Hogyan került a róka és a szarvas mellé a koala és a kenguru?

A természetben kicsi az esély rá, hogy erszényesekkel találkozzunk a Bakonyban. A természettudományban azonban bármi előfordulhat, így hát múzeumi együttműködés eredményeként most egy távoli földrész élőlényeit testközelből szemlélhetjük Zircen.

„Ausztrália – az elszigetelt kontinens” címmel nyílt időszaki kiállítás az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának SarokGalériájában.

Fel sem tűnt elsőre az üveg mögül leskelődő koala pólóra nyomtatott piciny mása: dr. Hevesi Gusztávné zirci lakos szűkebb körben egy csaknem harminc évvel ezelőtti utazás élményeit elevenítette fel a protokolláris esemény előtt, az Ausztráliából hazahozott souvenirt viselve nézte meg a tárlatot.

A megnyitó közönségét dr. Kutasi Csaba, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte, majd Ausztrália felé vezető utunkon Szakács Ildikó mesélt nekünk a kontinens egyik jellegzetes élőlényéről, a kacsacsőrű emlősről, a múzeumpedagógiai foglalkozásra készülődő gyerekek a földre kuporodva, tágra nyílt szemekkel hallgatták a történetet.

A tárlatot dr. Babocsay Gergely, az MTM Mátra Múzeumának főmuzeológusa nyitotta meg, aki jelentős szerepet is vállalt annak megépítésében. A Mátra Múzeumból őmellette Kovács Tibor és Kiss Ádám entomológusok voltak még a kiállítás kurátorai – fűzte hozzá.

Megtudhattuk, hogy

az Ausztráliában évekkel ezelőtt végigsöprő bozóttüzek adták a kiállítás eredeti ötletét, rá szerettek volna világítani a természeti katasztrófa hátterére, illetve, hogy az hogyan érinti a kontinens élővilágát.

Azonban egy másik csapás, a koronavírus-járvány útjába állt az elképzelésnek, és azt csak később sikerült megvalósítani pályázati forrás által. Az eredeti koncepciót akkor már nem érezték aktuálisnak, így a tárlaton egy általánosabb képet kaphatunk az ausztrál élővilágról.

A kiállítóhely kapacitása miatt az Ausztrália-kiállításnak csak egy részlete érkezett Zircre, de a tablókról így is átfogó ismereteket kaphatunk arról, hogy hogyan alakult ki ez a különleges élővilág.

A kontinens lakói közül is sokan ellátogattak Zircre, a kitömött állatok elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményének a részét képezik. A magyar származású, jelenleg is Ausztráliában élő Hangay György író, képzőművész, muzeológus gyűjtötte a legtöbb példányt és adományozta a múzeumnak.

Más magyar vonatkozásokkal is találkozhatunk a Mátrából Bakonyba érkező Ausztráliában, így például az erszényes ördögöt, másnéven tasmán ördögöt sújtó, és a fajt igencsak megtizedelő rákbetegség vizsgálatában komoly szerepet játszó Ujvári Beáta munkája előtt is tisztelegnek a tablókon.

A főmuzeológus kiemelte, hogy igyekeztek sokak számára talán ismeretlen ismereteket is összegyűjteni emészthető módon. A bevezetésként elhangzó mesére is reflektált, amely ugyan szolgál morális tanulságokkal, de a bennszülöttek fantáziájával ellentétben azért érdemesebb az evolúció keretébe helyezni a kacsacsőrű emlőst, annál is inkább, mert

egy olyan fajról van szó, amely elszigeteltségben élt túl többszáz millió évet a kontinensvándorlások során, és őrzi azokat a kezdetleges emlős tulajdonságokat, amelyek még összekötnek bennünket a hüllőkkel.

Dr. Kutasi Csaba, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója végül köszönetét fejezte ki az együttműködő múzeumoknak és a tárlat installálásában közreműködő munkatársainak.

A megnyitót követően múzeumpedagógiai foglalkozásra került sor, szintén az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának szervezésében. Balláné Szőke Edit múzeumpedagógus mesét olvasott fel a gyerekeknek a kis koaláról és igaz barátairól, majd a hallgatóság meg is simogathatta a mesében szereplő állatok plüssváltozatait és fakockákból ki is rakták azokat. Végül az ausztrál őslakosok zenéjére táncoltak, pogácsáztak, és persze a kiállítás szemügyre vétele sem maradhatott el.