A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Határon túli magyar fiatalokat látott vendégül az Erdélyi Baráti Kör Egyesület
Ha Bakonyi Betyárnapok, akkor az az Erdélyi Baráti
Körnek a Kárpát-medence testvértelepüléseinek fiataljairól szól. Arról a 30–40
táncoslábú gyermekről, akik
erre az alkalomra utaznak városunkba, hogy fellépésükkel színesítsék a
rendezvényt.
Tulajdonképpen 10 éve kezdődött, hogy Egyesületünk négy tájegység határon túl élő, hagyományőrző csoportjait meghívta a Betyárnapokra, 2009-ben. Akkor vendégünk volt még – az azóta is visszajáró baróti és derceni táncosokon kívül - a vajdaságból és a felvidékről is egy-egy néptánccsoport. Bár szívesen látott vendégek lennének most is, úgy alakult, hogy tartós kapcsolat a testvértelepülések néptáncosaival jött létre.
A vendéghívás izgalmas feladatot jelent Egyesületünknek, hiszen a jó szándék és akarat mellett a legfontosabb a vendéglátás költségeinek előteremtése.
Így aztán decemberben, januárban - egész márciusig - a megfelelő honlapok böngészésével foglalkozunk, hogy időben, kellő előkészítettség mellett küldhessük el pályázatunkat. Aztán, ha sikeres a pályázat, a pályázat bírálók megfelelő pontszámmal jutalmazzák terveinket, kezdődhet a konkrét szervezés.
Így történt ez ebben az évben is. Mikor a Nemzeti Együttműködési Alap értesített Bennünket, hogy pályázatunkat 1 446 480 Ft-tal támogatja, nagyot dobbant a szívünk! Igaz, hogy ez az összeg még nem elégséges elképzeléseink megvalósításához, de számítottunk az Önkormányzat civil pályázati kiírására, a zirci intézmények támogatására, a zirci civilek segítségére, és no persze önkormányzati képviselői, bizottsági tagok tiszteletdíjaira is!
Nincs annál nagyobb öröm, mint annak a levélnek a megírása a baróti és derceni táncosoknak, hogy ebben az évben is szeretettel hívjuk őket a Bakonyi Betyárnapokra, ahol fellépést biztosítanak a szervezők, de pár nap előtte a pihenés, élményszerzés jegyében telik el.
Egyesületünk aktív
tagjai – sorozatos egyeztetések, megbeszélések után – ebben az évben július
29-én, hétfőn gyűltek össze a PSZC Reguly
Antal Szakképzős Iskola és
Kollégiumában, hogy hideg üdítővel és süteménnyel fogadják a hosszú utat
megtett derceni táncosokat. A baróti csoport kedden reggel érkezett, ők a
melegre és a nagy autóforgalomra hivatkozva éjszakai utazók.

A derceni csoport köszöntése
Az első napot, keddet – a hosszú út fáradalmait figyelembe véve – Zircre terveztük, és a barátkozás napjának neveztük. Délelőtt ellátogattunk az önkormányzati hivatalba, ahol Ottó Péter polgármester meleg szavakkal köszöntötte a testvértelepülésekről érkezőket. Színvonalas előadásokon keresztül ismerhették meg a Bakony állat- és növényvilágát dr. Kutasi Csaba igazgató (MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma) tolmácsolásában. Németh Gábor könyvtárvezető (OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár) Zirc város történetét a Ciszterci Rend 300 éves visszatelepedésének tükrében mutatta be, és természetesen Reguly Antalról szóló emlékezéssel zárult a délelőtti tájékoztatás: Dr. Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház igazgatója a 200 éve született magyarságkutató életútját, munkásságát ismertette.
Ezt követően felsétáltunk a Pintér-hegyi Pihenőparkba, de
útközben – Ujvári Ivett egyesületi
tagunk szép gondolatai mellett – elhelyeztük az emlékezés koszorúit Reguly
Antal emlékművénél.

A pihenőhelyen
már várta az egyesületünk által készített meleg ebéd, sütemény, dinnye a
vendégeket, ahol rövid pihenő után a játéké, a vetélkedésé volt a főszerep. A
helyszínre érkező alkalmi jósnő be sem tudta fejezni a sok odanyújtott tenyér
értékelését, jövőbe látását, már készülődni kellett a következő helyszínre:
Szépalma Hotel és Ménesbirtok festői környezetében perdültek táncra a fiatalok,
ízelítőt adva gazdag, változatos tánctudásukból. A hotel vendégei érdeklődve
nézték ezt a vidám csapatot.

