A Kalevala napján nyílt meg a Reguly-emlékév Zircen


Zirc leghíresebb szülötte, Reguly Antal születésének 200. évfordulóját ünnepeljük idén. A jubileumi programsorozat nyitányaként a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolájának és Kollégiumának diákjai adtak műsort a Rákóczi téren és megkoszorúzták iskolájuk névadójának szobrát. Majd különböző programokon vettek részt a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban a Kalevala emléknapján, február 28-án.


A naptári tél utolsó napján elkezdte bontogatni szárnyait a tavasz, melegen sütötte a nap a bakonyi kisvárost, ahol Reguly Antal kétszáz évvel ezelőtt meglátta annak világát.


Holecz Tibor, a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolájának és Kollégiumának történelemtanára elmondta, február 28-a a Kalevala napja, és ezt az alkalmat választották arra, hogy Zirc „nagy fiáról”, iskolájuk névadójáról, Reguly Antalról is megemlékezzenek.


A Kalevalával, a finnek nemzeti eposzával kapcsolatban elmondta, hogy ma már világszerte ismert, és Reguly Antalnak is nagy szerepe volt a megismertetésében. Munkásságát példaértékűnek nevezte, annak ellenére is, hogy a finnugor nyelvrokonságról viták, sokszor persze álságos viták vannak.

„Reguly azért példamutató, mert a tudományos kutatás érdekében rengeteget utazott, vizsgálódott, anyagot gyűjtött, ami egy igazi tudósnak velejárója is kell, hogy legyen” – hangsúlyozta Holecz Tibor. Hozzátette, a tényekre, a logikus következtetésekre alapuló tudomány híve volt, és ez ma is példaértékű. „Legyünk büszkék arra, hogy Zirc ilyen nagyszerű tudóst adott Magyarországnak és a világnak!”

Holecz Tibor, a szakképző iskola történelemtanára emlékezik Reguly Antalra, mellette a műsort adó diákok


A pedagógusi gondolatokat követően a diákok is megemlékeztek iskolájuk névadójáról. A fiataloktól elhangzott, hogy Reguly Antal mai szemmel nézve is több tudományban jeleskedett. Nyelvtudós, utazó volt, aki 385 000 négyzetméternyi területet járt be és több mint harmincezer kilométert utazott. Néprajztudós is volt, aki finnugor népek költészetét tanulmányozta és különböző használati tárgyait gyűjtötte. Az általa összegyűjtött anyag a Nemzeti Múzeum néprajztárába került. Kutatóútjai anyagi hátterét kezdetben szülei, majd a Magyar Tudományos Akadémia, Veszprém Megye Közgyűlése és Villax Ferdinánd zirci apát is támogatta, segítette őt gróf Széchenyi István is. Nagy szerepe volt abban, hogy az addig alig értékelt finnugor népköltészet és népművészet a legmagasabb rendű kultúra része legyen. Hazánkban pedig részben az ő tevékenysége nyomán ismerte meg a közvélemény az addig szinte ismeretlen finnugor népeket, kultúrájukat és került be a köztudatba a Kalevala.


A finn nemzeti eposzból el is hangzott egy részlet, amely a természet szépségéről és a költészet erejéről szól, majd egy rövid finn népmese is átjárta a teret a jeles alkalomból.



Az ünnepi megemlékezés végén Horváth Attila, a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolájának és Kollégiumának igazgatója két diák kíséretében megkoszorúzta Reguly Antal emlékművét.



Dr. Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház igazgatója is köszöntötte az összegyűlt diákságot és a pedagógusokat. Beszélt arról, hogy intézményük számos programmal készül Reguly Antal 200. születésnapjára. Mint mondta, az időjárás alkalmas lenne arra, hogy útra keljünk a természetben, de most inkább egy képzeletbeli utazásra invitálja a „névrokon” intézményt Reguly Antal szülőházába.



A Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház különböző programokkal várta az iskola tanulóit és pedagógusait, melyben előadásoknak és kézműves foglalkozásoknak egyaránt helye volt. Dr. Ruttkay-Miklián Eszter igazgató Reguly Antal életéről, munkásságáról beszélt, Sziráki Zsófia finnugrista kutató az udmurtok jelenkori világába avatta be a közönséget, vagyis hogyan él manapság az a finnugor nép, akik között ünnepelt tudósunk is járt. Dr. Gulyás Zoltán Reguly térképészeti munkásságával ismertette meg a diákságot, mint megtudtuk, ő volt az, aki megrajzolta az Urál-hegység első térképét.


A Népi Kézműves Alkotóház is megnyílt a fiatalok előtt. Ifj. Hegedűs Árpád vezetésével a kovácsmesterség fortélyaiba nyerhettek bepillantást. Szőnyegi Zsófia útmutatása nyomán szitatechnikával készíthettek különböző finnugor mintákat. Marton Károly, a Népi Kézműves Alkotóház új munkatársa a kötélverés mesterségét mutatta be, a diákok a közelgő nemzeti ünnepünkre való tisztelet jegyében kokárdát is készíthettek ezzel a nagyon régi technikával. Szurgyi Zsuzsanna népi kismesterség-oktató pedig bőrkarkötők fonására invitálta az ifjúságot.



Kelemen Gábor