Hoteleket építettek a rovarok fennmaradásáért


Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma az idei évben is csatlakozott a Beporzók Napjához, melyet minden évben március 10-én tartanak.


– A Beporzók Napját 2018 óta ünnepeljük Magyarországon, ez a jeles nap a beporzó rovarok fontosságára és veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet – mondta el érdeklődésünkre dr. Kutasi Csaba, a helyi programot szervező intézmény entomológus igazgatója. Hozzátette, a különböző földrészeken végzett, hosszú távú kutatások azt bizonyítják, hogy

az elmúlt harminc év alatt a világon negyven százalékkal csökkent a rovarok száma, s ezzel együtt a beporzók száma is jelentősen alább esett. Ez a sajnálatos folyamat a biodiverzitás csökkenését is magával hozta, hiszen a Földön leírt fajok hatvan százalékát a rovarok adják.


Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy egyre kevesebb természetes élőhelyet találunk a környezetünkben. Ilyen élőhelyet próbál létrehozni az az „elvadult kockaként” emlegetett kaszálatlan terület, amelyet a múzeum is meghagyott az udvarán a tavalyi évben megépített rovarhotel körül. Az igazgató sorolja, hogy közvetlen környezetünkben mi mindent tehetünk a rovarok fennmaradásáért, így például fontos, hogy ne vágjuk nagyon alacsonyra a füvet. Hagyjunk kis helyeket a kertünkben, ahol a növények virágozni tudnak, ezáltal élőhelyet teremtünk a beporzók számára is. Javasolja, hogy ültessünk olyan növényeket, amelyek sok virágport termelnek, nektárt nyújtanak. A rovarok nagyon szeretik például a nyári orgonát, a levendulát.

Dr. Kutasi Csaba mutatja, hogy milyen anyagokkal bélelték ki a hotelt, ahol szaporodhatnak a rovarok


A rovarhotelt azért hozták létre, mert egyre kevesebb a rovarok számára az olyan hely, ahol meghúzhatják magukat és szaporodhatnak.

A múzeumi „szálláshelyre” természetesen nem a szúrós természetük miatt kevésbé kedvelt társas darazsakat várják, hanem azokat a magányos hártyás szárnyú rovarokat, amelyek a hotelben elhelyezett lakócsövecskékbe rakosgatják be a petéiket. A „hotelszobák” különféle anyagokból, így például szalmából, nádból, gyékényből, tobozból, csigákból készültek, s egy lyukas téglában is helyet bérelhetnek maguknak a beporzó fajok.


A közművelődési teremben tartott kézműves-foglalkozás keretében a programon résztevők is megépíthették maguknak otthonra a saját rovarhotelt, hogy már kora tavasztól segítsék a szelíd beporzók szaporodását az udvaron, erkélyben, vagy éppen az ablakpárkányon. Emellett rovarcsáp-fejdíszeket is alkottak, az újrahasznosított pillepalackok pedig a rovarhotel „építőanyagát” képezték, a rovarok fennmaradása mellett a környezettudatosságra is figyelve.


Szülők gyermekeikkel közösen készítették el a rovarhotelt, segítve ezzel a veszélyeztetett fajok fennmaradását


Kelemen Gábor