Kismesterséggel nagyokat alkotni


A városért végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Urbe Emlékéremmel tüntette ki az önkormányzat Szurgyi Zsuzsanna népi játék- és kismesterségek oktatót. A kitüntetés átadására Zirc város államalapításra emlékező ünnepségén került sor.


Szurgyi Zsuzsanna 1976-ban a Bakonyi Természettudományi Múzeumban kezdett el dolgozni és onnan is ment nyugdíjba 2017-ben. Az intézményben eltöltött negyven év során volt botanikai preparátor, könyvtáros, népművelő és a gerinces gyűjtemény kezelője. Folyamatosan képezte magát, megszerezte a népi játszóházi foglalkoztatás-vezető, a gyékény-, szalma-, csuhé tárgykészítő, a „Népi játék és kismesterségek oktatója” szakképesítést.


Életpályáját a magas szintű szakmai tudása mellett színesség, sokrétűség, dinamizmus, a pontosságra és tökéletességre való törekvés, tolerancia, empátia jellemzi. Külön méltatást érdemel humánuma, segítőkészsége, humora. Munkahelyén, emberi kapcsolataiban mindig is a kiegyensúlyozott légkör kialakítására törekedett.


Szurgyi Zsuzsanna tartja a kezében a Pro Urbe Emlékérmet és az oklevelet. A kezében, amelyből szebbnél szebb alkotások jöttek a világra, sok mindenkinek örömet szerezve ezáltal


A népi kézművesség iránti érdeklődése és a gyerekek iránti szeretete indította el a népi játék és kismesterségek megtanulásának útján. Az erdei iskolákban gyakran és szívesen kamatoztatta oktatói végzettségét, lelkesen tartotta a kézműves foglalkozásokat. Felismerte, hogy a gyerekek kreatív fejlesztése az élet minden területén hatalmas pozitív változást hoz létre bennük. A kézművességet olyan lehetőségnek tartja, amellyel nemcsak nagyszüleink játékait vagy használati tárgyakat, akár dísztárgyakat készíthetünk, hanem készséget, kreativitást, logikus gondolkodást, finom motorikus mozgást is fejleszthetünk.


Korán felismerte, hogy a kézművesség, mint gazdasági és kulturális tevékenység közösség- és személyiségformáló, identitásalakító erő. Kitűnő lehetőségeket kínál a helyi közösségek aktivitásának fokozására, a népi kézművesség szakágainak felelevenítésére, a sajátos helyi hagyományok fellelhetőségére. A népi kézművesség szerepe jelentős a vidéki térségek turizmusában, a települések arculatának megmutatásában. Kézműves tárgyainak motívum és formakincse tájspecifikus, természetes anyagok felhasználásával készülnek.


Számtalanszor sikerült lokális tudásával a Bakony és benne kiemelten szülőhelye, Zirc egyedi arcát be- és megmutatni, alkotásaival különlegessé, vonzóvá tenni. Példás viselkedésével, követendő iránymutatásával, kreatív és hagyományőrző tárgyi szellemiségével kápráztatta el a látogatókat több nagyszabású turisztikai rendezvényen, hozzájárulva a sikeres megjelenéshez.


Anyaintézményében, a múzeumi munkás évek alatt is oszlopos tagja volt azoknak a megjelenéseknek, programoknak, amelyek a Bakonyi Természettudományi Múzeum népszerűsítését segítették elő, presztízsét növelték, ezáltal pedig Zirc hírnevét is öregbítették. A minőségi, tudományos és esztétikai élményt egyaránt nyújtó és az ismerettermesztést szolgáló állandó és időszaki kiállítások létrehozásában, kivitelezésében – legyen az helyi vagy vidéki helyszín – mindig közreműködött, szalmafonásaiból önálló tárlata is nyílt.


Szinte nem volt olyan zirci nagyrendezvény, amelyen ne vett volna részt valamilyen módon: legyen az díszlet, dekoráció, kellékek készítése, kézműveskedés, gyermekek és felnőttek animálása – színvonalas, értékteremtő munkájára mindig lehetett számítani.


Az évek során számos kézműves technikát elsajátított. Iskolai, tanfolyami képzés által vagy éppen autodidakta módon gyarapítja tudását, bővíti ismereteit, nyitott az újdonságokra. Kedvencei közé tartozik a szalmafonás, a csuhézás, a bőrdíszműves tárgyak készítése, illetve legújabb favoritja a filcből készült apró csodák megalkotása.


A kitüntetést Ottó Péter polgármester és Vörös Kálmán önkormányzati képviselő, a Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke adta át Szurgyi Zsuzsanna részére az államalapítás zirci ünnepségén


„Mint a szakmája, tudása által elkötelezett személy, élete során a tetteivel is igazolta, hogy a tevékenységében mennyi érték, belső tartalék rejlik. Az a típusú ember, aki nem anyagi okokból kézműveskedik, hanem a célért, a népi hagyományok őrzéséért és átörökítéséért, saját kedvtelésből mások örömére, épülésére, és ez példaértékű”

– hangzott el a méltatásában.


Szerk.: Kelemen Gábor