Hit, összetartás, nemzethez való hűség

Zircen is sor került Faragó Annamária dokumentumfilmes, író „Menaságra repülj…” című filmjének vetítésére és az ahhoz kapcsolódó előadásra. A kulturális műsornak a Békefi Antal Városi Könyvtár közművelődési klubterme adott otthont. A vendégeket és az előadót a házigazda intézmény részéről Csaba Lilla köszöntötte.

Faragó Annamária filmje először az Uránia Nemzeti Filmszínházban került levetítésre, és azóta már az ország több településén megismerhették a csíkmenasági székelyek világát. A film rendezője bevezetőként elmondta, hogy első filmjét a gyimesi és moldvai csángóknál forgatta. Az oktatás nyelve a román, de a magyar állam magyar iskolákat alakított ki a hegyek között meghúzódó „elcsángált” székelyeknek. Egy egri tanárnő ment oda tanítani, s egy diák „kioktatta”, hogy nem is tud magyarul, hiszen ott még az ősi magyar nyelvet beszélik. Nyolcszáz év a nyelvi távolság, de megértették egymást. A Sorbonne Egyetem kutatásai alátámasztották, hogy a magyar nyelv nagyon sokat megtartott ősiségéből.

Az ősnyelv megőrzése mellett a természetes emberi szeretet sugárzik a csángókból, nem jelzőkkel írják le, hogy milyen a jó ember, hanem belenéznek a szemébe, s „megzendül a szüvük”.

Faragó Annamária már több filmet is forgatott az elszakított országrészeken, most Csíkmenaságra repített minket

Legutóbbi filmje a csíkmenasági székelyek emberi tartásáról, hitről, a nemzethez való hűségről szól. Bemutatja a székely emberek humorát, örömeit és könnyeit, akik az anyaországtól való elszigeteltségükben és elzártságukban is őrzik magyar gyökereiket és hagyományaikat. Bepillantást nyerhetünk a kürtős kalács készítésébe, a pityókás házi kenyér sütésébe, a bútorfestésbe, a gazdálkodó életmódba. Találkozhatunk többek között egy háromgenerációs patkoló kovács családdal és a székelykapu faragója is kitárja mesterségét.

A völgyben megbújó kicsi falu társadalmát az ünnepek, a népszokások, a hagyományőrzés tartja meg, összetartó közösségük példaértékű. Vallják, hogy nehéz magyarnak lenni Erdélyben, de az anyaországtól kapott állampolgárság azért kárpótlást jelent számukra.

A filmhez kapcsolódó előadás a magyar nyelv ősiségét bizonygatta, rováskultúránkról szólt. Faragó Annamária elmondta, a magyarok felmenői a sumérok, és onnan származik a világ ősnyelve, amelyet időszámításunk előtt 3500-ból lehet keltezni, viszont előkerültek olyan rovásemlékek, amelyek ennél sokkal régebbiek. Az előadó vizuálisan mutatta be a különböző rovásjeleket, s magyarázta jelentésüket. Ezek a legtöbb esetben mértani alakzatokhoz hasonlítottak, pedig egykoron az emberek egymás közötti megértését szolgálták.

Az előadásból azt is megtudhattuk, hogy a világ első női régésze magyar volt, a székely Torma Zsófia személyében. Ősrégészettel foglalkozott, 1875-ben zúzott edénydarabokat, cserepeket tárt fel, s talált egy olyan korsót, melyen a székely rovás jeleit fedezte fel.

Kelemen Gábor