Jubileumi tisztelgés az emberpróbáló munka előtt

A 70. bányásznapi megemlékezést tartották Zircen a Pintér-hegyi Parkerdő bányász-emlékművénél. Ünnepi beszédet dr. Faller Jenő mondott, akinek a nagyapja többek közt bányaigazgató volt Dudaron és utcát is neveztek el róla Zircen.

„Olyan kifejezéseken nőttem fel otthon, mint ásványvagyon, vájárcsille, eocén-program. Azoktól a rokonaimtól, őseimtől, szüleim barátaitól hallgattam ezeket a kifejezéseket, akik a magyar bányászat, elsősorban a szénbányászat területén hosszú-hosszú évtizedeket dolgoztak. Családunk több mint kétszázötven évre visszamenőleg adott bányamérnököket a hazának, én pedig nemcsak nagyapám jóvoltából állhatok itt önök előtt, hanem azért is, mert 1955. szeptember 15-én a zirci kórházban születtem. Apám bányamester volt. Október 8-án az apátsági templomban kereszteltek meg, és az első levegőt valószínűleg az arborétum gyönyörű parkjában szívtam magamba egy babakocsiban, amit édesanyám tologatott”

– mondta az ünnepség szónoka, hozzátéve, hogy diplomataként, nagykövetként sok beszédet tartott, és mindig próbált ezekbe valamilyen személyes elemet belevinni, most azonban fordított volt a helyzet, a szakma helyett a személyes vonatkozásokra helyeződött a hangsúly.

Dr. Faller Jenő szólt arról is, hogy nemcsak édesapja, hanem édesanyja révén is kötődik családja a bányászathoz. Egyik anyai nagybátyja tragikus körülmények között, Zirc és Eplény között egy autóbalesetben hunyt el kezdő bányamérnökként, huszonnyolc éves korában, másik nagybátyja a közép-dunántúli szénbányáknak volt a főmérnöke hosszú évtizedekig. Keresztapja a bányászati tevékenysége után három cikluson át volt a miskolci egyetem rektora. Édesapja szintén Dudaron kezdte a pályafutását, majd a Nehézipari Minisztériumban fejezte be. Felidézte, hogy apai nagyapja – akiről a várpalotai szakiskolát is elnevezték – sok előzetes számítást követően, a szokásoknak megfelelően kalapját feldobva jelölte ki a dudari Iker-akna helyét, legnagyobb érdeme pedig az volt, hogy idehozta a vasutat, amivel a szekerezést ki tudták váltani. Később a soproni központi bányászati múzeumot alapította meg.

A szakmával kapcsolatban a következőket mondta: nemcsak energiát szolgáltatott több országnak és a materiális fejlődést segítette, hanem annak idején a bányamérnökök kulturális missziót töltöttek be, kezdve attól, hogy a sokszor írástudatlan bányamunkásokat megtanították írni-olvasni, egészen addig, hogy nagyapja a Bakony kis településeiről monográfiát írt.

„Ma az energetikai széntermelés helyett az építőipar számára termeljük a szenet, ezen a környéken nagy sikerrel és komoly eredményekkel, az energiahordozókra pedig mindig szükség lesz” – fűzte hozzá.

Szakács Ildikó műsorvezető köszöntőjében elmondta, Zirc életében fontos történelmi, kulturális és gazdasági múlttal rendelkezik a bányászat, amely egykor a városban és a környékén élő emberek számára biztos megélhetési lehetőséget adott. A bányák kikényszerített bezárása után a nehéz és veszélyes szakma megbecsülése és felidézése elhalványult, pedig az utódokban is tudatosítani kell a múltat, hogy az továbbéljen emlékezetünkben. Fontos kötelességünk, hogy a még élő bányászoknak visszaadjuk a büszkeségérzését. Az ünnep sokáig a bányászok védőszentje, Szent Borbála napjához kötődött, majd 1951-től országszerte szeptember első vasárnapján tartják a bányásznapi megemlékezéseket.

Az ünnepségen két szakmai kitüntetés átadására is sor került. Lanczendorfer Béla, az EOSZÉN Kft. és Jakab Kálmán, a DUSZÉN Kft. munkatársa „Kiváló Bányász” állami kitüntetésben részesültek. A magas szintű elismeréseket dr. Faller Jenő adta át.

A reggeli órákban a Zirci Fúvószenekar zenés ébresztőt tartott a város több pontján. Simonffy Andrea előadásában az erdő világáról szóló mesét hallhattunk, majd Csutak Noémi francia sanzonokból álló dalcsokra tette bensőségesebbé a megemlékezést. A Pintér-hegyi Parkerdő bányász-emlékművénél elhelyezték koszorúikat az emlékező szervezetek, Zirc Városi Önkormányzat, a DUSZÉN Kft, az EOSZÉN Kft., a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Veszprém Megyei Csoportja és az Öreg-Bakony Barátai Egyesület. Az ünnepség zárásaként felcsendült a bányász himnusz. A vírushelyzet fokozódása miatt a szórakoztató műsorok elmaradtak.

A koszorúzók sorfala. Ottó Péter polgármester dr. Kovács Zoltánnal, térségünk országgyűlési képviselőjével helyezte el az emlékezés koszorúját a bányász-emlékműnél

Az előadók, balról jobbra: Simonffy Andrea, Csutak Noémi

Kelemen Gábor