Helyreállított szobor, megújuló történelmi terek, impozáns látvány – újabb fejlesztések a zirci apátságban


Clairvaux-i Szent Bernát főünnepén bemutatták a Zirci Ciszterci Apátság újabb fejlesztéseit a vendégek előtt. Megújult a Királyterem és a Vörös-torony, átadásra kerültek a Ciszterci Műemlékkönyvtár felújított terei és az 1951-ben ledöntött, restaurált Szent Bernát szobor megáldására is sor került az arborétumban.


A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével vette kezdetét a Bazilikában.

Bérczi L. Bernát zirci apát köszöntötte a megjelent vendégeket, a ciszterci családhoz közelebbről vagy távolabbról kapcsolódó barátokat, rokonokat. Hangsúlyozta, sok helyről érkeztek a főünnepre, de mindez nem jelent különbözőséget, egy lélekkel gyűltek össze, hogy dicsérjék Istent az ő jóságáért és kérjék Szent Bernát atya közbenjárását. Köszöntötték és közös imába foglalták a jubilánsokat, mint az elhangzott az ünnepi szentmisén, huszonöt éve tett örökfogadalmat Sixtus atya, húsz éve szentelték fel Atanáz atyát, Örs és Péter atya 25 éve lépett be a rendbe.

Szentmisével vette kezdetét Szent Bernát főünnepe a bazilikában


A régi-új szobor, ami összeköt


A szentmisét követően a ciszterci arborétumba vonultak az ünnepség résztvevői, ahol akilencven évvel ezelőtt állított, hetven éve ledöntött, most felújított Szent Bernát szobor megáldására került sor. Bérczi L. Bernát apát emlékeztetett, hogy volt itt egy másik Szent Bernát szobor, amelyet 1991-ben, mint pótszobrot állítottak. – Ez a szobor azonban nemcsak a kinézete, monumentalitása, hanem más szempontok miatt is fontos nekünk és a szívünkhöz nőtt. 1930-ban Varga Damján ciszterci atya a westmalle-i trappista apátságban járt és ott látta ennek az eredetijét. Hozzátette, ahogyan egyre jobban kutatták a kérdést, kiderült, hogy a ciszterci és trappista rendben, több apátságban is ugyanezt a formájú szobrot találhatjuk meg, mindegyiket a múlt század harmincas éveiben állították.


„Ez a szobor nemcsak egy kő, nemcsak egy égbetekintő, Istent imádó és az ő áldását kérő műalkotás, hanem ugyanakkor össze is köt minket a többi ciszterci kolostorral és a trappista testvéreinkkel”

– hangsúlyozta a szobor kapcsán, amelyet 1931-ben állítottak fel Zircen. Húsz évvel később ledöntötték és lefejezték a katonák, majd a talapzat mellett elásták. A ciszterciek hasonló budai és egri gimnáziumában található Bernát-szobroknak is tragikus sors jutott, az idei évben azonban valamennyi felújításra került és sok év után hirdethetik újra Isten dicsőségét.


Nem győzedelmeskedhet a pusztítás, hanem a kitartó munka, az imádság kell, hogy átformálja először a mi életünket és környezetünket, ez a szobor ezt akarja jelenteni – zárta gondolatait Bérczi L. Bernát apát, majd Huszár G. Lőrinc korábbi zirci plébános közreműködésével megáldotta a hetven év után felállított, régi formáját visszanyerő eredeti Szent Bernát szobrot.


Hitelesen berendezett királyi szoba


A Gobelin-teremben előadást hallhattunk a zirci apátság egykori Királyszárnyának a megújításáról. A ceremónián Bérczi L. Bernát köszöntötte újfent a hallgatóságot, és ismertette a fejlesztés célját. Egyrészt méltatlan volt az apátsághoz az egykor legreprezentatívabb, de a hosszú évtizedek során lepusztult terület, amely miután 1994-ben visszakapták, sokáig raktárként funkcionált, és bár többször is volt kezdeményezés a megújítására, ezek akkor nem jártak sikerrel. Másrészt pedig szerették volna a látogatóiknak is megmutatni az egykori uralkodói lakosztályt az apátság számos más látnivalója mellett. A térrel egybekapcsolódik a Vörös-torony felújítása is, amely az elénk táruló látvánnyal szintén turisztikai vonzerő lehet.


Halász Nivárd szerzetes foglalta össze a Királyterem történetét, akinek a nevéhez fűződnek a megújult térben kiállításra kerülő tablók is. Megtudhattuk, hogy a királyi lakosztály egy nagy fejlesztés részeként 1844 és 1846 között épült fel az apátságban.

