Irodalommal ismerni el a bányászok munkáját

Hofferné dr. Hanich Erika „Tisztelet az elődöknek, emlékül a jövőnek” című, bányászati témájú könyvének bemutatójára került sor a Békefi Antal Városi Könyvtár közművelődési klubtermében, az Országos Könyvtári Napok programsorozat keretében.

A vendégeket és az előadót a házigazda intézmény részéről Csaba Lilla köszöntötte. Tolmácsolta a könyv szerzőjének gondolatait, aki szerint

a bányászat korszaka olyan értékeket hozott létre, amelyeket őriznünk kell, és tovább kell adnunk utódainknak.

Hozzátette, Zirc életében is fontos történelmi, kulturális és gazdasági múlttal rendelkezik a bányászat, amely egykor a városban és a környéken élők számára biztos megélhetési lehetőséget jelentett.

Az előadó bemutatkozásában elmondta, hogy 1996 és 2011 között aktívan részt vett szülőfaluja, Nagyesztergár kulturális életében, német nemzetiségi, hagyományőrző programokat szerveztek, múzeumot hoztak létre, foglalkoztak származáskutatással és a település történetét bemutató hat kötetnek is a szerkesztője volt. Ezt követően még további történeti kutatómunkákat végzett.

Nagyon sokan megkérdezték tőle, hogy nő létére miért fogott egy ilyen „férfias” témához, hiszen szakmai szempontból nem kötődik a bányászathoz. Édesapja viszont vájár volt, gyerekkorában szájtátva hallgatta a történeteit, bár akkor még nem gondolta, hogy egyszer majd egy könyvvel adózik az emlékének. Születésének századik évfordulójára egy 20-25 oldalas megemlékezést tervezett, de aztán úgy gondolta, hogy érdemes lenne édesapja egykori munkahelyéről, a dudari bányáról is írni. Felkeresett a szakmában jártas és sokat tapasztalt személyeket, akik nagyban segítették a munkáját.

Anyagot gyűjtött, olvasta a témához kapcsolódó szakirodalmat, egyéb irodalmi műveket, lapozgatta a lexikonokat, és ekkor döbbent rá, hogy a szakszavak nagy részét már ismerte a vájár ős révén, sőt a jelentésükkel is tisztában volt. Megtudhattuk, hogy a könyvet egy aranydiplomás bányamérnök, Bencsik Gábor lektorálta, a címlap pedig egy zirci festőművész, Póda Károly munkáját dicséri.

A szerző alaposan felkészült egy történeti mű szerkesztésének tudnivalóiból, és a könyv forrásértékét bizonyítja, hogy nem kevesebb, mint hetvenöt hivatkozást tartalmaz, és lábjegyzetek hosszú sora is gazdagítja a bányászoknak emléket állító kiadványt.

Mindamellett, hogy feldolgozza a dudari szénbánya történetét a kezdetektől az ezredfordulón történő bezárásig, a visszajelzések alapján jelentős helytörténeti értékkel bír és a fiatalság számára is ajánlott olvasmány, hiszen kevesen tudják, hogy a bányászok milyen nehéz körülmények között dolgoztak. Mindenki számára ajánlott, aki érdeklődik a téma iránt.

Hofferné dr. Hanich Erika elmondta, a tavalyi évben megjelent könyv több évfordulóhoz is kötődik: 2021-ben volt 110 éve, hogy felvetődött a szénbányászat gondolata a környéken, kutatásokat, fúrásokat végeztek, 85 évvel ezelőtt pedig feltárásokra került sor Dudaron. 1951-ben lett önálló szénbányavállalat Dudar, rá negyven évre pedig jogutód nélkül felszámolásra került.

Az előadásban szó esett a bányászat történetének főbb mérföldköveiről. Elhangzott, hogy az egyik legősibb foglalkozásról van szó, amely az ember létével egyidős, a szenet és különösen a felhasználásának módját ugyanakkor sokáig nem ismerték. A bakonyi szén kutatásának lelőhelyeiről 1868-ból származik az első említés.

A múlt század közepén induló dudari bánya történetét korszakokra lebontva taglalta a könyv szerzője a prezentációs előadás során.

A munkaerő nagy része az indulás éveiben Várpalotáról érkezett, nők, katonák is dolgoztak a föld alatt. Az 1961-es vízbetörés eseményére is kitért az előadó, mely nagyban hátráltatta a bánya fejlődését. Szó esett a falu aláfejtéséről is. A rendszerváltozás utáni piacgazdaság következtében csökkent az igény a villamos energiára, a kormány csak azokat a bányákat tartotta meg, amelyek támogatás és adókedvezmények nélkül is meg tudtak maradni. A vállalat felszámolásra került. 1993-tól az Észak-Dunántúli Bányavagyon Hasznosító Rt. által alapított DUSZÉN Kft. működtette a bányát. 2000-ben teljesen megszűnt Dudaron a mélyművelésű széntermelés, a céget privatizálták, manapság a világviszonylatban is magas huminsav tartalmú dudari barnaszén, a dudarit bányászata zajlik a korábbival azonos nevű társaság által.

Hofferné dr. Hanich Erika reményét fejezte ki, hogy

előadásával hozzájárult a bányászat ismertté tételéhez, a bányászok munkájának elismeréséhez.