Kárpátok bércein – Rovarászat Erdélyben


Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának új kiállítása a trianoni békeszerződés 100 éves évfordulójára emlékezve készült.


A tárlaton az „1000 éves határ” mentén található elcsatolt területek tájairól és rovarvilágából kapunk ízelítőt. Dr. Kutasi Csaba, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának entomológus-igazgatója 1992 óta több mint 20 alkalommal járt Erdélyben, főként a Kárpátok vidékén. Ezek az utak többnyire a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (ma SZIE Kertészettudományi Kar) Rovartani Tanszéke által szervezett Rovarásztáborok keretében valósultak meg.


A kiállítás megnyitása előtt Szakács Ildikó mondott el egy meserészletet Wass Alberttől, a Tavak és erdők könyvében szereplő kék hegyekről. A tárlatot dr. Haltrich Attila, a Szent István egyetem docense, az egyetemi rovarásztáborok egyik szervezője nyitotta meg. Elmondta, hogy a táborok ötletét 1989 tavaszán dr. Mészáros Zoltán tanszékvezető vetette fel. A rendszeressé váló programok kezdetben Magyarország tájaira, később viszont más-más erdélyi helyszínre, gyakran a Kárpátokba szerveződtek. A résztvevők között igazi rovarász érdeklődésű kevés volt, Csaba volt az egyik, aki szinte a kezdetektől részt vett ezekben a táborokban.

A kiállítás megnyitóján, balról: dr. Kutasi Csaba, dr. Haltrich Attila, Szakács Ildikó

A rovarászgyakorlatok helyszíne azért tevődött át a határon túlra, mert a Kárpátok vidékére, a magyarországitól eltérő növényzetre, faunára nagy érdeklődés mutatkozott.

Elmondta, hogy az is segítette ezek megszervezését, hogy ő maga is erdélyi volt, ismerte a nyelvet és a vidéket. Az sem volt utolsó szempont, hogy minden olcsóbb volt. És nemcsak a sör, de a szállás és maga az utazás is. Persze ennek is megvolt az „ára”, hiszen az olcsó, de megbízhatatlan műszaki állapotú romániai buszokkal utazva, az sem volt biztos, hogy még aznap megérkezik az ember. Amikor, rendszerint sötétedéskor végre bekanyarodott a busz a szálláshely parkolójába, az egész napos zötykölődés után, a júliusi melegben, rohantak elfogyasztani első sörüket, addig a rovarászok először a talajcsapdáikat helyezték ki a környéken, hogy már az első éjszaka is tudjanak rovarokat gyűjteni. Külön programpont volt aztán, a hazaindulás előtti nap délelőttjén, a pohárcsapdák ürítése. De ugyanakkor tartott Csaba bemutatót fűhálózásból és avarrostálásból is.

Dr. Haltrich Attila egyetemi docens nyitotta meg a kiállítást


A táborozások során a legtöbbször érintették az egykori Magyar Királyság 1000 éves határát, melyet ma nem is olyan könnyű már megtalálni. Igaz, hogy az erdélyi megyehatárok a mai napig követik az egykori országhatárt, na de nem pontosan. Van, ahol még mindig áll az egykori vámház (Törcsvár) vagy a határőr kaszárnyák boronaházai (Tölgyes), de a legtöbb helyen készülni kell előre, megvizsgálva az egykori vármegyetérképeket. A trianoni határokkal kapcsolatban megosztotta azt az érdekes észrevételt, hogy a Google útvonaltervezője minden határon túli helységet eleve magyarul ír ki. Elmondta, hogy 32 évet élt kisebbségiként Erdélyben, a diktatúra utolsó 15 évében, nemcsak, hogy nem írták ki több nyelven is a magyarlakta helységek nevét, de még a helyi magyar sajtóban is csak románul volt szabad minden földrajzi- vagy településnevet feltüntetni. A magyar általános és középiskolákban pedig a földrajzot és a történelmet is csak románul oktatták.


Véleménye szerint, és erre még akkor, amikor kinn élt jött rá, hogy

Erdély, és az azt szegélyező bércek, nem attól tartoznak hozzánk, hogy országhatáron belül, vagy kívül vannak, vagy hogy milyen zászló lobog a városháza előtt. Ezek mindig azoké, akik azokat évről évre bejárják, és ott jól érzik magukat. Attól a miénk – és ezt már senki sem veheti el tőlünk –, ha ott éljük le az életünket, vagy ha oda járunk nyaralni vagy kirándulni, vagy éppen futóbogarakat gyűjteni és fotózni, ahogy ezt évtizedekig Csaba is tette.


A Kárpátok tájairól és az ott élő bogarakból készített kiállítás az év végéig látható a múzeum SarokGalériájában.


Cikk: Dr. Kutasi Csaba

Fotók: MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma