Képesek vagyunk a nemzeti megújulásra


– A nemzeti emlékezés a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése mellett azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon megértését és feldolgozását. Lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk, a nyelvéből, kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után is képes a nemzeti megújulásra, az előttünk álló történelmi feladatok megoldására.


Dr. Kovács Zoltán, Zirc térségének országgyűlési képviselője mondta ezeket a gondolatokat a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójára emlékező ünnepségen, Zircen. „Múlt nélkül nincs jövő” – idézte a latin közmondást, majd hozzátette: ma, 2021-ben Trianon a velünk élő történelem, amit nem lehet megváltoztatni, de ugyanakkor nem szabad elfelejteni, és tanulni kell belőle.

„101 éve gyászba borult az ország, megkondultak a harangok a templomok tornyában és az emberek lelkében is. Nem volt olyan magyar ember, akinek ne fájt volna Trianon, a magyar irodalomtörténet legnagyobb alakjai öltötték fájdalmukat lírai sorokba”

– emlékeztetett, s idézte közülük József Attila és Radnóti Miklós gondolatait.

Dr. Kovács Zoltán, térségünk országgyűlési képviselőjének emlékezőbeszéde Trianon 101. évfordulóján


A szónok beszélt a trianoni diktátum előzményeiről, aláírásának körülményeiről, a történelmi környezetről, a hazánkat ért veszteségekről, amelyek társadalmi, gazdasági és kulturális is szempontból is katasztrofálisak voltak. Az egyik legnagyobb veszteségünk a közlekedési hálózat volt, vasút- és közútvonalakat vágtak ketté, tettek használhatatlanná, hosszú évekre megbénították a megcsonkított ország jelentős területeit. Az antant nyugati hatalmai nem tárgyalni akartak, hanem diktátumot nyújtottak át, a saját maguk által hangoztatott elveket szegték meg. Ennek értelmében színmagyar lakosságú területek kerültek más államok fennhatósága alá, a megcsonkított ország minden egyes határszakaszán.

„Ezért is mondjuk azt, hogy mi egy olyan ország vagyunk, ahol a saját magunk határait mi magunk vesszük körbe. A békediktátum elhibázottságának talán legékesebb bizonyítéka, hogy az akkori négy szomszédos államból kettő ma már nem is létezik”

– mutatott rá dr. Kovács Zoltán.

Közös koszorúzás és főhajtás a városi önkormányzattal, balról: Hellebrandt Ferenc alpolgármester, dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő és Ottó Péter polgármester


A tragédiához vezető okokat és a felelősség kérdését fejtegetve szólt elsőként a török hódításról, Magyarország pusztulása azokon a területeken volt a legnagyobb, ahol nagyszámú magyar élt, a Dunántúl és az Alföld déli területein. A török hódítás idején a Kárpát-medence lakossága egyetlen fővel sem gyarapodott, miközben Európa más államainak lakossága másfélszeresére-kétszeresére nőtt. Ha nincs török hódítás, akkor ma nem 13-15 millió magyarról beszélünk, hanem legalább 25 millió magyar élhetne a Kárpát-medencében és a nagyvilágban. Hozzátette, a dualista magyar állam politikai vezetését is el szokták marasztalni e tekintetben, azonban hangsúlyozta, az Osztrák-Magyar Monarchiában érvényesültek leginkább az európai államok körében a nemzetiségek számára biztosított jogok.


A harmadik felelősségi kört illetően az 1918 novembere és 1919 vége közötti politikai vezetésre tért ki, melynek Károlyi Mihály volt a kulcsszereplője. Alkalmatlanságára hamar fény derült, bízott a nyugati hatalmak nem létező jóindulatában, kiszolgáltatta az országot ennek, és belpolitikailag sem tudta kézben tartani az eseményeket. Sigmund Freud-ot idézte: „Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat, Tisza Istvánt meggyilkolják, a legbutábbikat, Károlyi Mihályt pedig megteszik miniszterelnöknek.” A Tanácsköztársaság komoly felelőssége is tagadhatatlan, hiszen szinte semmilyen diplomácia nem volt Magyarország irányába a kommün alatt, idegen csapatok által megszállva, fegyvertelenül, teljes kiszolgáltatottságban volt kénytelen elfogadni a békediktátumot.


Térségünk országgyűlési képviselője beszélt arról is, hogy Trianon után az ország számos pontján épültek Országzászló-emlékművek, így Zircen is, és külön köszönetét fejezte ki, hogy ennek a megőrzésére létrejött az ünnepséget is szervező Zirci Országzászló Alapítvány.

A diktátum aláírásának időpontjában megkondultak a harangok, miközben az elcsatolt magyar városok neveit sorolta dr. Kőváry György és Simon Ervinné. Majd Wittmann György elszavalta József Attila „Hazám” című versét. Az emlékező szervezetek elhelyezték koszorúikat az Országzászló-emlékműnél. A történelmi egyházak képviselői – Bérczi Bernát zirci apát, Vecsey Katalin református lelkész és Szakos Csaba evangélikus lelkész – áldást mondtak a nemzetre,

és egy közös imádság is elhangzott az emlékező közösséggel.


Kelemen Gábor