A Királyterem eredendően az osztrák és a bajor monostorokban volt jellemző, ahol az uralkodó fogadására alakítottak ki reprezentatív tereket, és Magyarországon a zirci az egyetlen, amely ilyen céllal épült meg.


Uralkodólátogatásra két alkalommal került sor Zircen, 1852 nyarán járt itt egy rövid látogatás keretében Ferenc József császár és király, majd néhány évvel később tervben volt egy újabb vendégeskedés, amikor a felesége, Erzsébet királynő, vagy közismertebb nevén Sissi is elkísérte volna, azonban ezt az utat félbeszakította egy tragédia, két éves kislányuk, Zsófia főhercegnő halála. 1901 szeptemberében az akkor már özvegy Ferenc József ismét visszatért, Hajmáskéren tekintett meg egy hadgyakorlatot, és Zircen méltó körülmények között tudott megszállni. Hozzátette, az uralkodócsalád több tagja is megfordult itt, így például Ferenc Ferdinánd, Frigyes főherceg és József főherceg is. Más, világi és egyházi előkelőségek is ellátogattak ide, közöttük a ciszterci rend mindenkori generális apátjai és a pápa magyarországi követei.


Az előadásokat követően a közönség bepillantást nyerhetett a korhűen visszaállított egykori királyi lakosztályba


Ezt követően Bérczi L. Bernát apát vette át a szót, aki elmondta, 1950-ben elvették az apátságtól a monostort, a szerzeteseket elűzték, az épületben előbb katonaság, majd vájáriskola, óvoda, szakiskola működött. A feloszlatásra készülve a szerzetesek igyekeztek számos műtárgyat kimenteni, ezek közül, ami töredékesen visszakerült, az segítette a mostani rekonstrukciót. Az ingatlan 1994-es visszavételéig a szakképző iskola könyvtára volt a Királyterem. 2002-re, az apátság alapításának 820 éves évfordulójára Lékai Jusztin atya már szerette volna felújítani a történelmi tereket, de akkor ez nem valósult meg, sokáig raktárként tengődött az uralkodók egykori szálláshelye. A háromablakos nagy királyteremtől balra volt az egyablakos királynői szoba, melyben az új ciszterci könyvtár működött, melyet Hervay Levente atya álltott össze. A királyteremtől jobbra egy másik egyablakos helyiség, a királyi szoba pedig apáti fogadóként működött, ez a lehetőségekhez mérten már helyre volt állítva.


A Királyterem felújításának előzményeként megemlítette, hogy Dékány Sixtus ny. apát 2016-ban restauráltatta a parkettát, a nagyobb volumenű felújítás pedig 2019-ben vette kezdetét.

Impozáns látvány tárul a vidékre a szintén felújított Vörös-toronyból, mely 38 méter magasban található


A királyi lakosztály rekonstrukciós munkálataiba az enteriőr újraalkotásában résztvevő Kohári Gabriella avatta be a nagyérdeműt. Mint azt elmondta,

egyik uralkodói látogatásról sem maradtak fenn források, ugyanakkor szerencsés helyzetben voltak, mert az 1901-es látogatást megelőző felújításról és enteriőrökről fennmaradt két kép, melyek nagyban segítették a rekonstrukciós munkákat.


Hangsúlyozta, mindig arra kell törekedni, hogy a meglévő tárgyakat, a dokumentálható formákat használjuk fel. Két festmény, az uralkodót és a királynőt ábrázoló a gödöllői kastélymúzeumból került vissza az apátsághoz 2020-ban. Eklektikus tér jött létre, hiszen különböző stílustörténeti korszakokból láthatók tárgyak, bútorok, nagy részük a 19. század második felére jellemző neobarokk berendezések. A drapériák a századfordulón történt felújítás után készült fotók alapján készültek. Az eredeti világítótestek, csillárok nem maradtak fenn, viszont megmaradtak az egykorú, templomban megtalálható csillárok és kandeláberek, melyek felújításával és átalakításával az apátság területéről származó tárgyakat tudtak elhelyezni a Királyteremben és a két fogadóban.


A szakember beszélt arról is, hogy a korrekt restauráláshoz mindenképpen szükséges az analógiák használata, így például bútortörténeti, ipartörténeti, textiltörténeti anyagok vizsgálatával jutottak el a terek létrehozásához.

A történelmi események sodrában nem sikerülhetett tökéletesre a rekonstrukció, de törekedtek a hitelességre, a hihetőségre és úgy látja, a lehetőségek birtokában, a közös munka eredményeként ez meg is valósult Zircen.


A Ciszterci Műemlékkönyvtár terei is megújultak, erről kapcsolódó írásunkban olvashatnak.


Kelemen Gábor