Derceni táncosok Szépalmán
Kedves gesztus volt a csetényi Bujka Néptánccsoporttól, hogy a tavalyi csetényi látogatás után számon tartották vendégeinket, és ők is eljöttek Szépalmára, hogy közös fellépéssel köszöntsék a messziről érkezőket.

Közös tánc a réten Barót, Dercen és Csetény képviseletében
A szerdai napon
Székesfehérvárra, a magyar királyok koronázó városába vittük el a csoportot.

Székesfehérvár szépen felújított városközpontja nagyon tetszett a fiataloknak. (Előző években Veszprém, Pápa, Győr nevezetességeivel ismerkedtek a gyerekek.)
A városnézés után –
lévén nyár és forróság – a Velencei-tónál hűtöttük őket. Székesfehérvár
szépsége ide vagy oda, ezt a programot igazi gyermekes örömmel élték meg. Volt
lubickolás, vízibiciklizés, labdázás a tóban! (Az előző években a Balatont látogattuk meg, ezért gondoltuk, hogy a visszatérő kis barátaink ezt a tavunkat is ismerjék meg.).

Az
elmúlt évben elvittük őket a
kislődi Sobri Jóska Kalandparkba. A csoportok vezetői szerint ez az
élménydömping egy évig kitartott a fiataloknál, így nem is volt kérdés, hogy
ebben az évben is visszamegyünk. Csütörtökön öt órát töltöttek el itt,
ezalatt szinte mindent kipróbáltak, aztán ment a vita, hogy melyik játék volt
jobb! Nem is tudtak dönteni a bobozás, a trambulinozás, a 3D-s forgás, a
drótkötélpálya és a felsorolni is sok játéklehetőség között. Itt is
köszönetünket fejezzük ki a Kalandpark vezetésének, akik jelentős kedvezménnyel
és nagy szeretettel fogadták ismét a csoportunkat!

Fáradhatatlan
fiataljaink moderntáncosai, a hazaérkezést követően
gyorsan a Rákóczi tér színpadára álltak, hogy latin- és standard táncaikkal az
ott összegyűlteket szórakoztassák. A
hálás közönség hosszú tapssal köszönte meg a ritka élményt.

A nap, vagy inkább
az este a Barátság Parkban folytatódott, ahol a Bakonyi Finnbarátok Körének
közreműködésével kemencében sült kolbászt, pizzát szolgáltunk fel, ajándékba
sütött illatos sajtos kiflivel, és természetesen sok-sok ásványvízzel,
üdítővel. És még mindig volt erő,
energia a kis legényekben, hogy footballtehetségüket is megcsillogtassák a lemenő
nap sugarainál. A városi sportpálya műfüves pályáján rúgták a labdát, ameddig
láttak.
A pénteki
nap szépen indult. Sütött a nap, itt-ott egy felhő ugyan megjelent az égen, de hát ezzel nem értünk rá
foglalkozni, mert igyekeztünk Eplénybe, a Síarénához, hogy a libegővel
fellibegjünk a hegytetőre. A kilátó tetejéről gyönyörködtünk a kilátásban, majd
egy kellemes sétát tettünk a tanösvényen, élveztük a táj szépségét, nyugalmát,
aztán visszalibegtünk a fogadóállomásra...


...Éppen
időben. Kegyes volt hozzánk az ég, mert megvárta, hogy az utolsó gyermek is
beszálljon az autóba, és akkor egy láthatatlan kéz megnyitotta az égi csapot.
Nem esett, hanem ömlött az eső! Visszavergődve a szállásra várni kellett, hogy
egy kicsit csillapodjon az eső, hogy ki tudjunk szállni. Reménykedtünk, hogy a zuhatag
átmeneti lesz, és estére kisüt a nap, sajnos nem igy történt. A pénteki
szabadtéri programot elmosta az eső!
Viszont
ez a nap sem maradt el fellépés nélkül. Kedves
felkérésnek tettek eleget a gyerekek, amikor a Szent Bernát Idősek Otthona vezetője kérte meg Őket, hogy lakóik már
nem tudnak elmenni a fellépés helyszínére megnézni a táncukat, de nem
szereznének-e örömet Nekik azzal, hogy Ők mennek el az Otthonba? A csoport vezetői azonnal rábólintottak a látogatásra, a fiatalok
némi kíváncsisággal, de jókedvvel mentek, és ez a találkozás mindannyiunkban,
az otthon lakóiban, a vendégekben, de bennünk, zirci szervezőkben is maradandó
élményt hagyott! Szem nem maradt szárazon, ha lehet ilyen sablonosan
fogalmazni.


