A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Kinyitotta a lehetőségek kapuját


Születésének 230. évfordulóján gróf Széchenyi Istvánra emlékeztek Zircen.


„Az eszméket lehet hirdetni szóval és írással, de reformátorrá csak cselekedéssel válhat az ember” – idézett beszédében Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse egy Széchenyiről 1890-ben megjelent munkát, majd méltatta a gróf tevékenységét: kaszinót, lóversenyt szervezett, miközben országgyűlési képviselő volt, megírta a Lovakrul és a Hitel című könyvét. Akadémiát alapított és egy évi jövedelmét ajánlotta fel a nemes célra. Szervezte a hajózást, a hajógyár alapításának részese, az Al-Duna és a Tisza szabályozásának fő szervezője, a Lánchíd építése is a nevéhez kötődik, könyveket írt, alkotott, cselekedett.


Munkásságát Szent István-i léptékűnek nevezte az ünnepség szónoka, és hozzátette, a keresztény államalapítás és a nemzet korának megfelelő szintre emelése jelenti a hasonlóságot. Mint azt elmondta, egy népcsoport nemzetté válásának alapjait rakta le a Hitelben, melyben minden fejezet egy-egy fogalmat hordoz magában, mint a család, a nyelv, a hitvilág, és a föld, amit védeni kell. Hangsúlyozta, hogy

gróf Széchenyi István az évszázadok alatt szétzilált nemzetet teremtette újjá, kinyitotta előtte a lehetőségek kapuját.

Egervölgyi Dezső emlékezőbeszéde gróf Széchenyi István szobránál

A 175 évvel ezelőtti eseményekről is megemlékezett Egervölgyi Dezső:

1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát Pest és Vác között. A 33 kilométer hosszú pályát József nádor és felesége nyitotta meg a forgalom számára. Szintén ebben az évben, augusztus 27-én kezdődtek meg a Tisza szabályozási munkálatai, és ekkor történt a tragédia, Vásárhelyi Pál, a folyószabályozás mérnöke szívroham következtében elhunyt. A harmadik, jubileumát élő esemény pedig a balatoni hajózás, amely szintén 175 éves. A Balaton első gőzhajója, a Kisfaludy 1846. szeptember 21-én, éppen Széchenyi születésnapján tette meg a próbaútját.


Az ünnepi beszédet követően Marton Bernát ciszterci atya mondott áldást, majd az emlékező szervezetek, Zirc Városi Önkormányzat, a Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportja elhelyezték koszorúikat az emlékhelynél.

Viziné dr. Horváth Judit jegyző és Ottó Péter polgármester is lerótták a kegyeletüket nemzetünk nagyja előtt


Az ünnepség után emlékséta vezetett a Szent István térre, majd onnan az arborétumba, ahol Bittmann Károly, a Zirci Országzászló Alapítvány titkára idézte fel a történelmünk nagyjaira emlékező, faültetéssel egybekötött ünnepségeket, a résztevők pedig nemzeti színű szalagot kötöttek az emlékkövek mellett egyre terebélyesedő növényekre.

A napfényes őszi séta utolsó állomásán, Békefi Remig apát emlékművénél egy közös imádság is elhangzott.

Egervölgyi Dezső szalagot köt gróf Széchenyi István emlékfájára, melyet harminc évvel ezelőtt, 1991-ben ültettek


Kelemen Gábor