiséget, magabiztosságot ad, a gyerekek sok dolgot tanulnak önmagukról, a körülöttük lévő világról, kiszabadulnak a „számítógép” mellől. Nem utolsósorban fontos a szép beszéd a nyilvánosság előtti megszólalásnál, a gátlásosabb gyerekek legyőzik a félelmeiket, a cserfesebbek pedig még jobban kinyílnak. A színjátszás egyfajta kihívás is, melyben meg lehet tanulni nyerni és veszíteni. Hozzáteszi, sok időt kell áldozni annak érdekében, hogy színpadképes előadást tudjanak bemutatni.
A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó évről
évre egy bemutatkozási lehetőség a számukra, és a bronzminősítést szép
eredményként értékeli a vezető, hiszen tanítványai először léptek fel
nagyszínpadon, nagyközönség előtt, és nagyon jól megoldották a feladatot. Örömét
fejezi ki, hogy a drámaórák nagy sikerére való tekintettel mindig van
utánpótlás, többnyire ötödik és hatodik osztályosok alkotják a csoportot. Heti
egy alkalommal próbálnak, illetve az előadás finiséhez érkezvén még több időt
töltenek a felkészüléssel.

Nyáriné Nagy Angéla, a színjátszó csoport vezetője, a színdarabok rendezője
„Gubancok, avagy mi zajlik a fejetekben?” – ez volt az
előadás címe, és Angéla tanárnő gyorsan a segítségünkre siet, hogy ne legyen
gubanc a fejünkben: – A férjem is már elmondta, hogy ez az „Agymanók” mesefilm
alapján íródott, lényege, hogy az emberi fejekben lévő gondolatok
megszemélyesíthetőek, és ezt próbáltuk színpadra vinni. Volt egy tanár, egy
fiú, egy lány, egy apa és egy anya szereplő, és nekik voltak agymanóik, akik
eljátszották, amik a fejekben lejátszódtak. A közönség végignevette az
előadást, és alapvetően a zsűrinek is tetszett a darab, azokat az
észrevételeket, amiket megfogalmaztak felénk, alkalmazni fogjuk a továbbiakban.
Bár rohamosan közeleg a tanév vége, a
Ma, mint Ti színjátszó csoport szereplése még nem ért véget, május 31-én,
Budapesten is előadják a darabot, és reméljük, hogy Zircen is megmutatják majd,
hogy mi zajlik a fejekben. Legalábbis élőben, hiszen a Pétfürdői Közösségi Televízió
jóvoltából megkaptuk az előadásról készült felvételt, melyből részleteket közlünk cikkünk végén, bővebben pedig a Stúdió KB városi televízió
hétvégi műsorában látható.
A színjátszó csoport tagjai sokoldalú tevékenységet
végeznek, és a más területeken szerzett vagy autodidakta módon elsajátított
tudást a színpadi műbe is beépítették, így például Hajba-Spanberger Hanna, a Ritmus Tánc- és Mozgásművészeti Egyesület
növendéke táncolt a színpadi játék mellett, Petőcz
Dávid bűvészpalánta trükkjével varázsolta el a közönséget – amellett, hogy
két férfiszerepet is eljátszott –, és bizony szükség volt Szöllőskei Levente hang- és fénytechnikájára is. A színpadi díszlet
Bolla Borbála és Molnár Luca nevéhez fűződött.

Itt még a nézőtéren, de hamarosan a színpadon…
A „színpadi manók” félkörben ülnek az osztályteremben, és amikor a mikrofon elé lépnek, sok mindent lehet érezni abból, amit vezetőjük a színjátszás gyermekekre gyakorolt pozitív hatásáról mondott. Németh Nikolett előadói képességeit már megismertük egy jótékonysági gálán, ő határozottan kijelenti, hogy színész szeretne lenni. Kovács Dóra érdeklődést mutatott az iránt, hogyan lehet megjeleníteni a színpadon egy jelenetet, ezért díszleteseként lépett be a társulatba, aztán kapott egy mondatot, végül az egyik főszereplő kiválásával gyakorlatilag meg kellett mentenie az előadást, ami sikerült is. Holczinger Fanni negyedik osztályos volt, amikor látta iskolatársai „Grincs” című előadását, és innentől kezdve érdeklődött a színjátszás iránt, majd ő is belépett a csoportba. Jakab Bianka a lámpalázát győzte le a színpadra lépés által, ráadásul mindjárt két manó szerepébe is belebújt. Vintze Regina a kóruspróba és a sportlövő-edzések mellett látogatja a színjátszó kört, nem egyszerű mindezt időben összehangolni, de mindent meg lehet oldani, ha az ember akarja…

Kovács Noémi – aki
szintén jeles tagja a szereplőgárdának – nem tudott jelen lenni a riporton,
aminek sokoldalúsága az oka: megyei atlétikai versenyen képviselte iskoláját,
ahol szép eredményt ért el. Mint azt megtudjuk róla, Nikihez hasonlóan ő is
színésznő szeretne lenni. Volt bőven szerepe a darabban, sőt két nappal a
fellépés előtt meg kellett tanulnia egy másik „szerepből kiesett” színjátszó
szövegét. A csoportvezető elmondja róla még, hogy nagyon szeretik a társai,
mert tüneményes, okos, nem utolsósorban megbízható kislány.

Nyári Dávid a fiú egyik manóját jelenítette meg, annak is a vagányabb arcát, így például, hogy hogyan tudunk minél jobban kinézni egy lány előtt. Na, és persze a jó viselkedést is igyekezett képviselni, csak azok a fránya agymanók bizony időnként közbeszólnak… A lustaság és a lazaság manójára is kerestetett szerep, és Kuti Gergely rögtön meg is ragadta a lehetőséget, amit egyáltalán nem bánt meg, hiszen mint mondja, nagyon jó közegbe került, és az előadás kreativitása is elnyerte a tetszését. Polt Martin az apuka és az egyik agymanó karakterét is megformázta, ez utóbbihoz kapcsolódóan ugyan csak egy mondata volt, de az nagyon illett rá, mert szeret otthon barkácsolni, szerelgetni. Müller Zsombor vízilabdázik, Balatonfűzfőre is jár edzésekre. Meséli, hogy ötödik osztályban, egy drámaórán kapott kedvet a színjátszáshoz. Az apának és a fiúnak a manóját testesítette meg, mindkettőt az őszinteség jellemezte. Szakács Mátyást is az őszinteség jellemzi, hiszen elismeri, hogy a lustaság és a lazaság is rávall, így aztán igazán hitelesen tudta alakítani a fiúszereplőnek ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező manóját.
Azért ne essünk túlzásokba, hiszen aki eljár a színjátszó
kör foglalkozásaira az iskola mellett, az éppenséggel nem nevezhető lustának, még
ha időnként elő is bújik az a kismanó…
Cikk: Kelemen Gábor
Fotók: Ma, mint Ti; SKB
A videófelvételt köszönjük a Pétfürdői Közösségi Televíziónak.