Milyen könnyű jót tenni, és milyen hálásan fogadták életük alkonyán a nagymamák, nagypapák, ezt a vidámságot, akiknek egy órára visszavarázsolták a fiatalságukat a fiatalok! Ebből hagyomány lesz!
Zuhatag ide, zuhatag oda,
azért a Betyárnap-i pörköltet megfőztük!
A Művelődési Ház emeletét étteremmé varázsoltuk, és ott
fogyasztották el a vacsorát.

A fiatalok
kihasználták az ölükbe pottyant szabadidőt, és esernyővel, esőkabáttal
sétálgattak a városban.
A
szombati nap nekünk
zircieknek is meglepetés volt! Programunkba iktattuk a János-tanya, azaz a
Hoffer család meglátogatását.

János-tanyán Ilona asszony fogadta a vendégeket
Tulajdonképpen nem tudtuk, hogy mit fogunk látni, de, ismerve a házigazdákat, garancia volt, hogy nem fogunk unatkozni.
Nem csalódtunk! Ilona asszony kedvessége, vendégszeretete és az a sok látnivaló lenyűgözött bennünket! Ilona asszony festményei, játékbabái, könyvgyűjteménye, Petőfi-rajongása elképesztő volt.
De nem csak bennünket, felnőtteket, a fiatalokat is ámulatba ejtette az a sok
bemutatott tárgy, amelyben a világ tájairól összehordott kövek mellett az
elmúlt évszázadokból megőrzött használati tárgyak is helyet kaptak. A
galériákban felállított színpadon fiataljaink rögtönzött táncaikkal, énekkel
köszönték meg a kedves fogadtatást!


Csak ajánlani
tudjuk
A
délutáni fellépés aztán már terv szerint, azaz program szerint ment. A két
néptáncos csoport felváltva állt színpadra, és elvarázsolta a közönséget.
Örömmel tapasztaltuk, mi vendéglátók, hogy nagyon sokan voltak kíváncsiak a
programban meghirdetett néptánc-blokkra, vastapssal fogadták a szép
viseletükben remek produkciót bemutató táncosokat. De
fergeteges sikere volt a moderntáncot előadó
baróti Syncron Együttesnek is. Ritmikus táncaikkal, kecses mozgásukkal a
közönség szívébe lopták magukat.




Nem csodálkoztunk,
amikor a levonuló táncosokat a műsort konferáló Főbetyár a jövő évre is
meghívta, és ezt a közönség hatalmas hangovációval és tapssal erősítette meg.
A vasárnap szomorú nap volt, az elbúcsúzás és a hazautazás napja.
Azt a felemelő érzést nem lehet elmondani, amikor a fiatalok sorra jönnek oda, megköszönni, hogy itt lehettek, és ez a köszönet őszinte, nem biztatásra történik. És mit válaszoljunk amikor megkérdezik, hogy jövőre is eljöhetnek? Azon leszünk!
Ennyi történt dióhéjban
egy hét alatt. A sok élmény feldolgozásához idő kell, a köszönő
levelek, telefonok újra megerősítenek Bennünket, hogy energiánkat, no és az
összegyűjtött forintokat jó helyre és értelmesen fektettük be.
Végezetül Egyesületünk is a köszönettel fejezi be élménybeszámolóját.
Hiszen ez a gazdag, tartalmas hét nem jöhetett volna létre a sok-sok támogató, segítő nélkül.
Köszönjük a NEA Nemzetközi Kapcsolatok Kollégiumának, hogy programunkat támogatásra méltónak ítélte.
Köszönet Zirc Városi Önkormányzatnak a pályázati forrás biztosításáért, a programok intézményi hátterének rendelkezésre bocsátásáért.
Köszönjük a PSZC Reguly Antal Szakképző Iskolájának és Kollégiumának a kényelmes szállást, amit kedvezményesen bocsátott rendelkezésünkre.
Köszönet a Zirci Önkormányzati Szolgáltató Központ intézménynek a finom ételekért, a "Zirci Városüzemeltetés" Nonprofit Kft. vezetőjének az utazások pontos bonyolításáért, és kedvezményes utaztatásért.
Köszönjük „Finn” barátainknak az együttműködést, akik a csoportok ellátásában nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak.
És nem utolsó sorban köszönet illeti Egyesületünk aktív tagjait, akik egy hétig a csoportokkal „éltek”.
Sztana Éva
Erdélyi Baráti Kör Egyesület